Túra leírások

∗ Túra » Jelvényszerző túra mozgalmak » 1100 Év Emlékei Békésben jelvényszerző túra

Jelvényszerző túramozgalom leírások

Túra tájegység: Egyéb

1100 Év Emlékei Békésben jelvényszerző túra mozgalom leírása

1100 �v Eml�kei B�k�sben
jelv�nyszerző t�ramozgalom ki�r�sa

Az elm�lt �vek sor�n szakemberek nagyr�szt feldolgozt�k, �j adatokkal eg�sz�tett�k ki megy�nk t�rt�nelm�t. Ezek eredm�nyei minden bizonnyal fellelhetőek lesznek m�zeumaink millecentenn�riumi ki�ll�t�sain �s a helyt�rt�neti, ismeretterjesztő munk�kban. T�ramozgalmunk ki�r�s�val szeretn�nk r�ir�ny�tani a figyelmet szűkebb haz�nk jelentősebb t�rt�nelmi esem�nyeire - legend�ira - helysz�neire, megmaradt �p�t�szeti eml�kaire. A fentiek szellem�ben az al�bbi honfoglal�skori, vagy t�r�k h�dolts�got megelőző időkből sz�rmaz� t�rt�nelmi eml�keket, helysz�neket aj�nljuk felkeres�sre:

- V�sztő-M�gor T�rt�nelmi Eml�khely. A XI.-XII. sz�zadban �p�lt monostor maradv�nya az Alf�ld d�lkeleti r�sz�nek legrangosabb �rp�d-kori műeml�ke.

- Gyulai v�r. A Tisz�nt�l egyed�li �pen maradt v�ra.

- B�k�s. T�bb sz�z �ven kereszt�l a megye sz�khelye volt, hat�r�ban f�ldv�r �llott.

- Szeghalom. Esperess�gi sz�khely volt �s az avarok �ltal �p�tett f�ldv�r helye.

- Szarvas. A XIII. sz�zadban a tisz�nt�li kun sz�ll�sok egyike. Hat�r�ban a t�r�k �ltal �p�tett pal�nkv�r �llott.

- Sarkad. V�r�r�l ismert �s hajd�i vit�zs�gről, akik hősiesen k�zd�ttek a t�r�k ellen.

- Kop�ncs-puszta. A hajdani Mezőkop�ncs XI. sz�zadban, rom�n st�lusban �p�lt templom�t a XV. sz�zadig haszn�lt�k. Restaru�l�s�ra 1935-ben ker�lt sor. A felsorolt helysz�nek k�z�l legal�bb �t�t kell tetszőleges sorrendben, időpontban �s m�don, gyalogos, ker�kp�ros t�ra, oszt�lykir�ndul�s stb. keret�ben felkeresni, ezt egy�nileg a t�raf�zetben b�lyegz�ssel igazolni. A szervezőkh�z bek�ld�tt, leb�lyegzett f�zet ellenőrz�se ut�n adjuk ki a t�ra jelv�ny�t. Teljes�t�se lehets�ges 1996. ut�n is, �sszk�thető a szint�n �ltalunk rendezett "K�t ker�ken B�k�sben" megyei ker�kp�ros k�rt�r�val. A f�zeteket a szakoszt�ly c�m� lehet ig�nyelni. �ra 100.- Ft, amely mag�ban foglalja a jelv�ny �r�t is.

A t�ra szervezője:
Alf�ld Turista Egyes�let Mezőber�ny
5650 Mezőber�ny, Vas�t u. 22. Tel.: 66/352-396, 30/644-8927.
MINDENKINEK J� T�R�Z�ST �S KELLEMES IDőT�LT�ST K�V�NUNK.

Mi minden tal�lhat� a f�zetben:

Az 11OO �v Eml�kei B�k�sben" jelv�nyszerző t�ramozgalom ki�r�sa (a f�zetből)

Az elm�lt �vek sor�n a szakemberek nagyr�szt feldolgozt�k, �j adatokkal eg�sz�tett�k ki megy�nk t�rt�nelm�t. Ezek eredm�nyei minden bizonnyal fellelhetőek lesznek m�zeumaink millecenten�riumi ki�ll�t�sain �s a helyt�rt�neti, ismeretterjesztő munk�kban. T�ramozgalmunk ki�r�s�val ezekre szeretn�nk r�ir�ny�tani a figyelmet, tov�bb� felkelteni az �rdeklőd�st szűkebb haz�nk jelentősebb t�rt�nelmi esem�nyei - legend�i -, helysz�nei, megmaradt �p�t�szeti eml�kei ir�nt.

