Túra leírások

∗ Túra » Jelvényszerző túra mozgalmak » Cserehát turistája jelvényszerző túra

Jelvényszerző túramozgalom leírások

Túra tájegység: Cserehát

Cserehát turistája jelvényszerző túra mozgalom leírása

Csereh�t turist�ja jelv�nyszerző t�ramozgalom

A Csereh�t turist�ja jelv�nyszerz� t�ramozgalom szab�lyair�l

A t�ra c�lja: a Csereh�t t�rt�nelmi, term�szeti, kultur�lis eml�keinek �s �rt�keinek megismertet�se, az orsz�g e kev�sb� ismert r�sz�nek turisztikai felfedez�se, a t�r�z�s n�pszer�s�t�se, a szabadid� hasznos elt�lt�se a testedz�ssel p�rhuzamosan.

A t�ra t�vja: 111 km, szintemelked�se 1980 m. A kihelyezett igazol�b�lyegz�k hi�nya eset�n m�s, a helys�g nev�t azonos�t� b�lyegz� is elfogadott.

A t�ra igazol�sa: A t�ra teljes�t�s�t az erre a c�lra kiadott f�zetben kell igazolni, amelyet postai csekken az aktu�lis �r befizet�s�nek igazol�s�val P�sztor Istv�nn� (3534 Miskolc, Irinyi u. 29. IX/3.), vagy a Miskolci Vasutas Sport Club (3528 Miskolc, Csokonai �t 3. sz.) c�men lehet ig�nyelni. A teljes�t�s ut�n a f�zetet a fenti c�mek valamelyik�re kell bek�ldeni. A t�ra szervez�i a f�zetet teljes�t�si sorsz�mmal �s a teljes�t�st igazol� ker�mia plakettel egy�tt k�ldik vissza.

A t�ra ki�r�ja:

MVSC Term�szetj�r� Szakoszt�lya,
Csereh�ti Telep�l�s Sz�vets�g,
B.-A.-Z. Megyei Term�szetj�r� Sz�vets�g,
Vasutas Term�szetj�r� Sz�vets�g

A t�ra ir�ny�t�ja: Miskolci Vasutas Sport Club Term�szetj�r� Szakoszt�lya.

T�ra igazol� helyei:

A k�zs�gek ter�let�n kihelyezett Csereh�t turist�ja - b�lyegz�:	A k�zs�gekben kihelyezett k�dolt b�lyegz�:	A terepi helyeken a pontra kitett t�bla bet�j�nek �s az id�pontnak a felt�ntet�se:
Fels�vad�sz Aba�jszolnok Szemere Kupa Irota Szanticska	Lak Rakaca, g�r�g katolikus templom Becskeh�za, templom Perecse, templom	Csonka-hegy (Kereszt�t�t�l �szakra) P�ter-v�lgyf�(Lakt�l �szakra) K�b�nya-b�rc-nyereg Darvaspuszta

Tudnival�k:

A t�r�t b�rki teljes�theti.
A t�ra b�rmely ir�nyb�l elkezdhet�, t�bb szakaszban �s tetsz�leges id� alatt teljes�thet�.
A t�ra megszervez�se a r�sztvev�k feladata.
A ter�let folyamatos fejleszt�s alatt �ll (turisztikailag is), ez�rt a kritikus, illetve seg�t� sz�nd�k� �szrev�teleiket k�sz�nettel vessz�k!
A t�ra 18, turisztikailag kev�sb� ismert telep�l�sen halad �t. Viselked�s�nkkel biztos�tsuk a turistas�g j� h�r�t!
A t�r�hoz javasoljuk a Csereh�t turistat�rk�p�t haszn�lni. (Beszerezhet�: k�nyvesboltokban, Aba�j- szolnokon a kulcsosh�zban, Gagyvend�giben, a Csereh�ti Telep�l�sfejleszt�si Sz�vets�gn�l.
A le�gaz�sokat �gy v�lasztottuk meg, hogy min�l k�nnyebben �s l�tv�nyos �ton lehessen megk�zel�teni a k�rt�ra �tvonalat. (A t�ra �ltal nem �rintett falvakat is javasoljuk felkeresni.)

