Túra leírások

Home

∗ Túra » Jelvényszerző túra mozgalmak » Borsod-megye földvárai jelvényszerző túra

Jelvényszerző túramozgalom leírások

Túra tájegység: Egyéb

Borsod-megye földvárai jelvényszerző túra mozgalom leírása

BORSOD-ABA�J-ZEMPL�N MEGYE F�LDV�RAI

T�R�K AZ ABA�JI F�LDV�RAKHOZ �S V�RAKHOZ

A t�ra ki�r�ja

Helyiipari Term�szetbar�t Egyes�let
3527. Miskolc, Selyemr�t u.1

Az anyagot �ssze�ll�totta

Kiskun Magda t�ravezetõ

A t�r�k bej�r�s�ban r�szt vett

Kerekesn� Sz�cs Katalin DTSK
R�czi Gyõzõ B�nr�vei VTBK

Kiad�

BAZ. Megyei Term�szetj�r� Sz�vets�g

B�lyegz�si helyek

	Telep�l�s neve	V�r neve	Pontos�t�s időpontja	Meghat�rozta
1	Abaújvár	Abaújvár	2004	MHTE
2	Telkibánya	Cser-hegy őskori vár	2004	MHTE
3	Telkibánya	Templomdomb - erődített templom	2004	MHTE
4	Boldogkőváralja	Tóhegy őskori vár	2004	MHTE
5	Felsődobsza	Várdomb	2004	MHTE
6	Alsódobsza	Várdomb	2004	MHTE
7	Felsővadász	Várdomb	2004	MHTE
8	Fony	Süllyedt-Bánhegy őskori település	2004	MHTE
9	Hernádbüd	Várdomb őskori	2004	MHTE

T � J � K O Z T A T �

T�rajelent�s igazol�sa:

A t�ravezet� �ltal, vagy egy�nileg a legk�zelebbi helys�gben b�lyegz�ssel. A v�rakat �br�zol� f�nyk�peket is elfogadunk.

K�z�s t�r�inkat t�bb megyei egyes�let meghirdeti, amely tartalmazza a sz�ks�ges adatokat.

Igazol� f�zet beszerezhet�

A Helyiipari TE-n�l
A BAZ. megyei Term�szetj�r� Sz�vets�gben
A megye Tourinform irod�iban.
Let�lthet� �s kinyomtathat�: Borsod megyei f�ldv�rak igazol� f�zet let�lt�se

A teljes�t�k kit�z�t vehetnek �t.

�rdekl�dni lehet

Kiskun Magda
telefon: 06-46-351-608, vagy a 06-30-417-0207 mobilon.
lev�lc�m: 3525 Miskolc, Vologda u. 20. 3/1.
BAZ. Megyei Term�szetj�r� Sz�vets�g
telefon: 06-46-504-778
lev�lc�m: 3527 Miskolc, Selyemr�t �t 1.

Megy�nk v�rakban igen gazdag. Telep�l�seink hat�r�ban el�rhetõ k�zels�gben minden�tt tal�lunk legal�bb egy v�rat, v�rromot, vagy f�ldv�rat. A lakoss�g nagy r�sze azonban ezeket nem ismeri.

Mivel f�ldv�raink t�rt�nelm�nk t�voli kor�ban fontos szerepet j�tszottak, sz�ks�gesnek l�tjuk, hogy ezeket a v�rakat, vagy legal�bb azok egy r�sz�t a turistat�rsadalomnak bemutassuk, azokr�l n�mi ismeretanyagot ny�jtsunk.

Ilyen c�lzattal hirdetett t�r�t elsõk�nt a B�nr�vei Vasutas Term�szetj�r� Bar�ti K�r 2000. �vben, elsõsorban saj�t tagjai r�sz�re. 2001. �vben �jb�l meghirdett�k �s �jabb f�ldv�rakat kerestek fel t�r�ik sor�n.

A Borsod-Aba�j-Zempl�n Megyei Term�szetj�r� Sz�vets�g 2002. �vben �rdemesnek l�tta ezt a kezdem�nyez�st t�mogatni, �s a b�nr�veiek gesztors�ga mellett megyei t�ramozgalmat ind�tani a f�ldv�rak megismer�s�re.

2002. �vben az �rdeklõdõ term�szetj�r�k h�rom �szak-borsodi t�ra keret�ben �zel�tõt kaptak a ter�let f�ldv�rair�l �gy, hogy k�zben alig j�rt �tvonalakon ismerkedtek a term�szet sz�ps�geivel.

