Túra leírások

Home

∗ Túra » Jelvényszerző túra mozgalmak » Õrvidék turistája jelvényszerző túra

Jelvényszerző túramozgalom leírások

Túra tájegység: Egyéb

Õrvidék turistája jelvényszerző túra mozgalom leírása

ŐRVID�K TURIST�JA JELV�NYSZERZŐ T�RAMOZGALOM

A T�RA KI�R�SA
2005 Őrvid�k turist�ja jelv�nye

Tisztelt T�r�z�!

A Hegyek V�ndorai Turista Egyes�let az Őrs�gi Nemzeti Park, - illetve az Őrs�g �s Vendvid�k term�szeti sz�ps�geinek, műeml�ki l�tnival�inak jobb megismer�se c�lj�b�l "Őrvid�k Turist�ja" elnevez�ssel �j jelv�nyszerző t�ramozgalmat ind�tott, az 1999. �vtől kezdődően.

Kor�bban a Vas Megyei Term�szetbar�t Bizotts�g szervez�s�ben műk�d�tt az "Őrs�g Turist�ja" jelv�nyszerző t�ramozgalom, azonban a rendszerv�lt�st k�vetően - kedvező m�don - megv�ltoztak a lehetős�gek a t�jegys�gben, ez�rt �jra kellett gondolni a t�ramozgalom tov�bbi sors�t.

Megszűnt a "vasf�gg�ny", s emiatt a tov�bbiakban m�r nem volt akad�lya annak, hogy ak�r k�zvetlen�l az �llamhat�r mellett is vezessen jelzett turista�t. A Magyar Term�szetbar�t Sz�vets�g kiadta az Őrs�g - Vendvid�k turistat�rk�p�t, �gy a kor�bban politikai okokb�l megk�zel�thetetlen ter�letek a term�szetj�r�k n�pes t�bor�nak is felfedezhetőv� v�ltak.

Egyes�let�nk v�dn�ks�get v�llalt az Őrs�g �s Vendvid�k felett, annak turisztikai felt�r�sa �s fejleszt�se �rdek�ben, s ezen elhat�roz�s�t alapszab�ly�ban is r�gz�tette. Mindezek k�vetkezt�ben t�bb szervezet �s �nkorm�nyzat t�mogat�s�val, mintegy 360 km jelzett turista�t folyamatos karbantart�s�t v�gezz�k haz�nk e gy�ny�rű szeglet�ben.

�r�l�nk, hogy t�ramozgalmunk felkeltette �rdeklőd�s�t �s v�llalkozik arra, hogy teljes�tse annak felt�teleit. B�zunk abban, hogy t�r�i sor�n sok sz�p �lm�nnyel gazdagodik, s �gy tev�kenys�g�nkkel mi is hozz�j�rulhatunk ahhoz, hogy �n is beleszeressen az őrs�gi, vendvid�ki t�jba �s hazat�r�se ut�n visszak�v�nkozzon oda.

Sz�p erdőt, mezőt k�v�nunk!

A teljes�t�s felt�telei

A t�ramozgalom ny�lt, melyhez b�rki csatlakozhat. A t�r�k �tvonalait csak gyalogosan lehet v�gigj�rni, amelyet a meghat�rozott m�don kell igazolni. Igazol�sul b�rmilyen b�lyegzőlenyomat megfelel, amelyen olvashat�an szerepel az adott telep�l�s neve. (A sorsz�mozott T�jak Korok M�zeumok b�lyegzők is megfelelnek.) B�lyegző hi�ny�ban f�nyk�ppel kell igazolni ottj�rtunkat. Ahol nem b�lyegzővel kell igazolni a pont, illetve telep�l�s �rint�s�t, ott az adott helyre vonatkoz�an k�l�n felh�vjuk a figyelmet az igazol�s m�dj�ra!

Az �rintendő műeml�ki, valamint műeml�k jellegű l�tnival�kat b�rmilyen k�zleked�si eszk�zzel felkereshetj�k. Az igazol�s m�dja megegyezik a fentebb le�rtakkal.

A teljes�t�s ut�n a szem�lyes adatokkal kit�lt�tt igazol� f�zetet egyes�let�nk c�m�re kell eljuttatni, amelyhez mell�kelni kell egy felb�lyegzett v�laszbor�t�kot is.

A teljes�t�s elfogad�sa ut�n az igazol� f�zetet �s a t�ramozgalom jelv�ny�t a teljes�tő lakc�m�re post�zzuk.

Figyelem

A t�ramozgalomban r�sztvevőknek aj�nljuk, hogy t�r�ra indul�s előtt szerezz�k be a leg�jabb, Magyar Term�szetbar�t Sz�vets�g �ltal kiadott Őrs�g - Vendvid�k - Vasi-hegyh�t turistat�rk�pet, valamint az egyes�let�nk kiad�s�ban megjelent Őrs�g - Vendvid�k turistakalauzt.

Gyalogt�ra �tvonalak

1. sz�m� t�ra: "Őrvid�ki Piros"

�tvonal: Zalal�vő - Hegyh�tszentjakab - Szakny�r - Kisr�kos - Isp�nk - Kondorfa - Farkasfa - K�tv�lgy - Felsősz�ln�k - Zsidahegy - Szentgotth�rd.

Jelz�s: , t�v: 68 km

A vas�t�llom�st�l indul� P+ ( ) jelz�seket k�vetve, n�h�ny perc alatt el�rj�k az Őriszentp�terre vezető utat, ahol balra fordulva a P s�vjelz�sen ( ) gyalogolunk tov�bb. (Jobbra tal�ljuk a t�jh�zat.) �rintj�k a 103. sz�m� h�zzal szemben l�vő I. vil�gh�bor�s eml�kművet, m�g�tte a műeml�k jellegű 1250 k�r�l �p�tett zalamindszenti katolikus templomot.