Sz�ll�slehet�s�gek:

Gagyvend�gi: Vend�ghegy k�ria (20 f�), Gagyvend�gi, 3816. B�tori u. 9. Tel.: (49) 386-677. (fejleszt�s alatt).
Aba�jszolnok: Kulcsosh�z (20 F�), Aba�jszolnok, 3809. Vaszil Vince, R�k�czi u, 40. S�toroz�si lehet�s�g.
Irota (20 f�), Boschamszky Iv�n, 3786 Hegymeg.
Rakaca: (15 f�) Juh�sz Ferenc, Rakaca, Pet�fi �t 109. Lipusz J�zsef, g�r. kat. lelk. hiv., Rakaca, Pet�fi u. 28. 3825 (60 f�).
Becskeh�za: (5 f�), Lenvai Szabolcsn�, 3531 Miskolc, Chlepk� �t 35.
Antalmajor (16 f�). Krajny�k Andr�sn�, 3769 Tornaszentjakab, (Antalmajor).
Perecse: (20 f�), T�r�k Ern�, 3821 Perecse.
Debr�te: Kelemen J�zsef,
S�toroz�si lehet�s�g a t�rk�p t�j�koztat�j�ban felt�ntetett helyeken.

Kultur�lis �s term�szeti l�tnival�k:

Aba�jszolnok: Hagyom�nyos telep�l�sszerkezete teljesen �rintetlen. G�r�g katolikus temploma 1758 k�r�l �p�lt, barokk st�lusjegyekkel. Lakoss�ga az 500 f�t sohasem �rte el. Jelenleg 170 f� lakja.
Becskeh�za: Meg�rz�tt hagyom�nyos telep�l�sszerkezet, Egres-tet� fel� vezet� �ton sz�p kil�t�s.
Cseny�te: R�gi �r�sokban el�sz�r 1308-ban eml�tik. Lakosainak sz�ma kb. 250 f�, melynek 85 % cig�nysz�rmaz�s�.
Debr�te: Ipari m�eml�k (olaj�t�). Jellegzetes lak�h�zak, meg�rz�tt hagyom�nyos telep�l�sszerkezet.
Fels�gagy: �sr�gi telep�l�s. Az Aba nemzets�g birtokai k�z� tartozott. XVIII. sz. r�mai katolikus templom, melynek hely�n valamikor benc�s ap�ts�g m�k�d�tt. A templomban Gagyi L�szl� c�meres s�rk�ve tal�lhat�. Klasszicista k�ria, kopjaf�s temet�.
F�j: Kir�lyi birtok volt. A F�y csal�d a ter�letet 1243-ban kapta IV. B�l�t�l. A csal�d t�bb kiemelked� szem�lyt adott az orsz�gnak. Barokk st�lus� F�y kast�ly klasszicista �t�p�t�sekkel. D�szterm�nek fal�n h�rom stukk�s domborm�, melynek alkot�ja val�sz�n�leg Marco Casagrande. A k�rny�ken geol�giai felt�r�sok.
Fels�vad�sz: A k�zs�g �rp�d-h�zi birtok volt. 1517-ben vette meg a R�k�czi csal�d. Itt sz�letett �s itt halt meg R�k�czi Zsigmond fejedelem. A R�k�czi kast�ly alapfalai XVI. sz�zadiak, jelent�s �t�p�t�s a XIX. sz�zadban volt. A jelenleg iskolak�nt m�k�d� �p�letben �rt�kes ki�ll�t�st l�thatunk (egyedi dokumentumok) a R�k�czi csal�d t�rt�nelm�r�l. A k�zs�g d�li hat�r�ban gy�r� alak� f�ldv�r, maradv�nyai m�g l�that�k. A r�mai katolikus templomot a R�k�cziak �p�tett�k.
Gagyb�tor: (let�r�s) A v�rmegye egyik legr�gebbi k�zs�ge. Az Aba nemzets�gb�l sz�rmaz� B�thoryakt�l kapta nev�t. A csal�dnak 1370-ben v�ra volt, de a t�r�k elpuszt�totta. T�bb k�ria tal�lhat� a faluban. Neorom�n reform�tus templom, harangja XV. sz�zadi.
Gagyvend�gi: Szint�n az Ab�k� volt. Itt �lt az Aba fejedelemt�l sz�rmaz� Gagyi csal�d utols� sarja, Vend�ghy G�bor nagybirtokos, a v�rmegye egykori alisp�nja. Barokk g�r�g katolikus templom, Vend�ghy k�ria (1800 k�r�l), Csoma k�ria (XIX. sz. eleje).
Irota: K�l�n�sen sz�p kil�t�s a Kecskepad fel� vezet� �tr�l. G�r�g katolikus templom sz�p ikonoszt�zionnal, klasszicista k�ria, Helyt�rt�neti M�zeum, zsid�temet�.
K�ny: Az 1470-es �vekben Kinizsi P�l tulajdon�ban volt. G�r�g katolikus templom (1763-1791. k�z�tt �p�lt). Jelenleg kb. 120 f� lakja, 80 %-a id�s ember.
Kereszt�te: Tipikus zs�kutc�s telep�l�s, amely meg�rizte hagyom�nyos telep�l�sszerkezet�t. Lakoss�ga soha nem haladta meg a 200 f�t, jelenleg kb. 40 f� lakja.
Krasznokvajda: (let�r�s). A k�zvetlen k�rny�k k�zponti telep�l�se. Orvos, gy�gyszert�r, ar�nylag ell�tott bolt itt tal�lhat�! Jelenleg kb. 550f� lakja. R�mai kat. temploma g�tikus csarnoktemplomb�l 1759-ben barokk st�lus�ra �talak�tva, Szentimrey kast�ly (XVIII. sz.).
Kupa: Az egykori k�ntor-tan�t� �ltal l�trehozott Mez�gazdas�gi M�zeum. Reform�tus temploma az 1700-as �vekb�l, t�le k�l�n�ll� harangl�b.
Lak: �rp�d-kori k�zs�g, a legels� adat 1222-b�l val�. M�r ekkor fenn�llott a Boldogs�gos Sz�z tisztelet�re emelt egyh�za. Verses s�rfeliratok.
Ny�sta: A kir�lyi csal�d mag�nbirtoka volt. Jelenleg 70- 80 lakosa van. Sok aba�ji telep�l�shez hasonl�an m�ltatlanul elhanyagolt, eleven m�zeum ez a falu is.
Perecse: Az aba�ji v�r f�ldjei k�z� tartozott. Most 50 l�lek lakja. Itt is teljesen �rintetlen az egykori faluszerkezet. P�r �ve idek�lt�z�tt csal�d h�ress� v�lt sajtk�sz�t�s�r�l. (A helysz�nen v�s�rolhat�!)
Rakaca: A falu lakoss�g�nak d�nt� r�sze cig�ny sz�rmaz�s�. G�r�g katolikus templom, er�dfala XV. sz�zadi, k�z�pkori kolostorrom, templomer�d
Szanticska: A klinikai hal�lb�l felt�masztott k�zs�g egyre ismertebb� v�lik. Meg�rz�tt hagyom�nyos telep�l�sszerkezet. Ki�ll�t�sok (n�pm�v�szeti, fot� stb.) helyt�rt�neti gy�jtem�ny. K�t sz�p kis templom. A k�zeli Magas-hegyr�l gy�ny�r� kil�t�s.
Szemere: A Szemere csal�d �si birtoka, neve is innen sz�rmazik. T�bb bronzkori lelet a k�rny�ken. Reform�tus temploma 1780. k�r�l �p�lt, rokok� �s copf st�lusban. Volt Szemere, majd Pallavicini kast�ly. A f�ldszinten g�tikus, keresztboltozatos helyis�g, XV. sz.-i mennyezet fresk�nyomok. Parkj�ban mesters�ges kis barlang, el�tte t�.
Romtelep�l�s: Lyuba-tanya.
Sziksz�: (let�r�s). Hat�r�ban k�kori, bronzkori leletekre bukkantak. Jelent�s t�rt�nelmi esem�nyek sz�nhelye. T�bbsz�r Aba�j v�rmegye sz�khelye. H�res reform�tus temploma er�dszer� k�fallal van k�r�lv�ve (huszita, t�r�k harcok). Th�k�ly 1679-ben f�nyes gy�zelmet arat a cs�sz�riakon. T�bb h�res pr�dik�tor tan�tott a v�rosban. Per�nyi k�ria, v�rszer� k�z�prizalittal. Zsid�temet�, Sziksz�t�l d�lre a 3. sz. �t ment�n "Turul eml�km�". Jelent�s vas�ti, k�z�ti �s kereskedelmi csom�pont.
Tomor: M�r a k�- �s bronzkorban is lakott hely volt. G�tikus reform�tus templom (XIV. sz.), 1755-ben jav�tott�k, a tornya 1943-ban �p�lt. N�pies barokk k�rai, rom�nkori templom, jellegzetes n�pi lak�h�zak, eredeti utcasor.