A teljes�t�s m�dja: A megl�togatand� helysz�nek k�z�l legal�bb �t�t kell felkeresni, ezt egy�nileg a f�zetben b�lyegz�ssel igazolni. A b�lyegz�s csak a t�ra b�lyegzőj�vel, vagy az adott helys�g m�zeum�nak, (m�zeumainak) ki�ll�t�s�nak T�jak Korok M�zeumok b�lyegzőj�vel t�rt�nhet. (Nagykop�ncs eset�ben T�tkoml�son a Szlov�k T�jh�z TKM b�lyegzőj�vel.)

A kijel�lt pontok tetszőleges sorrendben, időpontban (a m�zeumok nyitvatart�si idej�t figyelembe v�ve) �s m�don, gyalogos, ker�kp�ros t�ra, oszt�lykir�ndul�s, stb. kereshetők fel.

Időpontja: J�llehet a ki�r�s a millecenten�rium �v�hez kapcsol�dik, a t�ramozgalom 1996-t�l folyamatosan teljes�thető.

Ellenőrz�se: A t�ra szervezőj�hez bek�ld�tt, leb�lyegzett igazol� f�zet alapj�n t�rt�nik, aki az ellenőrz�s ut�n kiadja a t�ra jelv�ny�t.

A t�ra szervezője: SDSE - Vasutas Term�szetj�t� Szakoszt�ly Mezőber�ny Vas�t u. 22.Tel.: 66/352-396. Illetve jogut�dja az Alf�ld Turista Egyes�let.

Egy�b: Teljes�t�se �sszekapcsolhat� a K�t ker�ken B�k�sben" megyei ker�kp�ros k�rt�r�val. Az ezzel kapcsolatos inform�ci�k a szakoszt�ly c�m�n (ill. a honlapon - a szerk.) szerezhetők be.

A felkeresendő helysz�nek r�vid ismertet�se

B�k�s megye telep�l�sei k�z�l kiv�lasztottuk azokat amelyek t�rt�nelmi m�ltjuk, �p�t�szeti �rt�keik alapj�n kiemelkedő jelentős�gű eml�kkel b�rnak. Ezeket most egy t�ramozgalom keret�ben k�tj�k �ssze egym�ssal. A teljess�g ig�nye n�lk�l egy-egy �rdeklőd�sre sz�mottart� mozzanatot kiragadva m�ltjukb�l, az al�bbi honfoglal�s kori, vagy a t�r�k h�dolts�got megelőző időkből sz�rmaz� t�rt�nelmi eml�keket, helysz�neket aj�nljuk felkeres�sre:

GYULA

- Az 1332-es p�pai tizedlajstrom Gyul�t faluk�nt eml�ti.
- 1387-ben mag�nk�zbe ker�lt, majd Zsigmond kir�lyra sz�llt aki 1403-ban Mar�thi J�nos macs�i b�nnak adom�nyozta. A Mar�thi csal�d megy�be ker�l�s�nek k�sz�nhető a gyulai v�r meg�p�t�se 1403-1445 k�z�tt. A v�rr�l az első eml�t�s 1445-ből val�.
- Gyula - a Mar�thiak �ltal t�mogatott - v�rosias fejlőd�se a XV. sz�zad elej�től kezdődik. Sz�mos ipar lelt otthonra, kereskedelmi centrumm� lett. A csal�d kihal�s�val a kir�lyra sz�llt M�ty�s 1487-ben fi�nak, Corvin J�nosnak aj�nd�kozta, aki 1496-ban kiv�lts�glevelet adott Gyula mezőv�ros sz�m�ra.
- 1514-ben D�zsa 33 ezer fős serege t�borozik Gyula mellett. D�zsa (sikertelen�l) megostromolja a v�rat, hogy biztos�thassa tov�bbi hadmozdulatait.
- 1533-ban volt az első t�r�k t�mad�s Gyula v�ra ellen, melyet a v�rőrs�g visszavert.
- A t�r�k 1566-ban ism�t t�mad�st ind�tott. Az egyed�l hagyott gyulai v�dők hősiesen harcoltak, de a kir�lyi seg�ts�g elmarad�sa a v�r felad�s�hoz vezetett.
- 129 �vi uralom ut�n a t�r�k 1695-ben adta fel a v�rat. Utols� hadi esem�nye 1705-ben t�rt�nt: K�rolyi S�ndor R�k�czi megb�z�s�b�l - sikertelen�l - pr�b�lta elfoglalni a labancok �ltal v�dett v�rat.

