OKT Vértes, Bodajk – Kőhányáspuszta, az OKT 10. szakasz teljesítése

OKT Vértes, Bodajk – Kőhányáspuszta, az OKT 10. szakasz teljesítése

Az OKT részszakasz hossza: 35.8 (22.7+13.1) km

Az OKT részszakasz szintkülönbségi adatai: +760/-520

A 9. OKT részszakasz előirányzott időtartama: 10:20 óra

A Bodajk-Csókakő – Kőhányáspuszta közötti OKT 10. szakasz túrájának leírása

Mi két részletben teljesítettük két nap a túra ezen szakaszát. Mindkét túra Gánton indult. Az első reggel Bodajk felé indultunk onnan, míg a második napon Kőhányás felé.

Autóval jöttünk Gántra és Bodajkon volt a szállásünk, ezért választottuk ezt az útvonalat. Gánt egyik mellékutcáján vezet ki minket a kéktúra a településről, majd a végén indulunk felfelé homokos úton a domboldalon, hogy szép lassan elinduljunk az Antal-árkon keresztül. Még Gánton csatlakozott hozzánk egy kicskutya, aki hűségesen mutatta az irányt merre kell mennünk, közben a nagy főben is keresglt, vagy épp az erdőben kutatta állatok nyomát. Bár az út emelkedett, de nem meredeken, így bár az út hosszú, de kényelmes séta volt fel a Hajdúvári vendégházhoz. Ez a szakasz az, amit én vértesi túra alatt jegyeztem meg. Korábbi Vértes túrák alatt jártunk már ezen a szakaszon, jó volt látni, hogy nem sokat változott itt az erdő.

Szép kilátás miatt érdemes kitérőt tenni a Géza-pihenő felé, ami nincs messze az ösvényünktől. Visszatérve a kékre erdei utakon vezet tovább az utunk, szép csendes erdők között halad az ösvény, sokszor találkozhatunk állatokkal. Mi nyulat és kis őzeket is láttunk. szép, csendes, árnyas völgyben haladunk felfelé, míg a Nagy-Bükk területre érünk fel, ahonnan már szinte lefelé halad az utunk Csókakőre a vár alá. Itt már sok kirándulóval találkoztunk, akik a várat látogatták meg, és a közeli utakat szállták meg. Kicsit megpihentünk Csókakőn, mielőtt tovább indultunk volna.

A Csókakő-Bodajk szakaszt is átalakították, az aszfaltos úton való séta helyett a csőkakői mellékutakon kivezet minket a település szélére, majd a mezők mellett hosszasan sétálva, szinte a Sőrédi elágazásnál haladunk át afőúton, majd tovább kacskaringózva a kukorica táblák között, egy másik vasúti megalló közelében jutunk be Bodajkra, majd kereshettük meg a szállásunkat.

Másnapra egy rövidebb túra lett betervezve, ami szintén Gántról kezdődött és erdetileg Várgesztesig tartott volna, de az időjárás miatt csak Kőhányáspusztáig jutottunk.

Gántról most a másik iirányban indultunk el, így gyorsabban hagyhattuk el a települést, szinte egyenes út vezetett ki a Pap-völgyön keresztük fel Mindszentpusztára, ahol a következő kéktúra pecsételő ponttal is találkozunk. Kis pihenő után már észak-kelet felé fordulunk, majd megindulunk Som-hegy és Csáki-vára felé.

Az Oroszlánkő-barlang, a Csáki vár, az Oroszlán-kő után mondhatni elértük a túra csúcsát és általában lassú szincsökkenéssel ereszkedni kezdünk már Kőhányás felé.

Az út csak enyhén hajlik, talán nem is érezhető, hogy néha nem kelet felé vezet le az utunk. Könnyű levező út halad Kőhányáspusztára, ahol kicsit a kékról jobbra letérve a kis kápolna közelében fogjuk megtalálni a pecsételő helyet.