- a szervez�k -

Kedves Term�szetj�r�k!

Az ismertető előtt szeretn�k feltenni p�r k�rd�st e lapra l�togat�nak.

Szokt�l t�r�zni ?
Tudod hol tal�lhat� a Csereh�t ?
J�rt�l m�r e ter�leten egyszer is ?
Hallott�l r�la valamit is sajt�ban, m�di�kban?
Lenne kedved elj�nni ide, �s ak�r elt�lteni p�r hangulatos napot ?

Ha legal�bb egy k�rd�sre is igennel v�laszolt�l, m�r van rem�ny a tov�bbl�p�sre. A mai napig m�lt�nytalanul h�tt�rbe szor�tott ismeretlen t�jegys�gről van sz�, itt n�lunk Magyarorsz�gon. Haz�nk t�raszerető, kedvelő tagjainak k�teless�ge lenne megismerni ezt az ezernyi apr� sz�ps�get felmutat�, a maga val�s�g�ban szeg�ny t�jat. Aki elsz�nts�got �rez, szeretne a Csereh�t turist�j�v� v�lni ne halogassa kapcsol�djon be a mozgalomba.

Szeretn�k id�zni - a szerzők ut�lagos enged�ly�vel - egy a B�bor kiad� gondoz�s�ban 1998-ban megjelent k�nyvből.

- A Csereh�t turistakalauza "biblia" előszav�ban a Rakaczky Istv�n a szerkesztő �rja:
' "Ahol a csend m�g hallhat�..." Ez a szlogen h�ven kifejezi a t�rs�g �llapot�t, helyzet�t. Az ut�bbi �vtizedek (tal�n �vsz�zadok) id�zt�k elő fokozatos lemarad�s�t, a h�tr�ny n�veked�s�t a megye m�s ter�leteivel szemben. E helyzetben viszont előny, hogy ide m�g nem �rt el az igazi szennyezetts�g, a t�jrombol�s, a rohan�, zajos �letforma.
Aki szeretn� hallani a "csendet", megtal�lni a nyugalmat, elfelejteni - legal�bbis egy időre - a stressz �s a rohan�s idegfesz�lts�gei az keresse a Csereh�t ny�jtotta lehetős�geket.
A kilencvenes �vek elej�n Csipker�zsika �lm�t alv� t�rs�g most kezd �bredezni. Az utols� 6-10 �vben val�sult meg a Csereh�t telep�l�sein a vezet�kes v�zh�l�zat, digit�lis telefonrendszer, t�ra�tvonal-h�l�zat, a turistat�rk�p, a vend�gv�r�s-fogad�s cs�r�i, első hajt�sai.
Az ell�t�s, a szolg�ltat�s m�g nem minden�tt megfelelő, de ezt kompenz�lja a "hallhat� csend", a nyugalom, a hagyom�nyos vend�gszeretet.
H�vunk, v�runk minden term�szetszerető, j� sz�nd�k� embert, aki az ismeretlent szeretn� felfedezni.'

- Dr. G. Fekete �va �gy �r az "ismeretlenről":
'A Csereh�tnak eml�t�sre m�lt� a r�gm�ltja �s - optimist�k szerint - a j�vője. ... A t�rs�g geopolitikai fekv�se, belső adotts�gai �s azok k�lső meg�t�l�se nem kedveztek �s nem kedveznek a modern kor gazdas�gi fejlőd�s�nek. Nincsenek orsz�gosan kiemelkedő �sv�nykincsek, a term�szeti adotts�gok nem felelnek meg a nagy�zemi intenz�v sz�nt�f�ldi mezőgazd�lkod�s k�vetelm�nyeinek. A trianoni orsz�ghat�r elv�lasztotta a hagyom�nyos gazdas�gi �s kultur�lis centrumait�l - Kassa elszak�t�s�val ez a t�rs�g mag�ra maradt. (megj.) - alacsony a k�zszolg�ltat�sok ki�p�t�s�nek hat�konys�ga. ... Csereh�t apr�falvaiban az eln�ptelened�s m�ra tragikus m�reteket �lt�tt. ... A sokak �ltal megv�ltoztathatatlannak tartott le�p�l�sbe belenyugodni nem tud� emberek kezdem�nyez�s�re, 1989-ben megalakult a Csereh�ti Telep�l�ssz�vets�g egy �j, a moderniz�ci� ut�ni j�vőre val� felk�sz�l�st tűzte ki c�lul. A t�rs�g fejleszt�s�re ir�nyul� leg�jabb t�rekv�sek azon meggyőződ�sen alapulnak, hogy a term�szeti �rt�keket egyre ink�bb megbecs�lő, a globaliz�ci� mellett a region�lis �rt�keket, a kicsiben rejlő sz�ps�get is elismerő, az emberi l�pt�khez, �s kapcsolatokhoz visszat�rő vil�gban egy ilyen t�rs�gnek, mint a Csereh�t, van j�vője.'