SARKAD

- Nev�t m�r II. B�la kir�ly 1138. �vben kelt d�m�si oklevele, majd az 1332-es p�pai tizedlajstrom a szeghalmi esperess�ghez tartoz� faluk�nt eml�ti.
- A XVI-XVII. sz�zad fordul�j�n v�ra t�bbsz�r is gazd�t cser�l, r�vid időre t�r�k k�zre jut de megmarad Erd�ly birtok�ban.
- A sarkadi vit�zeknek nagy szerep�k volt az 1636. �vi szabadkai csat�ban. I. R�k�czi Gy�rgy erd�lyi fejedelem parancs�ra jelentősen megerős�tett�k a v�rat.
- A XVII. sz�zad eleje �ta Sarkadot hajd�k lakt�k, az erd�lyi fejedelem 1654. �vi oklevel�ben hajd�v�rosnak nevezte. A birtokadom�ny r�v�n a sarkadiak hajd�szabads�got nyertek.
- V�ra 1660-ban t�r�k k�zre ker�lt.

V�SZTő-M�GOR T�RT�NELMI EML�KHELY

- A Regestrumban szereplő Csolt fia Csőit megy�ben őshonos Csolt (vagyis Vat�t�l lesz�rmaz�) nemzets�g tagjai �p�tett�k fel a m�gori dombon igen d�szesen �s időt�ll�an saj�t monostorukat. Az első templomot val�sz�nűleg a XI. sz�zadban �p�tett�k. A XII. sz�zad k�zepe t�j�n ezt r�szben lebontott�k, n�mely fal�t felhaszn�lva h�romhaj�s bazilik�lis rendszerű sokkal nagyobb kolostortemplomot �p�tettek fel. Az utols� nagy �t�p�t�s a XII. sz�zad v�g�n t�rt�nt. Ennek sor�n emelik fel a 36,2 m�ter hossz�, 15,4 m�ter sz�les k�ttornyos bazilik�t. 1357-ben a templom Minden Szentek tisztelet�re lett felszentelve. 1552-ben m�r csak pl�b�niatemplomk�nt haszn�lj�k. 1733-ban m�g romosan �llt tornyai 1786-ban ledőltek, anyag�t �p�tkez�sekhez sz�thordt�k. Jelenleg az Alf�ld d�lkeleti r�sz�nek legrangosabb �rp�d-kori műeml�ke.

B�K�S

- Megb�zhat� forr�sok szerint a XI. sz�zad k�zep�n (1046) Vata B�k�s v�rbeli hatalmass�g (bizonnyal t�rzsfő) egy pog�ny sz�nezetű mozgalom �l�re �llt melynek lever�se ut�n kezdőd�tt meg a megye ter�let�n a nyugati kereszt�nys�g �s feudalizmus t�rh�d�t�sa.
- A V�radi Regestrum a kir�lyi v�rmegy�ről az 1208-1235 k�z�tti időkre tartalmaz becses adatokat, a kir�lyi megy�nek ekkor a b�k�si v�r jelentette a k�zpontj�t. (Az �rott forr�sokban a b�k�si v�rszervezetnek �s mag�nak a b�k�si v�rnak (castrum) gyakori szerepl�se meggyőzően mutatja a b�k�si - f�ldből �p�lt - v�r l�t�t.)
- 1332-1337 k�z�tt B�k�s esperess�g k�zpontja.
- 1514-ben keresztesek serege �rkezett B�k�sre. Itt �rte ut�l a hadat Bak�cz Tam�s rendelkez�se, amely minden tov�bbi szervezked�st megtiltott Magyarorsz�g �s Erd�ly ter�let�n. A keresztesek vezetői nem engedelmeskedtek, �gy fordulat t�rt�nt az esem�nyek menet�ben. A keresztesek a paraszth�bor� harcosaiv� v�ltak, jelentős t�megek �lltak D�zsa z�szlaja al�.