2003. �vben a Helyiipari Term�szetbar�t Egyes�let v�llalta az aba�ji f�ldv�rak �s v�rak bemutat�s�t. Fõleg azokat, amik kev�sb� ismertek, t�voli eldugott helyen szer�nyen h�z�dnak meg �vsz�zadok �ta.
2004. �vben a d�l-borsodi f�ldv�rak bej�r�s�val folytatjuk a sorozatot, melyet a Di�sgyõri Term�szetbar�t Sport Klub fog vezetni.
F�ldv�raink nem tartoznak a megcsod�lt l�tv�nyoss�gaink k�z�. Aki oda m�gis elgyalogol, az j�l teszi, ha k�pzelet szabadon engedi, �s akkor m�r izgalmasabb �lm�nyekkel gazdagodva t�rhet haza. Hiszen t�r�ink sor�n gyakran �rint�nk olyan halmokat, fenns�kokat, amit a t�rk�pen f�ldv�rk�nt jel�lnek. M�g a term�szetj�r�k is ritk�n figyelnek fel r�, mivel alig lehet belõle l�tni valamit, esetleg egy nagyobb dombot �rkokkal k�r�lv�ve, sok esetben m�r �rok sincsen. Bezzeg egy kõv�r falakkal, tornyokkal, rejtelmes alag�t mes�kkel, az igen, az felkelti k�v�ncsis�gunkat. De amikor betelt�nk ezen �rdekess�gekkel, akkor forduljunk m�s, �j ismeretek fel�, mivel f�ldv�raink az õskorr�l, a honfoglal�sr�l, �s az �llamalap�t�sr�l sz�lnak, ha faggatjuk õket.

Induljunk h�t vissza a m�ltunkba �s villantsuk fel a kezdeteket is!

F�ldv�raink Eur�pa szerte a bronzkorb�l sz�rmaznak. A telepek kor�t r�g�szek �llap�tj�k meg, az elõker�lt leletek alapj�n. Ahhoz, hogy idõben ezeket el tudjuk helyezni, tekints�k �t r�viden a t�rt�neti korokat orsz�gunk ter�let�n.

ÕSKÕKOR (100000 - 8000)

A kor embere zs�km�nyol� �letm�dot folytatott. A v�zhez vonul� �llatokat
csapd�val ejtette el �s kõbõl k�sz�lt eszk�z�kkel peng�kkel �s kapar�kkal k�sz�tette el �tel�t �s ruh�zat�t.

�TMENETI KÕKOR (i.e. 8000 - 6000)

Ebben az idõben k�sz�tett�k a B�rsonyh�zi kõeszk�z�ket, melyek az elsõ õskõkori leletek haz�nkban, s melyek nyom�n Herman Ott� elind�totta az õskorkutat�st Magyarorsz�gon.

�JKÕKOR (i.e. 5000 - 4000)

Az emberek �tt�rtek a gyûjt�getõ, hal�sz-vad�sz �letm�dr�l a sokkal biztons�gosabb meg�lhet�st ny�jt� �lelemtermel�sre. Ez a fajta �letm�d megk�vetelte a leteleped�st. Halottaik mell� sz�pen d�sz�tett ed�nyeket helyeztek el �lelemmel �s gy�ngy�kkel egy�tt.

R�ZKOR (i.e. 2500 k�r�l kezdõd�tt)

A r�zmûvess�g ismereteinek elterjed�s�vel megkezdõd�tt a f�meszk�z�k, �k�tm�nyek �nt�se, melyek j�val tart�sabbak voltak csontb�l k�sz�lt t�rsaikn�l.

BRONZKOR (i.e. 2000 - 800)

Megjelentek a F�LDV�RAK a telep�l�sek mellett, amit indokolt a d�lrõl �rkezõ nagy l�tsz�m� n�pcsoportok �rkez�se. A megsz�ll�k nev�ket jellegzetes halmos temetkez�s�krõl kapt�k.
Egyes szem�lyek, csal�dok kez�ben felhalmoz�d� bronz �s aranykincsek jelentõs t�rsadalmi tagoz�d�shoz vezettek.