Azt hiszem van mit tenn�nk nek�nk turist�knak is, hiszen mi mozd�thatja meg igaz�n a t�j vil�g�t ? Igen a t�ra, a falusi t�rizmus, ha �gy tetszik az idegenforgalom. Hiszen e t�rs�g rendelkezik jel�lt gyalogutakban, bővelkedik ker�kp�ros utakban, v�zi t�r�z�si lehetős�gben. A kultur�lis kikapcsol�d�st biztos�tja a k�rny�k t�jh�zai �s sz�mtalan műeml�ke.
"Aki a kicsit nem becs�li a nagyot nem �rdemli"- sz�l a mond�s, �s ez most igaz�n tal�l�. A mi magyar haz�nkhoz, kult�r�nkhoz a Csereh�t is hozz�tartozik, ha m�g oly mostoh�n b�nt is a t�rt�nelem vele. Az elszak�tott orsz�gr�sz miatt megszűnt Kassa vonz�sk�rzet�nek lenni, �s a mai napig a Trianoni g�rcsben l�vő ter�let nem tud mag�ra tal�lni. De vannak tal�n m�r biztat� jelek hiszen Kassa szerep�t Edel�ny esetleg Encs tudja �tvenni. Seg�ts�k e t�jat azzal, hogy elmegy�nk turistak�nt, b�szk�n k�rbej�rjuk a vid�ket, vigy�k el a t�j egyszerű embereinek h�r�t, �s legy�nk mis is a "Csereh�t turist�i"

Ennek t�kr�ben most m�r tal�n mindenki előtt vil�goss� v�lt, hogy mire is v�llalkozott az MVSC t�raszakoszt�lya. Egy ismeretlen t�jegys�g bemutat�s�ra, a t�rak�z�ss�g előtt.

A Csereh�t a B�dva a Saj�, a Hern�d �s az �llamhat�r �ltal k�zrez�rt ter�leten fekszik. A Csereh�ti t�jegys�gen k�t �sszef�ggő t�ra�t van. Az egyik a jelz�s ami az Orsz�gos K�k T�ra 25. sz. csereh�ti szakasza s �tszeli a t�jegys�get. A m�sik t�ra�t teljes eg�sz�ben a csereh�t ter�let�n kanyarog. Ez a a "csereh�ti piros", ami a maga 111 km-vel a leghosszabb "k�rt�ra" Magyarorsz�gon.
Ez ut�bbi t�ra�tvonalat gondozza a Miskolci Vasutas Sport Club Term�szetj�r� Szakoszt�lya (MVSC TSZ). Az MVSC felv�llalta a "csereh�ti piros" �tvonal�nak tiszt�t�s�t, jeleinek felfest�s�t, hi�nyp�tl�s�t annak �rdek�ben, hogy a t�ra sor�n ne legyen ok elt�ved�sre. E munka meghozta gy�m�lcs�t hiszen imm�ron egy �vtizede megl�vő "Csereh�t turist�ja" t�ramozgalmat keltette �letre.

A gondos �tvonalv�laszt�s miatt Csereh�t turist�ja �s az OKT csak k�t r�vid szakaszon tal�lkozik.

Felsővad�sz - Ny�sta - Aba�jszolnok k�z�tt 2,3 km-en,
Kecske-pad - Irota k�z�tt 5,6 km-en.