SZEGHALOM

- B�k�s megye legr�gibb t�rt�net�t hom�ly fedi. Hogy a ter�let r�gről fogva lakott volt, arr�l a r�g�szeti leletek sz�lnak. Ama t�nyről, hogy a honfoglal�s sor�n a magyarok e vid�ket szint�n birtokba vett�k, az �sat�sok eredm�nyei mellett �r�sos, -b�r az esem�ny ut�n h�rom sz�zaddal �r�dott, k�tes forr�s�rt�kű- mű is t�j�koztat: Anonymus Qesta Hungaroruma.
Eszerint .... Tas �s Szabolcs Szeghalomhoz �rve �t akartak kelni a K�r�s�n, hogy M�n-Mar�t bihari vez�r ellen harcoljanak, de M�n-Mar�t katon�i odaj�ttek �s megakad�lyozt�k, hogy �tkeljenek. (Az avarok �ltal �p�tett f�ldv�r hely�n�l V�rhelyn�l.)
- 1062 k�r�li oklev�l tud�s�t arr�l, hogy P�ter comes (megye �l�n �ll� isp�n) az uralkod�t�l nyert B�k�si Birtokot Szeghalmot sz�zdi (a Tisza borsodi szakasz�n fekvő) monostor�nak adom�nyozta.
- 1332-1337 k�z�tt Szeghalom esperess�g K�zpontja.
- Zsigmond kir�ly 1404-ben kelt oklevele szerint Szeghalom a Mar�thiak birtok�ba ker�lt.
- Az 1600-as �vekben t�bb mint �tven �vig lakatlan.

SZARVAS

- Anonymus Gesta Hungaroruma �sbő �s Velek, M�n Mar�t bihari vez�r ellen folytatott hadj�rata kapcs�n Szarvashalomk�nt eml�ti.
- A XIII. sz�zad m�sodik fel�ben Szarvas a tisz�nt�li Kun sz�ll�sok egyike volt.
- B�k�s megye porta�ssze�r�sa szerint 16 port�b�l �ll. (l 563-1564)
- 1566 ut�n a t�r�k pal�nkv�rat �p�tett. �sszek�tő szerepe, a t�r�k lovasok sz�m�ra �llom�shely volt Gyula �s Szolnok k�z�tt. A pal�nk őrs�ge 195 fő.
- Mint a h�dolts�gi ter�let perem�n levő v�r�b�l a t�r�k d�lta a fennhat�s�g�n k�v�li ter�leteket. A kir�lyi v�gv�rak vit�zei az 1580-as �vekben sikertelen k�s�rleteket tettek a szarvasi pal�nk(v�r) elfoglal�s�ra, lerombol�s�ra.
- Omer gyulai b�g a pal�nkot (a b�k�sivel egy�tt) fel�gettette, felszerel�s�t Gyul�ra vitette, a v�rat r�vid időre Miksa főherceg vezette kir�lyi sereg vette hatalm�ba.
- Egy 1683. �vi lev�l a szarvasi pal�nk �jj��p�t�s�re vonatkoz� t�r�k tervekről ad h�rt. Az erőd�tm�ny 1660-ra k�sz�l el.
- 1685-ben cs�sz�ri �s a vel�k sz�vets�ges csapatok kez�re ker�l.
- A Holt-K�r�s partj�n tal�lhat� a t�rt�nelmi Magyarorsz�g k�zep�t jel�lő eml�khely.

KOP�NCS-PUSZTA (NAGYKOP�NCS)

r�mai katolikus templom. - A hajdani Mezőkop�ncs temploma a Sz�raz-�r kor�bbi partj�n �p�lt a XI. sz�zadban rom�n st�lusban. A tat�rj�r�s alatt r�szben elpusztult. A XIII. sz�zadban g�tikus st�lusban �t�p�tett�k, bőv�tett�k. A templomot a XIV-XV. sz�zadig a falu pusztul�s�ig haszn�lt�k. Ezut�n anyag�t sz�thordt�k, csak a főhomlokzati �s a haj� g�tikus oldalhomlokzati r�sze maradt meg.
- A T�tkoml�s hat�r�ban levő, a puszt�ban egyed�l�ll� templomot 1933-35. �vben �ll�tott�k helyre, amely munka a korai magyar műeml�kv�delem egyik jelentős alkot�sa.

�ssze�ll�totta �s szerkesztette V�radi L�szl�

Kiadja:
A Sportcsarnok DSE - Vasutas term�szetj�r� Szakoszt�ly, Mezőber�ny
Jogut�dja: Alf�ld Turista Egyes�let
Petőfi S�ndor Művelőd�si K�zpont
Mezőber�ny
1996.