VASKOR (i.e. 800 - kb. idõsz�m�t�sunkig)

A vasat kezdetben �kszerk�nt haszn�lt�k, de a h�d�t� n�pek katonai f�l�ny�ket vasfegyvereiknek is k�sz�nhett�k (szk�t�k �s kelt�k).

R�MAI KOR

Pann�nia idõsz�m�t�sunk ut�n az elsõ h�rom sz�zadban tartozott a r�mai birodalomhoz.

N�PV�NDORL�S KOR

A hunok megjelen�se jelenti a n�pv�ndorl�s kor kezdet�t (V. sz�zad)

MAGYAR HONFOGLAL�S KOR �S K�Z�PKOR

A K�rp�t-medenc�t 895-900 k�z�tt vett�k birtokba a magyar t�rzsek.
Az egykori nemzets�gfõi k�zpontok eml�k�t megy�nkben hatalmas, nagyr�szt a XI. sz�zadban �p�lt f�ldv�rak õrzik (S�ly-�rs�r v�ra, Aba�jv�r, Borsodi f�ldv�r).
A k�z�pkori Magyarorsz�gon tal�lhat� f�ldv�rakr�l r�g�szeink, t�rt�n�szeink a k�vetkezõ meg�llap�t�sokat adt�k k�zre:

Gy�rffy Gy�rgy elm�lete szerint: "a Szent Istv�n-kori megy�k k�zpontjai f�ldv�rak lehettek, amelyek k�z�l t�bb m�r a 10. sz�zadban egy-egy elõkelõ nemzets�gfõ sz�ll�shelyek�nt �p�lt fel. E v�rak egy r�sz�t Istv�n kir�ly kisaj�t�totta, berendezte benn�k �llama elsõ k�zpontjait, a k�zigazgat�st, az egyh�zi �s vil�gi �letet egyar�nt ir�ny�t� megyesz�khelyeket. A f�ldv�rak m�sik r�sze viszont az �llamalap�t�s kor�ban a 11. sz�zad elej�n kifejezetten megyek�zpontk�nt �p�lt." (Gy�rffy Gy�rgy)

"Ezeket az isp�ns�gi v�rakat nem faszerkezetekkel erõs�tett f�lds�ncokk�nt, hanem megford�tva, bizonyos szintig f�lddel felt�lt�tt fav�rakk�nt k�pzelhetj�k el." (Wolf M�ria)

"Ezek alapj�n nem helyt�ll� a f�ldv�r elnevez�s." (B�na Istv�n)

"Az isp�ns�gi v�rak mellett tal�ltak olyanokat, amelyek egy-egy kis-, vagy k�z�pbirtokos csal�d gazdas�gi k�zpontjak�nt �p�lt, ezek a "kisv�rak" �tmenetet k�peztek az isp�ns�gi v�rak �s a kõv�rak k�z�tt."(Mikl�s Zsuzsa)

A magyarorsz�gi f�ldv�rak kutat�s�t 17-18. sz�zad fordul�j�ra az elsõ katonai t�rk�pek k�sz�t�s�nek idej�re vezethetj�k vissza. A t�bb�-kev�sb� tudatos kutat�sok a 19. sz�zad elsõ fel�ben kezdõdtek meg. Az elsõ f�ldv�r kutat�sok az 1870-es �vekben t�rt�ntek, ezt k�vetõen �st�k meg elõsz�r pl. Szabolcs v�r�t is. A 10-11. sz�zadi f�ldv�rak m�dszeres kutat�sa a II. vil�gh�bor�t k�vetõ �vekben a mai orsz�ghat�rainkon k�v�l indult meg, k�l�n�sen Erd�lyben. Az 1960-as �vek v�g�n az 1970-es �vek elej�n kezdõd�tt egy programsorozat, amelynek a feladata a korszak f�ldv�rainak r�g�szeti felt�r�sa, �p�t�si idej�knek, funkci�juknak meghat�roz�sa volt.
A kutat�s t�m�ja: " A honfoglal�s �s kora �rp�d-kori nemzets�gfõi �s isp�ns�gi k�zpontok r�g�szeti kutat�sa. "
A mintegy m�sf�l �vtizeden kereszt�l intenz�ven foly� kutat�si program keret�n bel�l t�rt�k fel Aba�jv�r, Borsod �s S�ly-�rs�r v�r�t.

