Országos Kék Túra OKT jelvényszerző túra mozgalom leírása
ORSZÁGOS KÉKTÚRA
Az országos kéktúra kiírása
A hazánkat átszelő „Kék” turistaút bejárását a Budapesti Lokomotív Sportegyesület természetjáró szakosztálya hirdette meg az 1952. évben.
A Vasutas Szakszervezet természetjáró szakbizottsága ezt 1953-ban országos méretűvé tette és kiadta a teljes útvonalat térképvázlat formájában is tartalmazó első füzetet.
Az Országos Kéktúra mozgalom további szervezését és irányítását 1961-ben vette át a Magyar Természetbarát Szövetség.
Jelen ismertetô a Magyar Természetbarát Szövetség által 1988-ban kiadott „Országos Kék-túra útvonalvázlat és igazolófüzet” javított változata.
Javítást végezték: Bozó András és Pálmai Vencel
További javítást végeztem a 2007-es kiadású igazoló füzet alapján. Annak a füzetnek a helyszinelési munkáit Bozó András, Kammel László és Pálmi Vencel végezték.
AZ ORSZÁGOS KÉKTÚRA KIÍRÁSA
- Az Országos Kéktúra (OKT) célja: hogy a túra résztvevői a útvonal végigjárásával rendszeres sporttevékenységet folytassanak és egyúttal képet alkossanak hazánk életéről, fejlődéséről, természeti szépségeiről, betekintsenek különféle tájaink életébe, mindennapi munkájába, megismerjék hazánk nagy részének történetét, föld- és vízrajzát, évszázadok alkotásait.
- A túra irányitója: a Magyar Természetbarát Szövetség (MTSZ).
- A túra útvonala: az e füzetben részletesen vázolt és jelölt pontokon áthaladó, a Vas megyei Írottkőtől a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Hollóháza között 1128 km hosszúságban kék sávval ( ) jelzett Országos Kék turistaút.
- Ellenőrzőpontok: a füzet vázlatain bélyegzővel jelzett helyek, illetve helységek, amelyek megnevezése az igazolás céljára bekeretezett részeknél található meg.
- A túra teljesítése: történhet csoportosan, vagy egyénileg, hatéves kortól, állampolgárságra való tekintet nélkül, bármely irányban, bármilyen szakaszokra bontva, gyalog vagy sível (vegyesen is). A túra időpontja és időtartama nincs korlátozva.
- A teljesítés igazolása: a résztvevőknek a Kéktúra teljesítését, valamennyi ellenőrző pont érintését, hitelt érdemlő módon igazolni kell. Ez általában az egyéni igazoló füzet megfelelő helyére beütött bélyegzéssel és keltezéssel történik. Valamennyi ellenőrző ponton kell pecsételni. Amennyiben ez nem lehetséges, úgy az útvonalon fekvő legközelebbi – erre nem kijelölt – hely bélyegzője is megfelelő. A túraszakasz megszakításakorés újrakezdésekor is kell pecsételni. Felismerhető – a pontot és személyt együtt ábrázoló – fotók ugyancsak igazolásul szolgálhatnak. A túra teljes távjának bejárása után a füzetet a lakóhely szerinti illetékes megyei, illetve budapesti természetbarát bizottsághoz/szövetséghez kell eljuttatni, ahol a teljesítést ellenőrzik, igazolják és a jelvény kiadásáról intézkednek.
- Kéktúra jelvény: a túra útvonalának teljesítője elnyeri az MTSZ Kéktúra jelvényét, amelyet az érvényes MTSZ igazolvánnyal rendelkezők térítésmentesen kapnak meg. Érvényes igazolvány hiányában, a teljesítőknek a jelvény mindenkori önköltségi árát kell megtéríteniük. A jelvény: szabálytalan négyszögben hegyek felé vezető út kék útjelző táblával, alul piros sávban „Országos Kék-túra MTSZ” felirat. A jelvényt az MTSZ adja ki. Átadásáról – lehetőleg ünnepélyes keretek között – gondoskodik. A teljesítőkről nyilvántartást vezet.
- Az Országos Kéktúra többször is teljesíthető. Többszöri teljesítés esetén a jelvényt külön kell megvásárolni.
- A Magyar Természetbarát Szövetség a 6-14 éves gyermekkorosztály részére 9 tájegységre bontott 300 km-nyi csökkentett távolságú ún. Gyermek Kéktúrát (GYKT) ír ki.
A tájegységek a következők:
Amennyiben a GYKT résztvevői egy-egy tájegységen belül legalább 50 km-t tettek meg, teljesítményükért elnyerhetik a Gyermek Kéktúra tájegységi jelvényt. Ha a végigjárt útvonalak hossza eléri a 300 km-t, nevezettek kiérdemlik a GYKT jelvényt is. Csoportok szervezése és vezetése címén 6 fő fiatal kísérőjeként egy-egy felnőtt is megkaphatja a fenti jelvényeket. (Jelvények árának térítése a 7. pontban leírtak szerint.)
