Túra leírások

∗ Túra » Jelvényszerző túra mozgalmak » Bebek portya jelvényszerző túra

Jelvényszerző túramozgalom leírások

Túra tájegység: Cserehát

Bebek portya jelvényszerző túra mozgalom leírása

Bebek portya jelv�nyszerző t�ramozgalom

A Bebek Portya, mint az a k�vetkező le�r�sokb�l kider�l, a ki�r� szervezet sz�khely�n �p�lt v�rral, annak �p�ttetőj�vel van �sszef�gg�sben. A k�rnyező telep�l�sek a v�r �p�t�s�re, fenntart�s�ra ember�lőtk�n kereszt�l ad�ztak. A t�r�k időkben v�gv�rk�nt v�delmezte őket. A "Bebek" v�r katon�i porty�zva is szedtek ad�t, de t�bbsz�r �gy csaptak le az ellens�gre is. A szendrői reform�tus egyh�z sok�ig �rz�tt egy portya alkalm�val szerzett �rt�kes t�r�k t�rgyakat.

ABOD

�rp�d-kori telep�l�s, neve az Aba szem�lyn�vből alakult. Oklev�lben elősz�r �jabod (Vyobud) n�ven 1300-ban eml�tik. A t�r�k h�bor�k idej�n lakatlann� v�lt falu, az 1700-as �vek eleji pestis, majd kolera j�rv�nyai ut�n, K�rp�taljai rut�n f�ldmvesek betelep�t�s�vel, �jj��p�l. Ők �p�tik a dombtetőn m�g 1745 előtt a homlokzat előtti tornyos, barokk st�lus� g�r�g katolikus templomot, gy�ny�rű ikonoszt�zzal. A XIII sz�zad elej�n emelt, �rp�dkori rom�n, kicsiny, fa husz�rtornyos temploma a k�zs�g reform�tus lak�i�. Szemben vele t�jh�z kialak�t�sa van folyamatban. A telep�l�st �tszelő patakon, a k�zpontban, �don hangulat� rakott kőhidat tal�l az �tutaz�. A sz�p fekv�sű egykor tehetős k�zs�g eln�ptelenedett paraszth�zait, k�zt�k műeml�k jellegű �p�leteket, v�rosi lakosok v�s�rolj�k fel.

GALV�CS

�rp�d-kori falu az 1300-as �vektol a Bebekek szendrői v�r�nak tartoz�ka. Első eml�t�se az 1332. �vi p�pai tizedjegyz�kben maradt fenn. A t�r�k puszt�t�sai sor�n eln�ptelenedik, csak az 1639-as �vekben a Cs�kyak birtokak�nt telep�lt be ism�t. 1910 Kohn G�bor (k�sobb Kun n�vre v�ltoztatj�k nev�ket) a ma T�rley kast�ly n�ven ismert �p�letet jav�ttatja ki, a kast�ly, ekkor nyeri el mai form�j�t. A kast�lyt csak 1936-ban v�s�rolja meg T�rley Tibor, aki gazd�lkod�sba fog, �s a kast�ly k�r� parkot �p�ttet m�lynek maradv�nya ma is l�that�.

MARTONYI

Hat�r�ban, a Rednek-v�lgyi b�ny�b�l előker�lt bronzkori tokos balta arr�l tan�skodik, hogy itt m�r a bronzkorban is folyhatott �rcb�ny�szat. Egy 1273. �vi oklev�lben v�dőszentj�ről Szentm�rton n�ven szerepel. Neve jelent�se: M�rton�. A t�r�kd�l�s ut�n �jra megindult az �let, �s a XVIII. sz. v�g�re f�l�p�lt a barokk ref. templom. Vas�rcb�ny�i 1770-es �vektől a XX. sz�zadig műk�dtek. A telep�l�s d�sze az �j r.k. templom, amely 1988-ban �p�lt.

Kolostor: A p�duai egyetemen tanult, pompa- �s műv�szetkedvelő Szalonn�i Istv�n, a H�rmas-hegy oldal�ban, 1383-ban alap�totta a H�romhegyi p�los kolostort. Az egyetlen magyar alap�t�s� rend e rendh�z�t, gy�ny�rű g�tikus templom�t, nem eg�szen k�t �vsz�zaddal ut�bb a t�r�k�k �gettek f�l. A sűrű erdőkkel k�r�lvett impoz�ns Martonyi kolostorrom v�dett t�rt�nelmi műeml�k�nk, jelenleg helyre�ll�t�s alatt �ll. A főhaj� cs�cs�ves ablakait g�tikus bordaind�t�sokig �ll� falait �s a tetőszerkezetet m�r kijav�tott�k. Szent�ly�nek magas cs�cs�ves ablakai �s a nyugati homlokzat nagy r�zsaablaka megcsonkulva is csod�latosak. A hozz�kapcsol�d� rendh�z falait is felt�rt�k.