ABA�JV�R

Az 1976-1981-es �sat�sok ut�n tiszt�z�dott, hogy a v�r s�nca alatt õskori, k�sõ bronzkori �s cs�sz�rkori leletek tan�skodnak a kor�bbi idõk telepeirõl. A v�r belsõ ter�let�n viszont rom�nkori telep�l�s nyomait t�rt�k fel. Ez egy kõalapoz�s� kv�derk�vekbõl �p�tett f�lk�r�ves szent�ly-z�r�d�s� rom�nkori esperesi templom volt. A templom k�r�l �sszesen 786 s�r ker�lt napvil�gra. A s�rokb�l elõker�lt class=GramE>leletek a temetõ 12-13. sz�zadi haszn�lat�ra utalnak.
Az �sat�k a gerendaszintek �s a gerendaszerkezet ismeret�ben elk�sz�tett�k a s�nc elvi rekonstrukci�j�t is, mely szerint a s�nc alapsz�less�ge 23 m lehetett, megmaradt magass�ga pedig 5 m. A sz�m�t�sok szerint a ma ismert k�zimunka norm�k �s optim�lis idõ figyelembe v�tel�vel sz�z embernek kb. k�t �v �s h�rom h�nap kellett a s�ncszerkezet elk�sz�t�s�hez.
A v�r t�rt�nete:
Az aba�ji v�r �p�t�s�re t�rt�neti adatot nem ismer�nk. K�zai Simon (1358) szerint Aba S�muel kir�ly (1041-1044) �p�ttette. Az �szak fel� vezetõ fõ�tvonal mellett �p�lt v�r az �jv�r nevet kapta, amely az �jv�ri isp�ns�g �s kezdetben az esperess�g sz�khelye lett. �jv�ron tal�lkozott �ssze 1046-ban az Oroszorsz�gb�l j�võ Endre �s Levente a l�zad� Vat�val �s t�rsaival. 1106-ban �lmos herceg Lengyelorsz�gb�l sereget behozva elfoglalta, mire K�lm�n kir�ly ostrom al� vette. Az ostrom megb�k�l�ssel v�gzõd�tt. 1242. febru�r 2-�n azon v�rak k�z�tt sorolj�k fel, amelyet a tat�rok m�g nem tudtak elfoglalni. A tat�rj�r�s ut�n IV. B�la int�zkedik a v�r õrz�s�rõl, az �jonnan �p�tett v�rak mellett azonban elvesz�tette jelentõs�g�t. Az 1400-as �vek ut�n �jv�rat m�r csak faluk�nt eml�tik, v�rk�nt t�bb� nem szerepel.

TELKIB�NYA-CSER-HEGY ÕSKORI V�R

Az 1867-bõl sz�rmaz� sz�veg szerint "A Templom ellen�ben val� hegyrõl ostromlott�k õket (m�rmint a huszita cseheket), melyet most is Cserhegy�nek h�nak, a holott is f�ldh�ny�sok helyei l�ttatnak".
1993. õsz�n Nov�ki Gyula �s t�rsai terepbej�r�st v�geztek, melynek eredm�nyek�nt egy nagy kiterjed�sû, eddig ismeretlen õskori s�ncv�rat tal�ltak, majd 1994-ben felm�rt�k. A s�nccal k�r�lvett ter�let hossza 780 m, legnagyobb sz�less�ge 300 m, a s�nc teljes hossza 2000 m.

TELKIB�NYA - TEMPLOMDOMB ERÕD�TETT TEMPLOM

A kor�bban m�r eml�tett 1867-es protokollum (reform�tus egyh�zi jegyzõk�ny) szerint a 15. sz�zad k�zep�n a v�rost megsz�llva tart� huszit�k (csehek) erõd�tett�k meg a templomot, � "azt �rokkal k�r�lv�v�n abb�l oltalmazt�k magukat".
A m�ra fennmaradt s�ncv�r elhelyezked�se, alakja �s t�pusa alapj�n k�z�pkori eredetû. Pontosabb adatokat csak �sat�ssal nyerhetn�nk kor�r�l, de mivel az egykori v�r belsõ ter�let�t teljes eg�sz�ben a jelenleg is mûk�dõ temetõ �s a viszonylag nagy m�retû templom foglalja el, �gy egyenlõre a ter�let j�võbeli r�g�szeti kutat�sa nem v�rhat�.