Tájegységenként – függetlenül a megtett kilométerek számától – csak egy jelvény adható ki. Ugyanez érvényes a GYKT jelvényre is.
A GYKT keretében teljesített utak beszámítanak az OKT követelményeibe.
A teljesítés igazolása ugyanúgy történik, mint az OKT-nál.
- Egyebek: A Kéktúra útvonalát sem a megyei bizottságok/szövetségek, sem egyéb szervezetek, illetve egyének nem változtathatják meg. Az esetleges ilyen irányú javaslatokat vagy igényeket az MTSZ Gyalogtúra Bizottságához kell eljuttatni.
NÉHÁNY JÓTANÁCS
A korábbi Kéktúra igazoló füzetben megadott útvonal és ellenőrző pont kiírás alapján már bejárt és igazolt (bélyegzett) – tehát a bejáráskor érvényben volt – útvonalszakaszt nem kell a megváltozott új útvonalon bejárni és az új ellenőrző pontokon bélyegezni. Ugyanakkor a már megváltozott, illetve megszüntetett útvonalszakaszon most már nem ajánlatos elindulni, mert egyrészt nincs a helyszínen bélyegző, másrészt az útvonal elzárt, tiltott területen haladhat, vagy egyéb okok miatt nem járható.
Bélyegezni azon a helyen (község, vasútállomás, turista- és erdészház, stb) kell, ahol azt a füzet megfelelő bekeretezett rovata előírja. A zárójelbe tett vasútállomásokon csak akkor kell, ha azok egyben a túra kezdő, vagy befejező helyével esnek egybe. Ezek az állomási épületek a Kéktúra útvonalától ugyanis 0,5 km-nél távolabb vannak.
Bélyegzésként az MTSZ által kiadott bélyegzők lenyomata, továbbá vasútállomáson a MÁV bélyegzése – keletbélyegzővel ellátott körbélyegzője – szükséges. Megfelelő igazolás ezenkívül bármilyen vállalat, intézmény, helyi önkormányzat, iskola, kereskedés, felekezet, TSZ., művelődési otthon, bizottság, vagy magánvállalkozó bélyegzője, amelyen a helység neve szerepel. Postahivatalokban keletbélyegzést is adnak, ehhez azonban a Posta esetenként 1-1 bélyeg beragasztását is kérheti.
A MÁV-val és több vállalkozóval a bélyegzés kérdése megállapodásban rendezett, ennek ellenére követelő módon sehol ne lépjünk fel.
Bélyegzőpárnát ajánlatos a túrákra magunkkal vinni, mert a kihelyezett MTSZ Kéktúra bélyegzők rendszeres festékellátása nem biztosítható.
Több helyen előfordul, hogy olyan épületek szerepelnek turistaházként (th) a bélyegzési rovatban, amelyeknek más a funkciójuk (pl. vendéglő, vállalati üdülő), vagy éppen átépítés alatt állnak. Ennek oka, hogy az ilyen jellegű változások igen gyakoriak, a füzetnek ebből a szempontból való rendszeres helyesbítése pedig megoldhatatlan.
Amennyiben elháríthatatlan akadályoztatás miatt a kijelölt útvonalon végigmenni nem lehet (pl. bányaművelés, fakitermelés, útelzárás, csapadék okozta erózió stb.) kérjük, hogy ezt az MTSZ Gyalogtúra Bizottságának haladéktalanul jelezzék, pontos helymegjelöléssel.
Ugyancsak kérjük, hogy a túrák során tapasztalt hiányosságokat, gondokat az MTSZ Gyalogtúra Bizottságával közöljék, lehetőleg írásban.
A szintadatok Írottkő – Hollóháza irányban az emelkedőket jelentik. A menetidők számítása 4 km/óra alapsebességgel történt, amit minden 10 m szintemelkedés 1 perccel növel. Ehhez külön figyelembe kell venni a különleges terepviszonyokat (hó, jég, sár stb.) a kedvezőtlen időjárást (eső, szél, szürkület, köd stb.) a nehéz felszerelést (több napi élelem, sátor stb.), egyéb lassító körülményeket (kezdő túrázók, gyermekek, esetleg sérült stb.) és természetesen az egyéni kondíciót is, amelyek a percekben megadott időket jelentősen növelhetik.
A menetidő táblázatok alatt a Kéktúra útvonalától 0,2 km-nél messzebb fekvő bélyegzőhelyek, továbbá az egyes túrák kezdési vagy befejezési pontján levő állomásoknak az OKT útvonaltól való távolsága, szint és időadata külön szerepel. Itt a szintkülönbségek e kis útszakaszok feltüntetett irányában értendők.
Minden Kéktúrát teljesített személy külön vásárolhat az MTSZ központban úgynevezett Kéktúra gomblyukjelvényt is (csak egyszer!).