OKT Keszthelyi-hegység, Sümeg-Keszthely, az OKT 3. szakasz teljesítése
Az OKT részszakasz hossza: 45,3 km
Az OKT részszakasz szintkülönbségi adatai: +820/-890
A 3. OKT részszakasz előirányzott időtartama: 12:40 óra
OKT 3. szakasz Sümeg – Zalaszántó
Végül a pünkösdi hétvégén indultunk erre a túrára, így 3 napra osztottam el a szakaszt. A szállásunk Reziben volt.
Első nap Zalaszántúra mentünk autóval, és itt szálltunk fel a buszra, ami Sümegre szállított. Reggel még elsétáltunk a vasútállomásra, innen indultunk vissza a városba. Tovább szinte egyenesen vezetett ki az út a település széléig, ahonnan még jó látszik a vár. Itt a váltakozó földek közötti úton haladunk, míg a vasutat is keresztezzük. Néhány kilométer után érünk el a bazaltbánya nevű helyhez, innen indul meg az utunk felfelé, egyenesen az erdőbe, majd szinte a tetőn balra fordulva már meg is pillanthatjuk a Sarvaly erdészházat.
Kicsit tovább haladva találunk egí kiépített vízelvezetést, ennek mentén jobbra kicsit felfelé találjuk a Forrást és ott pihenő padokat, mi itt reggeliztunk.
Ezután erdősebb részen haladunk, majd lassan meg-meg indul az út felfelé, végül egy kicsit nagyobb emelkedő után feljutunk a Tátika vár aljába, ahol szintén megpihenhetük. Itt most volt egy nem régen kidőlt fa és elég sok emberrel is találkoztunk, így elindultunk a vár felé. Egyenletes emelkedés kb 1km-en keresztül és feljutunk a várromhoz. Itt pihentünk egy kicsit és újra étkeztünk.
Lefelé haladunk, míg az útnál el nem jutunk a Hidegkúti-forráshoz, ami már korábban kiszáradt, ez a Tátikahidegkúti major szomszédságában van, ami tudtommal szintén lakatlan. Itt kicsit kimegyünk az autóútra, és a major után balra elindulunk a domboldalon, ami egy rét szélén halad felfelé. A rétet elhagyva újra visszjutunk az erdőbe, itt halad az utunk, nagyjából szintúton egy domb körül haladunk. A következő lehetséges pihenő állomás a Sztupa alatti parkoló és pihenő hely, mi is megálltunk egy kicsit az utolsó emelkedő előtt.
Nagyon sok autós és motoros egészen a kapuig felment, így mi úgy döntöttünk, hogy ezt a látványosságot kihagyjuk, úgysem buddhisták vagyunk. Innen már lefelé vezet az út, külső kertek között, míg már Zalaszántó széléhez érünk, majd egy kis hídon átsétálva a Kotsy-Vízimalom mellett jutunk ki, innen már csak pár lépes a fő utcán a kocsmánál a pecsét. Szemben pedig egy fagyival zártuk a napot.
OKT 3. szakasz Zalaszántó – Hévíz
Az új buszmegálló közelében nem találtam parkolót, sokkal korábban pedig nem akartunk indulni, hogy elérjük a buszt, így az előző napi járatra most Cseszegtomaj alsó megállóban szálltunk fel és mentünk Zalaszántóra. Innen indultnk a Rezi-vár felé. A település végén indul az út a szántóra, itt, nem látható a helyes jelzés, és le is volt kaszálva a fű, ezért a gyalogút sem, így az utat követve a tanya felé mentünk kicsit. Meg is támadtak a kutyák. A heyjoe.com alkalmazást használva visszamentünk a kékre, és így egy idő után megtaláltuk a gazos részen a kijárt ösvényt. Itt már jól lehetett tájékozódni és megtaláltuk az utat.
Először kisebb, majd egyre növekvő emelkedőn haladunk egy hasadékban, ami megméri a fizikai kondíciónkat. Felérkezve, lassul az emelkedés, míg a vár alatti teraszra, parkolóhoz érünk. Innen már szépen rendben tartott és viszonylag álladó emelkedésű út vezet a Rezi várhoz. Előtte nagy területen sok pihenőpad is található, hagy forgalomban is van lehetőségünk megpihenni. Innen Rezibe már nem sok a távolság, lefelé haladva jutunk be a településre, aminek a közepe táján találjuk a pecsétet egy táblára szerelve a Petőfi utca végén, vagy mellette a kocsmában is van egy. Meg kellett kóstolnunk a bodzás fröccsöt cserszegi fűszeresből.
Továbbindulva egy szőlőhegyi útra megyünk, lassan emelkedve kicsit, míg jobbra egy keskeny ösvényen be nem haladunk az erdőbe, ami egy hasadék, talán régi patakmeder mellett halad. Ahogy végetér, Cserszegtomaj külterületére érünk, ahol Vak Illés és Kőkes Pista betyárok sírjához érünk, ami a Gyöngyösi-csárda szzomszédságában és a pecsét közelében található.
Kicsit pihentünk, majd jobbra indultunk az úton, ami egy patakot kerül meg Karmacs település közelében. Itt az erdő szélén a patak és egy szélesedő búzatábla mellett haladt. Itt jó meleg, napos időnk volt, hosszasan követtük az utat, elsétálva egy régi zsidó temető mellett. Az új jellege megváltozott, és a jobbra tartó nyil előtt meg kellett keresni az utat, ami jó nagy fű között indul meg, amit erdőirtásos rész követi, így jutunk fel a domb gerincére, ahol balra furdunk az úttal.
Kicsit még követjük az utat, míg egy újabb balos kanyart követve már Egregy pincés, vendéglátós részére jutunk. A hegyről leereszkedve már a végállomásunkra, Hévízre jutunk, a nagy, többemeletes apartmanházakkal tömött utca vezet le a Széchenyi utcára. A jelzést követve a Tófürdő Deák-téri bejárata mellett találjuk a kéktúrás táblán.
OKT 3. szakasz Hévíz – Keszthely
A harmadik napra már csak egy rövid séta maradt. Keszthelyre mentünk autóval, innen busszal át Hévízre. A buszállomásról egyszerűen megtalálható a pecsét, ahonnan folytattuk a túrát. Nekünk kb. a fürdő negyedét kell megkerülni a járdán, míg a főbejárathoz érünk, innen indul egy hosszú, szinte tökéletesen egyenes kerékpárút, ami már Keszthely széléhez, a 71-es főúthoz fut. Én csak szúnyogkeltetőnek nevezném ezt a szakaszt, több csípéssel gazdagodtunk, mint előtte összesen.
Az út másik oldalán szinte derékszögben jobbra fordul a kerékpárút, ami aztán a város szélére vezet, ahol épül tovább a pálya. Jól követhető jelzések mentén a Festetics-kastélyhoz érünk. Itt a parkon keresztül is mehetünk, a kék csak megkerüli a parkot és a sétálóutcához érünk. Ezen haladunk a főtérig, majd a parkon keresztül jutunk a vonathoz. Innen leugortunk a Balaton-parthoz szétnézni. Kis pihenés után visszatérünk a parkhoz, ahonnan már csak rövid séta a vasútállomás és a buszállomás. A vasúti WC mellett a peron közelében találhatjuk a pecsétet.