BOLDOGKÕV�RALJA - T�HEGY ÕSKORI V�R

A Magoska (734 m) nyugat fel� fenns�kk� szel�d�l, amelyen h�rom k�l�n�ll� cs�cs alakult ki. �szaknyugat fel� a legsz�lsõ a T�hegy (344 m) k�z�psõ a Le�nyhegy (354 m), a harmadik k�l�n nevet nem kapott. A cs�csok k�z�tt egy-egy t� tal�lhat�, amelyek csak esõz�sek ut�n telnek meg. A Mozs�r-r�t tav�nak �rdekess�g az, hogy partj�t egy-, m�sf�l m�teres magass�gban k�vekkel rakt�k k�rbe, ma m�r nem der�thetõ ki ez mikor t�rt�nt. 1896-ban �satott ezen a ter�leten Mihalik J�zsef. Az Õ idej�ben m�g legeltet�s folyt ezen a helyen, �gy �ttekinthetõbb volt a fenns�k. Õ class=GramE>�rta le a telepet v�dõ kõs�ncot, ami ma m�r nem minden�tt k�vethetõ a sûrû bokrok
miatt. Mihalik tizenk�tnapos �sat�st v�gzett, �s t�bb leletet gyûjt�tt a T�hegyen �s a Le�nyhegyen egyar�nt. Itt cserepek, kõeszk�z�k ker�ltek elõ, amelyeket a kõkorszakb�l sz�rmaztattak. A s�nc viszont k�sõbbi, teh�t fiatalabb �p�t�sû, minden bizonnyal a k�sõ bronzkor embere emelte. Az õskori telepet teh�t kõs�nccal v�dt�k, ennek eddig felder�tett hossza 1650 m, belsõ magass�ga n�hol el�ri az egy m�tert, �s erõsen sz�tomlott. Tiszt�n kõbõl �ll �gy, hogy n�hol m�g a n�v�nyzet sem tudott rajta elterjedni, t�bbs�g�ben azonban igen sûrû, t�sk�s, boz�tos erdõ fedi, amely a Le�nyhegyet is bebor�tja. A T�hegyrõl viszont szabad a kil�t�s minden ir�nyba. Ide�lis v�delmi ter�let a fenns�k, amelynek k�t oldala meredeken zuhan al�, egyik pedig v�dte a katlant, �s a hajdan benne lak�kat. A term�szet lelem�nyes adotts�g�t csod�lhatjuk ebben az õskori telep�l�sform�ban.

FELSÕDOBSZA V�RDOMB

Ha a t�rk�pet n�zz�k, akkor egy v�delmi vonalat fedezhet�nk fel, egy f�ldv�rl�ncot. Miskolcr�l indulva �szak fel� haladva Felsõzsolca, Onga, �jcsal�nos, Felsõdobsza, Hern�dbûd, Le�nyhegy, T�hegy, S�llyedt-B�nhegy, Telkib�nya, �s Aba�jv�r f�ldv�rait tal�ljuk. E telep�l�sek k�z�tt j�rva m�g az avatatlan szem is felfigyelhet olyan terepv�ltozatra, amely hajdan erõd�t�s, vagy f�ldv�rk�nt szolg�lt. Felsõdobsza is egyik l�ncszeme lehetett ennek a v�delmi vonalnak. Legkor�bbi ismert adataink szerint 1835 k�r�l a "halmokban" t�bb felsõdobszai lakos �sott. A sz�zadfordul� idej�n (20.sz�zad) n�h�ny helyen egyar�nt kõkori f�ldv�rk�nt �s gazdag bronzkori telepk�nt szerepelt. A leg�jabb kor meghat�roz�s m�r a k�z�psõ bronzkorba helyezi a lelõhely kor�t. Felsõdobsza k�zs�gtõl d�lkeletre a meredek part felett sz�les fenns�k ter�l el. Ennek sz�l�n k�l�n�ll�, keskeny, hosszan elny�l� gerinc ugrik ki, a V�rdomb. A domb erõsen bolygatott, az egykori f�ldv�rnak ma m�r csak erõsen megcsonk�tott maradv�nya �ll. Jelenlegi hossza kb. 40 m, sz�less�ge 8 m, felsz�ne sima, f�ves. A keskeny gerinc oldala k�r�s-k�r�l igen meredek, t�bbnyire szakad�kos. Az �jkorban sokat leb�ny�sztak belõle, keleti oldal�ba n�gy pinc�t v�gtak.