Jelz�s

A Csereh�t ter�let�t �tfog� k�t legnagyobb �sszef�ggő t�rajelz�s �tvonala

Terepadatok

Csereh�t turist�ja k�rt�ra �tvonala

Felsővad�sz (aj�nlott kezdőpont) -Ny�sta - Aba�jszolnok - Szanticska - Felsőgagy - Cseny�te - F�j - Szemere - K�ny - Perecse - Kereszt�te - Becskeh�za - Debr�te - Rakaca - Irota - Lak - Tomor - Kupa - Felsővad�sz

111 km
1980 m
31 �ra

Orsz�gos K�k T�ra (OKT) 25.sz. szakasza

B�dvaszilas - B�dvar�k� - Mile-hegy - Tornabarakony - Rakacaszend - Kecske-pad (340 m) - Irota - Felsővad�sz - Ny�sta - Aba�jszolnok - Baktak�k - Fancsal - Aba�jdevecser - Encs - Gib�rt

55,8 km
820 m
15,5 �ra

Jelz�s	A csereh�ti ter�leten tal�lhat� t�rajelz�sek �tvonala	Terepadatok
	�szak: B�dvaszilas - B�dva foly� h�d - Esztamos m�szkőb�nya - Tornaszentandr�s - Juh�sz patak, kőzetfelt�rul�s - Juh�sz v�lgy - Becskeh�za	10,5 km 75 m 2 �. 45 p.
	d�l: Szendről�d v.� - Szendről�d - Borpinc�k - Csillagvizsg�l� - L�dbesenyő - Z�rce-tető - Vicsog� (226 m) - Laki patak h�d - Piros s�vjelz�shez csatlakoz�s Lakn�l	11,3 km 160m 3 �. 6 p.
	kelet: Le�gaz�s a piros s�vjelz�sről Szemer�n�l - Pustaradv�ny - Kavicsos - Hern�dpetri - Antal-k�t - Agyagos-oldal - Hern�dszurdok v.�	11,4 km 250 m 3 �. 16 p.
	Let�r�s a z�ld s�vjelz�sről - M�szv�lgy - Kalaczk�-tető - Szalonna - Csatlakoz�s a piros s�vjelz�sre	3 km 0 m 45 perc
	Let�r�s a z�ld s�vjelz�sről Martonyi fel� - Martonyi	2 km 0 m 30 perc
	Rakacaszend, let�r�s a k�k s�vjelz�sről - Barakonyi patak - J�na-hegy - Rakaca-v�zt�rol�	3,7 km 115 m 1 �. 7 p.
	Let�r�s a k�k s�vjelz�sről Mile-hegyn�l (405 m) - Tető (456 m) - Martonyi-P�los kolostorrom - Sz�r-hegy fel� csatlakoz�s a z�ld s�vjelz�shez.	3,6 km 125 m 1�. 10 p.

Jelz�s	Csereh�ti ter�letre �rkező jelz�sek �tvonala	Terepadatok
	Aggtelek majd Varb�c felől �rkező jelz�s - Pekupa - M�sz-v�lgy - K�k romjelz�s let�r�ssel a Martonyi p�los kolostorromhoz - Sz�r-hegy - z�ld n�gyzet csatlakoz�s Martonyi fel� - Borzlyuk-tető - Gedeon kast�ly Szalonna, �rp�d-kori templom - Csatlakoz�s a piros s�v jelz�shez	10,5 km 300 m 3 �. 10 p.
	Varb�cr�l indul - Szalonna - Gedeon kast�ly - G�lyaf�szkelő helyek - Horg�sz-tanya - Rakaca-v�zt�roz� - Nagy-Somos-hegy - Boroszl�-hegy - Galv�cs, T�rley kast�ly parkja - G�r�g-b�rc (248 m) - Abod	n.a.

A jelv�nyszerző mozgalom igazol� f�zet�nek a let�lt�se: Csereh�t turist�ja igazol� f�zet

�tvonalak �s igazol�helyek:

T�ra ki�r�ja:
MVSC - Miskolci Vasutas Sport Club Term�szetj�r� Szakoszt�lya
3529 Miskolc, Szentgy�rgyi �t 31. IX./3.

Akinek van �tlete �s �szrev�tele a t�r�val kapcsolatban �rja meg nekem.
Bart�k J�lianna bartokjuli@freemail.hu
M (46) 517-300, 06 70 254 6601 Miskolc, Hegyalja 11. X./4.