OKT Cserhát, Nagybárkány-Mátraverebély , az OKT 19. szakasz teljesítése
Az OKT részszakasz hossza: 13,0 km
Az OKT részszakasz szintkülönbségi adatai: +375/-400
A 19. OKT részszakasz előirányzott időtartama: 3:50 óra
A Nagybárkány-Mátraverebély közötti OKT 19. szakasz túrájának leírása
Mátraverebélyre utaztunk autóval, itt szálltunk fel a Salgótarjánból Budapestre haladó buszra, egy megállót mentünk a Sámsonháza kereszteződésig, ahol felszálltunk a Pásztóról Nagybárkányra menő buszra. Fél kilenc után érkeztünk meg, megkerestük a buszmegállótól nem messze egy orvosi rendelő udvarán található kéktúra pecsétet, ezzel a kék sáv jelzést is megtaláltuk, ami a településen vezet át.
Hamar kiérhetünk a település végére, ahol megindultunk a domboldalon felfelé. Havazás után voltunk, a fagypont közeli hőmérsékletnek hála nem volt sár és mély hó sem, jól lehetett haladni. Hamar elértük a Sámsonházára vezető utat, ott az első külterületi házat, amit már a buszról is láttunk. A település elején megcsodáltuk a sámsonházai kőfejtőt, ami nagyon jól mutat, szépen látni a hegyoldal rétegződését. Hosszan követtük a főutat, majd az utolsó utcán balra térve hagytuk el a települést. Rendben tartott legelők mellett haladtunk több helyen etetők is ki vannak téve, így egy helyen láttunk három őzgidát is falatozni.
Következett egy kis emelkedés, bár az utunk eddig is folyamatosan emelkedett. Úgy félúton értünk fel a forrásokhoz. Itt Találjuk a Szűz Mária forrást, a Szent Imre forrást, a Szent István forrást és a Szentháromság forrást. Kicsit megpihentünk a közeli pihenőnél. Csak pár száz méterre haladtunk, mikor megtaláltuk a kék barlang jelzést, így megindultunk a rövid, de látványos szurdokban, ami végül elkezdett emelkedni és elég erős és hosszú kaptatóval visz minket fel a Remetebarlagok feletti csúcsra. Ezt nem számítottuk be a túra hosszába, úgy gondolom, egy 1.5-2km-es „kerülő” lehetett, tehát ennyivel többet mentünk.
A barlanglakásoktól a Szentkúthoz jutottunk le, épp mise volt, kicsit belehallgattunk, de aztán továbbhaladtunk, visszatérve a kék sáv jelzésre. A kék útvonal szépen leereszkedett a stációkhoz, azok között jött le, itt találtuk újra meg. Innen a balra látható doboldalra kell felmenni, ami egy kicsit már olvadozott, így enyhén sáros és csúszos lett. Azért itt már tudtuk, hogy 2-3km lehet csak hátra. Nem esett jól ez a rész, de megmásztuk és nagyon örültünk, mikor felérve először Bátonyterenye házait megláttuk a dombról. Mi az erdőben elkezdtünk ereszkedni, és egy jó félóra alatt leértünk Mátraverebély temetőjéhez. Itt kicsit jobbra haladunk az úton, majd a település végén balra fordulunk egy mező szélén jutunk el a főút alatti gyalogos átjáróhoz. Tovább az első bal oldali utcán haladunk, míg az első kereszteződésnél találjuk a kéktúra pecsétet az Önkormányzat udvarán, a belső lécső korlátjánál.
Ha valaki tovább halad, akkor a vasúti megállónál is talál pecsétet. Mi azt használtuk, mikor a Mátrából érkeztünk ide.