ALS�VAD�SZ V�RDOMB

Az 1906-os als�vad�sz V�rdombon v�gzett �sat�sokb�l 364 db õskori t�rgy ker�lt be a Magyar Nemzeti M�zeumba. Ezut�n m�g k�t felt�r�sr�l sz�moltak be. 1979-ben Sim�n Katalin vezet�s�vel hiteles�tõ-leletmentõ �sat�s keret�ben egy 5x5 m�teres ter�let 3 m m�lys�gig t�rt�nõ kutat�s�ra ker�lt sor, ahol az �rintetlen talajig jutottak el. Egym�s alatt �t telep�l�si r�teg bontakozott ki, mindegyikben egy-egy h�z maradv�nyait t�rt�k fel.
Als�vad�sz k�zs�g k�zpontj�t�l nyugatra a falu sz�le feletti dombtetõ d�li �sszekeskenyedõ ny�lv�ny�t nevezik V�rdombnak. A domb d�li oldal�ba borospinc�ket v�jtak, a k�zs�g fel� esõ keleti oldal�ban pedig temetõ tal�lhat�. A V�rdomb alakja szab�lyos k�r, �rokkal k�r�lv�ve. Az �sat�s eredm�nyei szerint a kora bronzkori hatvani, majd az ottom�nyi kult�ra telepedet meg a dombon.

FELSÕVAD�SZ V�RDOMB

A hely V�rdomb elnevez�se m�r �ltal�nosnak tekinthetõ, de m�g elõfordul a kor�bbi "F�ldv�r"-k�nt t�rt�nõ szerepeltet�se is.
A lelõhelyet elõsz�r Szendrei (W�gner) J�nos eml�tette 1879-ben, majd t�bb r�g�sz is ismertette, hol f�ldv�rk�nt, hol v�rk�nt.
1978-ban homokb�ny�t nyitottak a V�rdombon, ahol ekkor t�bb cser�p ker�lt elõ. A terepbej�r�s alapj�n tal�lt leletek az �jkõkori b�kki kult�r�ba �s a bronzkorba voltak sorolhat�k. 1982-tõl 1984-ig h�rom �ven class=GramE>�t folytat�lagos �sat�sokat vezetett S. Ko�s Judit. Viszonylag nagy sz�m� �s gazdag leletanyag ker�lt elõ, melyek k�z�tt agyag-, kõ-, �s csonteszk�z�k, �llatfigur�k �s k�l�nf�le haszn�lati t�rgyak, tov�bb� kilenc csontv�zas s�rt is siker�lt felt�rni, amelybõl kettõ r�zkori, a t�bbiek pedig bronzkoriak voltak. A v�r alakja hossz�k�s, ov�lis, hossza 90-100 m, sz�less�ge 50 m lehetett. �szakkeleti oldal�n a folytat�d� fenns�k felõl mesters�ges �rok v�dte. Ez ma m�r annyira bet�ltõd�tt, hogy a v�rtetõh�z viszony�tott m�lys�ge alig egy m�ter k�r�li. Az �sat�s mag�nak az erõd�t�snek a vizsg�lat�ra nem terjed ki.

FONY - S�LLYEDT-B�NHEGY ÕSKORI

Erre a lelõhelyre irodalmi adatot nem ismer�nk. Elsõ class=GramE>�zben 1982-ben eml�tett�k, hogy a B�nhegyen s�nc van. Kormos S�ndor hejcei lakos a telep�l�s t�rt�net�vel foglalkozva eml�ti a B�nhegyet, mint amelyen val�sz�nûleg õskori v�r van. 1993. augusztus v�g�n j�rt�k be a hegyet, �s az �n. S�llyedt-B�nhegyen val�ban egy õskori s�nccal is erõs�tett lak�telepet tal�ltak, melyet nem sokkal k�sõbb felm�rtek.
A 7. k�pen l�that� a telep�l�s als� �s felsõ r�sze, ahol mindk�t helyen sok õskori cser�p tal�lhat� a felsz�nen. K�zelebbi kormeghat�roz�sra alkalmas darab egyenlõre nem ker�lt elõ. A s�ncv�r kor�ra vonatkoz�an f�ldrajzi helyzete alapj�n legink�bb a k�sõ bronzkor j�het sz�m�t�sba. (Nov�ki-S�ndorfi)

