Túra leÃrások
∗ Túra » JelvényszerzÅ‘ túra mozgalmak » Kodály Zoltán Emléktúra a Mátrában jelvényszerzÅ‘ túra
JelvényszerzÅ‘ túramozgalom leÃrások
Túra tájegység: Mátra
Kodály Zoltán Emléktúra a Mátrában jelvényszerzÅ‘ túra mozgalom leÃrása
Kodály Zoltán Emléktúra a Mátrában - Jelvényszerzõ túramozgalom kiírása
A túramozgalom szervezõje: Magyar Természetbarát Szövetség Gyöngyös Városi Bizottsága
3200 Gyöngyös, Fõ tér 13. Tel.: 37 / 316-400
A túra útvonala: Galyatetõ Nagyszállótól az Országos Kéktúra útvonalán Piszkés-tetõ, Mátraszentlászló és Mátraszentistván érintésével az Ágasvári turistaházig. Innen a sárga sáv jelzésen Tar község vasútállomásáig. A túra ellenkezõ irányban is teljesíthetõ.
A túra adatai: Táv: 18 km
Szintemelkedés: 100 m (ellenkezõ irányban 900 m)
Bélyegzési helyek:
- Galyatetõ, Kéktúra bélyegzõ
- Mátraszentistván, Kéktúra bélyegzõ
- Ágasvári turistaház, Kéktúra bélyegzõ
- Tar vasútállomás, MÁV-bélyegzõ
- Tar, 1248. sz. TKM-bélyegzõ
A jelvény odaítélése: A túrajelentést a gyöngyösi Tourinform irodában (Fõ tér 10., Tel.: 37 / 311-155) kell leadni, a teljesítõk itt kapják meg a jelvényt térítésmentesen.
Látnivalók a túra útvonalán:
- Galyatetõ Nagyszálló földszintjén Kodály Zoltán emlékszoba életképekkel, fényképekkel, szobrokkal.
- Galyatetõ, Magyarok Nagyasszonya kápolna.
- Galyatetõ, Péter hegyese kilátó.
- Piszkés-tetõ, csillagvizsgáló (csak elõzetes bejelentésre látogatható).
- Szamár-kõ, Ágasvár (a kék háromszög leágazáson).
- Ágasvári turistaház.
- Fenyvespuszta, Dr. Tuzson János arborétum (a sárga + leágazáson).
- Felsõ-csevicekút szénsavas, vasas iható vizû gyógyforrás.
- Fehér-kõbánya a Csevice-völgy északi oldalán.
- Tar, Pokoljáró Tar Lõrinc várkastélyának romjai (a sárga L leágazáson).
- Tar, katolikus templom a XIII. századból.
- Tar, Sztúpa (buddhista békeszentély).
Rendszeresen síelt a Mátrában, sétált, járta a hegyeket. Ismert minden fát és bokrot. Ismerte az embereket, ismerte otthonukat. "Sej, a tari réten", "Apcon lakom, keress meg" - ezeket a mátraaljai községeket kevésbé ismerné az ország nagyszabású kórusmûve, a Mátrai képek nélkül. Mint ahogy a pásztorból lett betyár, Vidróczki nevét is. Dalokat kapott a Mátra népétõl, és örökbecsû remekmûvel, a Mátrai képekkel "fizetett" értük.
Tudjuk: a természethez erõs szálak fûzték. Fiatal korában úgy járta a Mátrát, hogy az éjszakai vonattal Pásztóra vagy Tarra utazott, és gyalog mászta meg a gerincet, majd leereszkedett a túlsó oldalon. Ott aludt, ahol érte az álom. Így figyelhette meg a természet hangjait is. Az éjszakai hegyvilág, a napkelte és naplemente harmóniákban visszhangzott benne. Másként aligha írhatta volna meg az Esti dalt, a Hegyi éjszakákat. Egy havas vasárnapon elvállalta a lenn rekedt kántor helyett a mise zenei szolgálatát. Akkori feljegyzéseibõl született a Csendes mise orgonára, majd szólóhangokra, kórusra és nagyzenekarra írva, a Missa brevis.
Azt tette Kodály a Mátrában, amit egész életében tett: népdalokat gyûjtött, komponált, a zeneoktatás ügyével, tágabb értelemben egy ország, egy nép gondjaival foglalkozott. Annak a táblának tehát, amelyet a hálás utókor elhelyezett a galyai templom falán, van mire emlékeztetnie. Mindenek elõtt arra, hogy másfél évtizeden át Galyatetõ adott otthont századunk egyik legnagyobb magyarjának.
Õ maga mindig többre tartotta a tettet a szónál, a munkás hétköznapot a munkát pótló ünneplésnél. Ünnepeljünk tehát az Õ szellemében, munkálkodva a köz javán ki-ki a maga képessége szerint, legjobb tudásával, soha nem lankadó szorgalommal. Az Õ immár elvégzett, s a mi elvégzendõ munkánkra emlékeztessen a száz esztendõs Kodály emléktáblája, ércnél maradandóbban, örökkön-örökké.