MESZES

K�ső bronzkori telep�l�sre utalnak a hat�r�ban előker�lt cser�ped�ny leletek. A Rakaca-v�zt�rol� d�li partj�n emelkedő V�r-hegyen, az ismeretlen korb�l sz�rmaz� meszesi f�ldv�r k�rs�nca h�z�dik. A falu neve lak�inak egykori foglalkoz�s�ra m�szkőfejt�sre, -�get�sre utal. Első okleveles eml�t�se 1317-bol sz�rmazik. Lakosai a t�r�kvil�gban az erdőkbe menek�ltek. Az 1332-ben f�nn�llt sz�p, k�z�pkori műeml�k templom�nak csak a k�pe maradt fenn, a XX. sz. elej�n hely�re 1902-ben �j ref. templomot �p�tettek. A templomdomb t�v�ben geol�giai felt�rul�s �s forr�s t�pl�lta csobog� tal�lhat�.

SZALONNA

Nev�t val�sz�nuleg a hat�r�ban fakad� enyh�n s�svizű langyos forr�sr�l, a "s�s" jelent�sű szl�v solna sz�b�l kapta, melyn�l m�r az őskor embere is megtelepedett. A XI. sz. elej�n, val�sz�nűleg az őrs�r nemb�liek egy kerek k�poln�t emeltek, majd a XII-XIII. sz�zadban rom�n st�lus�, n�gysz�gletes haj�val bőv�tett�k, amelynek a kor�bbi kerek templomocska a szent�lye lett. A falu első okleveles adata 1249-bol sz�rmazik, amikor megv�s�rolt�k Tekus isp�n �s testv�rei, akik ezut�n Szalonnainak nevezt�k magukat, �s innen ir�ny�tott�k v�rmegy�nyi birtokaikat. A templom addig is d�szesen festett falaira �jabb falk�pek ker�ltek, a fő�ri udvarh�z kő�p�leteit pedig p�rt�zatos v�rfallal �vezt�k. A t�r�kd�l�s sor�n le�gett �s helyre�ll�tott templom, 1598-ban a reform�tusok� lett, akik feh�rre meszelt�k d�szesen festett falait. 1808-ban lebontott�k a sz�mukra f�l�sleges sekresty�t is. A k�z�pkori kőfallal �vezett reform�tus templom a telep�l�s �rt�kes műeml�ke. A d�szes k�lsejű, ősi kerek templom belsej�ben, a szent�ly d�li oldal�n, a kis ablak alatt rom�n st�lus�, XII-XIII. sz�zadi fresk� l�that�. A diadal�v b�llet�n h�t medallionban, a szentek mellk�pei, Szepesi Andr�s művei a XV. sz. első harmad�b�l. Figyelemre m�lt� az 1777-ben festett barokk fakarzat, �s a sz�sz�k 1801-ben festett �s �tt�rt n�pies hangvetője. A templom mellett �ll a 15 m magas harangtorony, amelyet 1765-ben Varga Andr�s k�sz�tett.

SZENDRŐ

�rp�d-kori telep�l�s, de neve csak 1312-ben tűnik fel oklev�lben. A v�ros k�zpontj�ban magasod� V�rhegy l�b�n�l, a langyos forr�scsoport mellett, a B�dva menti, strat�giai jelentos�gű �szak-d�li fő�tvonal katonailag megker�lhetetlen pontj�ra a Pelsőci Bebekek �p�tettek v�rat. K�sobb a XVI. sz. katonai k�vetelm�nyeinek megfelelő v�rat, m�r a devon kori r�ghegy tetej�re �p�tik a Bebekek, az 1500-as �vek első fel�ben. Az �j felsőv�rat korszerű v�dőművekkel l�tt�k el �s t�z�rs�ggel is felszerelt�k �gy az t�r�k h�bor�k, majd a kuruc harcok idej�n a hadműveletek k�z�ppontj�ba ker�lt. 1612-ben a v�rmegye k�zgyul�se egy időre Szendrőt megyesz�khelly� tette. A v�rost a kurucok 1672-ben meglept�k, ez�rt a felsőv�r n�met parancsnoka a v�rost �s az als�v�rat f�l�gette. 1683 ősz�n a B�cset ostroml� t�r�k hadakat visszaverő Sobieski J�nos lengyel kir�ly seregeivel Lengyelorsz�gba hazat�rőben Szendrő v�r�n�l megpihent. A Szendrőben sz�letett Cs�ky Istv�n orsz�gb�r� 1690-ben a kir�llyal k�t�tt csereszerződ�ssel megszerezte az uradalom eg�sz�t, a v�rost �s az als�v�rat, de a felsőv�r tov�bbra is a cs�sz�r� maradt. Cs�ky Istv�n azt�n a romos als�v�r helyett 1694-ben a v�rosban f�ldszintes kast�lyt �p�ttetett mag�nak a Fő utc�ban. Ma egy r�sze K�zművelőd�si K�zpont �s K�nyvt�r, Oktat�st�rt�neti Gy�jtem�ny. A s�lyosan megrong�l�dott felsőv�r 1704-ben R�k�czi csapatainak kez�re ker�lt. A cs�sz�riak �ltal is lerombol�sa �t�lt v�rat 1707 tavasz�n Ő robbantatta le. A felsőv�r t�bb �vsz�zados hadt�rt�neti szerepe ezzel megszűnt. A k�rny�ket �s az als�v�rat birtokl� Cs�kyak a f�ldművel�s mellett, gazdas�gi fejleszt�si t�rekv�seit jelzi a v�rost�l d�lre vasmű alap�t�s, a kereskedelemi �let f�llend�t�s�hez zsid� csal�doknak betelep�t�se.