HERN�DB�D - V�RDOMB ÕSKORI

Hern�db�d k�zs�g �szakkeleti v�ge felett h�z�dik a Gata nevû sz�les dombh�t, ez�rt tal�lkozunk Hern�db�d-Gata elnevez�ssel is, meg Gib�rt-V�rdomb �s Gib�rt f�ldv�r jel�l�ssel is. Jelenleg Hern�db�dh�z tartozik. Elõsz�r R�mer Fl�ris jegyezte fel 1867-ben, mint �rokkal k�r�lvett õskori erõd�t.
Az�ta sokan bej�rt�k �s le�rt�k.
A lelõhely eg�sz k�rny�ke napjainkban sz�nt�f�ld, melynek k�vetkezt�ben a f�ldv�rat nagy m�rt�kben sz�tsz�ntott�k. Az eg�sz ter�leten sok õskori cser�p tal�lhat� a felsz�nen. A f�ldv�r a korai bronzkorba (hatvani kult�ra) tartozik. (Nov�ki - S�ndorfi)
A bronzkorra jellemzõ jelens�gre Kalicz N�ndor h�vta fel a figyelmet, miszerint az erõd�tett v�rhoz egy nagyobb ny�lt telep is csatlakozott, �s a kettõt m�ly �rok v�lasztotta el. Ez az elrendez�s a jelenlegi f�ldv�rainkn�l a mai napig felfedezhetõ. A felhaszn�lt irodalom szerzõi: NOV�KI GYULA 1926-ban sz�letett, r�g�sz.
A Dun�nt�lon �s �szak-Magyarorsz�gon sz�mos f�ldv�rban v�gzett �sat�st �s eredm�nyeit cikkekben �s tanulm�nyokban tette k�zz�. T�bb sz�z v�rat bej�rt, felkutatott a terepen �s egyike volt azoknak, akik kidolgozt�k a f�ldv�rak kormeghat�roz�s�nak saj�tos tipol�gi�j�t (t�pustan). S�NDORFI GY�RGY 1932 - 1993, m�rn�k.
Mûszaki v�gzetts�ge mellett a magyar v�rak ir�nti �rdeklõd�se hamar felt�madt. M�rn�ki szaktud�s�ra t�maszkodva dolgozott ki egy olyan m�dszert, amellyel az egyes v�rak felm�r�s�nek idej�t rendk�v�li m�don lecs�kkentette. �gy v�lt lehetõv� az, hogy az elm�lt h�sz �v alatt 170 v�rat m�rt fel Nov�ki Gyul�val �s m�s munkat�rsakkal.

SAJ� - B�DVA - ORSZ�GHAT�R K�Z�TT : 4 v�r

V�r neve Kora Irodalma
1./ Sz�gliget �v�r I. õskori S�rk�zy -Nov�ki-S�ndorfi 1997
2./ Kelem�r Mohosv�r k�z�pkori Nov�ki-S�rk�zy 1998
3./ Putnok - Pogonyi-Puszta V�ziv�ra B. Hellebrandt Magda 2001
4./ Saj�galg�c Nov�ki-S�ndorfi 1992

SAJ�- TISZA- MEGYEHAT�R K�Z�TT: 30 v�r

5./ Saj�n�meti-V�rhegy k�z�pkori Nov�ki-S�ndorfi 1992
6./ Saj�mercse-V�r k�z�pkori Nov�ki-S�ndorfi 1992
7./ Uppony-F�ldv�r k�z�pkori Nov�ki-S�ndorfi 1992
8./ D�destapolcs�ny F�ldv�r
Verebce-b�rc õskori Nov�ki Gyula 1988
9./ B�nhorv�ti-F�ldv�r õskori Nov�ki-S�ndorfi 1992
10./ Arl�-V�rhegy k�z�pkori Dobosy L�szl� 1975
11./ Borsodn�dasd-Vajdav�r õskori Nov�ki-S�ndorfi 1992
12./ Kazincbarcika-V�rhegy k�z�pkori Nov�ki-S�ndorfi 1992
13./ Saj�szentp�ter-Korcsoly�s k�z�pkori Nov�ki-S�ndorfi 1992
14./ Szirmabesenyõ B. Hellebrandt Magda 2000
15./ B�kkszentl�szl� Nagys�nc õskori D. Matuz Edit 1994
16./ Felsõzsolca Miskolc - V�rdomb k�z�pkori Nov�ki-S�ndorfi 1992
17./ Miskolc-Tapolca - Le�nyv�r k�z�pkori Nov�ki-S�ndorfi 1992
Miskolc-Tapolca - V�rhegy õskori Nov�ki-S�ndorfi 1992
18./ Kisgyõr - Halomv�r k�z�pkor Nov�ki-S�ndorfi 1992
Kisgyõr - H�rsasv�r õskori Nov�ki-S�ndorfi 1992
19./ Cser�pfalu - M�sztetõ õskori Nov�ki-S�ndorfi 1992
20./ S�ly Latorv�r - tetõ õskori Nov�ki-S�ndorfi 1992
S�ly �rs�r v�ra k�z�pkori G�dor Judit 1987
S�ly L�leklyuk-tetõ k�z�pkori Nov�ki-S�ndorfi 1992
21./ B�kkaranyos F�ldv�r õskori Kemenczei Tibor 1984
22./ Vatta - Testhalom õskori Nov�ki-S�ndorfi 1992
23./ Emõd Nagyhalom õskori Nov�ki-S�ndorfi 1992
24./ B�kk�br�ny Nagy Temetõ k�z�pkori Nov�ki-S�ndorfi 1992
25./ Tard - Tat�rdomb õskori Nov�ki-S�ndorfi 1992
26./ Mezõcs�t - Laposhalom õskori Nov�ki-S�ndorfi 1992
27./ Hejõk�rt - F�ldv�r Pusztai Tam�s
28./ Tiszakeszi - Sz�dadomb õskori Nov�ki-S�ndorfi 1992
29./ Borsodiv�nka Nagyhalom k�z�pkori Nov�ki-S�ndorfi 1992
30./ Tiszab�bolna-Feh�rl�-Tanya õskori Nov�ki-S�ndorfi 1992

B�DVA - HERN�D - ORSZ�GHAT�R K�Z�TT: 9 v�r

31./ Onga -Kettõshalom
32./ Als�vad�sz-V�rdomb õskori S�rk�zy-Nov�ki 2001
33./ Encs-F�g�d V�rdomb õskori Nov�ki-S�ndorfi 1992
34./ Edel�ny Der�kegyh�za õskori Nov�ki-S�ndorfi 1992
Edel�ny Ludmilla-dûlõ õskori Nov�ki-S�ndorfi 1992
Edel�ny Borsodi v�r k�z�pkori Nov�ki Gyula 1992
35./ Felsõvad�sz - V�rdomb õskori Ko�s Judit 1984
36./ M�ra - F�ldv�r õskori S�rk�zy-Nov�ki 2001
37./ Meszes - V�rhegy k�z�pkori S�rk�zy-Nov�ki 2001

HERN�D - BODROG - ORSZ�GHAT�R - MEGYEHAT�R K�Z�TT : 15 v�r

38./ Aba�jv�r k�z�pkori G�dor-Nov�ki 1980
39./ Telkib�nya - Cser-hegy õskori S�rk�zy -Nov�ki-S�ndorfi 1997
Telkib�nya - Templomdomb k�z�pkori S�rk�zy -Nov�ki-S�ndorfi 1997
40./ Fony - S�llyedt-B�nhegy õskori S�rk�zy-Nov�ki 2001
41./ Boldogkõv�ralja - T�hegy õskori S�rk�zy - Nov�ki-S�ndorfi 1997
- Le�nyhegy õskori S�rk�zy -Nov�ki-S�ndorfi 1997
- Szentiv�ni-F�ldv�r V�rt�r�k kalauza 1975
42./ Hern�db�d - V�rdomb õskori S�rk�zy-Nov�ki 2001
43./ Felsõdobsza - V�rdomb õskori S�rk�zy -Nov�ki-S�ndorfi 1997
44./ Szerencs - Taktaf�ldv�r k�z�pkori Csorba Csaba-Nov�ki 1978
- �rp�d-halom k�z�pkori Csorba Csaba-Nov�ki 1978
45./ T�llya - Mekecsv�r õskori Nov�ki-S�ndorfi
- �v�r Nov�ki-S�ndorfi
- Szokolya Nov�ki-S�ndorfi
46./ Tolcsva - F�ldv�r õskori Megy�nk ter�let�n 46 helys�gben 58 f�ldv�rr�l tal�ltunk adatot, a gyûjt�s m�g folytat�dik �s v�rhat� ezek sz�m�nak n�veked�se.