A sok ostromot, puszt�t�st elszenvedett v�rosban csak kev�s �p�let eml�keztet a t�rt�nelmi m�ltra. A felsőv�r egy b�sty�ja l�that�. Az als�v�rb�l, csak egy lőr�ses falmaradv�ny �s egy b�stya csonk maradt eredetiben. A Bebek-v�r mellett �ll� k�z�pkori, g�tikus templomot, amely az 1500-as �vek v�ge �ta reform�tus templom volt, 1897-ben �t�p�tett�k. A mellette �ll� harangtorony viszont XV-XVI. sz�zadi, eredetileg val�sz�nuleg az als�v�r ker�tőfal�nak egyik b�sty�ja lehetett. Fagal�ri�ja 1786-b�l val�. Szendrő B�dvaparti v�rosr�sz�ben, amelyet valaha erőd�tett pal�nk �vezett, �ll a r. k. templom, amelyhez ferences konvent tartozott. A templom k�zel�ben �ll az �n. K�kfestőh�z, a n�pi �p�t�szet sz�p ipart�rt�neti eml�ke, ma k�kfestő m�zeum. �p�let�nek vaskos főfalai tal�n a v�rosr�szt �vező pal�nk egyik b�sty�j�b�l maradhattak r�nk. A v�ros k�zpontja mellett fakad�, bővizű, 22 °C-os langyos forr�s f�l� m�r Cs�ky Cs�ky Istv�n orsz�gb�r�, f�rdőt �p�ttetett az 1690-es �vekben, de az csak n�h�ny �vtizedig �llhatott fenn. A m�lt sz�zad m�sodik fel�ben a langyos forr�sok �ltal t�pl�lt strandf�rdőt alak�tottak ki ott, amely nyaranta ma is v�rja fel�d�lni v�gy� vend�geit.

SZUHOGY

1229-ben eml�ti elősz�r II. Endre adom�nyoz� levele. A k�zs�g mai, homlokzati tornyos ref. temploma 1790-ben �p�lt. Hat�r�ban egy dombteton, az Als�telekesre vezető �t nyerg�ből let�rve turista jel vezet a v�rhoz. A forr�s mellőli emelkedőn kapaszkodhatunk fel Csorbakőv�r romjaihoz, ahonnan a r�g�szeti �sat�sok sor�n bronzkori balta is előker�lt. Ma a v�r megmaradt pince bolt�vei, falt�red�kei l�that�ak. A v�r 1403-ban a Per�nyiek�, a XVI. sz�zadban a Bebek csal�d szerezte meg �s Bebek Imre nagypr�post k�lt�z�tt oda. A v�r vad tivorny�k sz�nhelye lett, sőt a pr�post 1541-ben hamisp�nzverő műhelyt is berendezett ott. Pap l�t�re megnős�lt, de a kir�ly meghagyta pr�posts�g�ban. 1553-ban v�ratlanul meghalt, �s mivel �zvegye a v�rb�l nem volt hajland� kik�lt�zni, unokab�tyja, Bebek Ferenc, Szendrő v�r�nak ura ostrommal bevette �s leromboltatta azt. Az 1930-as �vekben folytatott �sat�sok felsz�nre hozt�k Bebek pr�post p�nzhamis�t� műhely�nek maradv�nyait �s a hamisp�nzeket is, a leleteket a miskolci Herm�n Ott� M�zeumban helyezt�k el. Per�nyi Istv�nnak, a v�r egykori ur�nak hamvait �s finoman kidolgozott, c�meres v�r�sm�rv�ny s�rk�v�t a v�r lerombol�sa előtt �tvitt�k Rudabanya g�tikus templom�ba, ahol a s�rfedőlap ma is l�that�.

�RD�G-G�T, �RD�G-G�T-LYUK, CSENGŐ-K�T

A Rudab�nyai-hegys�get Als�telekes �s a B�dva-v�lgy k�z�tt d�lnyugat-�szakkeleti ir�nyban �tv�g� vadreg�nyes, k�z�pső szakasz�n szűk sziklaszurdokk� szűk�lő Telekes-v�lgyben tal�lhat�. A Telekes-patak vize sz�raz időszakban a v�lgy leg�rdekesebb, legl�tv�nyosabb r�sz�n, megkap� sz�ps�gű, lenyűg�ző "�rd�g-g�t" előtti v�znyelőben tűnik el. A v�lgy v�ltozatos form�kat mutat� sziklaszurdoka sz�rke k�ves, n�v�nyzet n�lk�li. Mederfenek�n vagy partj�n kanyarog az �sv�ny. Csapad�kos időben v�zes�s �s tavacska alakul ki, a "Keringő" mellett, ahol megker�lhetj�k az �tt�rt sziklatarajt. A v�zfoly�ssal szembe haladva a p�rsz�z m�terre jobboldalon a patakmeder felett kb. 12 m-rel, tal�ljuk az �rd�g-g�t-lyuk barlangot. Szűk alig k�szhat� jobb oldali j�rat�ban zsomboly van. Az 1930-as �vek �sat�sai az �jabb kőkorszakb�l a b�kki kult�r�t k�pviselő ed�nyt�red�keit, a bronz- �s a vaskor k�l�nf�le eszk�zeit, �veggy�ngy�ket, tov�bb� t�bb szk�ta t�rgyakat (bronz �s vas ny�lhegyek), valamint egy k�l�n�sen �rdekes csontfaragv�ny hoztak a felsz�nre. Szemk�zt, a keleti, meredek, karros hegyoldal kanyarulat�ban, a patak szintje felett kb. 30 m-rel, bokrok, sziklatarajok k�zt b�jik meg a Csengő-k�t (-zsomboly). A 24m m�ly aknabarlangja. A Meteor barlangkutat�i dr. D�nes Gy�rgy vezet�s�vel 1958-ban hatoltak le elősz�r. Alj�ban sz�p cseppkő- �s bors�k�pződm�nyek d�szlenek. Nev�t a bedobott, a zsomboly f�ggőleges aknafal�nak pattan� kő csengő hangj�r�l kapta.

Sz�veg: Antal Ferenc

A kitűz�tt feladat 6 Szendrő k�rny�ki l�tv�nyos�got felkeresni.

Abod
Szalonna reform�tus templom
Szendrő felső-v�r
Szuhogy Csorba-kő
Martonyi kolostorrom
�rd�g-g�t

A fent megadott helyeken egy 10x12cm-es feh�r t�glalap alapon piros jelz�st kell megkeresni. A jelz�sek egy - egy nagybetűből �s egy sz�mb�l �llnak. A jelz�seket az innen let�lthető igazol�f�zet kinyomtatott v�ltozat�ba kell be�rni. A jelz�sek kit�lt�se ut�n a szem�lyes adatokat is kit�ltve a term�szetj�r� k�r c�m�re el kell juttatni az igazol� lapot.

A t�ra nevez�si d�ja: 300 ft/fő
A nevez�si d�j befizet�se: (r�zsasz�n) belf�ldi k�zp�nzes postautalv�nyon.
C�m: Szendrő 3752, Part �t 13.
Az igazol�lap mellett el kell k�ldeni a befizetett nevez�si d�jat igazol� utalv�ny m�solat�t is. Igazol�lap let�lt�se ITT.

A t�ra teljes�t�s�ről a fent l�that� kitűzőt �s eml�klapot k�ld�nk a sportt�rsunknak, valamint felvessz�k a t�r�t teljes�tők n�vsor�ba. A n�vsort a honlapon megjelen�tj�k.

A szervező el�rhetős�ge:
Szendrői Term�szetj�r� Szakoszt�ly
Part ut 13.
3752 Szendrő
Magyarorsz�g

Phone: 06-48-460-151
Email: szendroitura@uw.hu
URL: www.szendroitura.uw.hu

Mobil telefonsz�mok:
Antal Ferenc 20/803-53-16
ifj. Antal Ferenc 20/521-05-36
J�svai Istv�n 20/397-46-84