Zalal�vő
M�r a r�maiak idej�ben lakott hely volt, akkori nev�n Salla. Az 1973-as �sat�sok sor�n t�bb r�mai kori eml�k a felsz�nre ker�lt. A zalamindszenti r�mai katolikus templom a XIII. sz�zad k�zep�n �p�lt, 1743-ban �jj��p�tett�k barokk st�lusban. A k�r�l�tte l�vő temetőben n�h�ny sz�p s�reml�k l�that�. A Petőfi utc�ban tal�lhat� az �gynevezett "L" alak� h�z. A Helyt�rt�neti M�zeum eredeti b�torzat� lak�szob�t, f�st�skonyh�t, kocsisz�nt �s gabonat�rol�t mutat be.

A 129. sz�m� h�zn�l jobbra, egy keskeny �ton lemegy�nk a Borosty�n-t�hoz. A mesters�ges t� K-i partj�n strandot, kempinget, �ttermet, b�f�ket tal�lunk. (Ny�ri időszakban bel�pőd�jat kell fizetni.)
A t�, illetve a g�t t�loldal�n felkapaszkodunk az erdőbe, majd hamarosan sz�nt�f�ldre �r�nk. Kb. 15 perces gyalogl�s ut�n el�rj�k az erdősz�lt, amelyet megker�l�nk (itt nagyon figyelj�k a jelz�seket!). Előbb ritk�s, majd z�rt erdőben haladunk a Felsőj�nosfa - Hegyh�tszentjakab k�z�tti mű�tig, melyen jobbra fordulva n�h�ny perc alatt Hegyh�tszentjakabra �rkez�nk.

Hegyh�tszentjakab
Műeml�k r�mai katolikus temploma a XIII. sz�zadban �p�lt rom�n st�lusban. A k�zs�g hat�r�ban tal�ljuk a Vad�sa-tavakat, amelyek k�z�l csak a r�gi t� alkalmas f�rd�sre �s cs�nak�z�sra.

Az am.-n�l csatlakozik hozz�nk a S s�vjelz�s, amely az emelkedő v�g�n a műeml�k templomn�l jobbra fordul a Vad�sa-tavak ir�ny�ba. (A tavakat 15 perc alatt �rhetj�k el.)
Mi azonban K-i ir�nyba Szakny�r fel� megy�nk, tov�bbra is aszfaltozott �ton.

Szakny�r
Az Őrs�g egyik legkisebb telep�l�se, ahol m�g l�thatunk n�h�ny sz�p k�dis�ll�sos h�zat.

A kis k�zs�get elhagyva �tmegy�nk a Szentjakabi-patak h�dj�n, majd erdőben kapaszkodunk felfel�. Jobb k�z fel�l, elhagyunk egy ma m�r alig �szrevehető kis kavicsb�ny�t, �s kb. 7 perc m�lva az erdő sark�n�l jobbra fordulva, a sz�les �ton keresztezz�k a sz�nt�f�ldet. Az első jelz�st egy baloldalon �ll� roncs UAZ-on l�thatjuk. A tov�bbiakban el�gg� ritka a jelz�s, azonban j�l l�tszanak Kisr�kos h�zai, melyek kellő m�don meghat�rozz�k sz�munkra a k�vetendő ir�nyt.

Kisr�kos
A kis k�zs�g m�g ma is őrzi az őrs�gi szeres telep�l�s nyomait.

A főutc�n jobbra fordulunk, majd balra, a Felsőszer ir�ny�ba. A Fodorszert elhagyva az un. Bandi �ton elősz�r erdőben gyalogolva, majd a ker�t�s ut�n sz�nt�f�ldet keresztezve, 50 perc alatt Isp�nkra, a Keletiszerre �rkez�nk.
Itt csatlakozik hozz�nk a Z s�vjelz�s, amellyel egy�tt haladunk �-i ir�nyba kb. 250m-t.

Isp�nk
Az őrs�giek szerint a "vil�g k�zepe". A faluban tal�ljuk a B�ke-ligetet, melyet sz�kely st�lusban faragott kapun bel�pve n�zhet�nk meg. A k�zs�gtől nem messze tal�lhat� a B�rk�s-t�, melynek k�zel�ben erdei pihenőhelyet tal�lunk.

A B�ke-ligetn�l elv�lik a k�t jelz�s, mi kiss� balra tartva ereszked�nk le a v�lgybe. Kb. 35 perc alatt �rj�k el az Őriszentp�ter - Cs�k�nydoroszl� k�z�tti műutat, ahol jobbra fordulunk, majd n�h�ny l�p�s ut�n balra egy murv�s �tra t�r�nk.
Elmegy�nk a B�rk�s-t� mellett, melynek vize f�rd�sre nem alkalmas, majd �rintj�k a ki�p�tett pihenőhelyet, ahol ak�r hosszabb időt is elt�lthet�nk.
Nyilad�kokban kanyarogva �rj�k el a D�-r�tet - nedves időszakban �ltal�ban bok�ig �r itt a v�z, - k�sőbb keresztezz�k a M�li-hegyet, majd sz�p fenyves ut�n ki�r�nk az erdősz�lre. Elmegy�nk a sportp�lya mellett �s r�videsen a mű�tn�l jobbra fordulunk. �tkelve a h�don felkapaszkodunk a kereszteződ�sig, Kondorfa k�zpontj�ba.

Kondorfa
A XVIII. sz�zad előtt G�rdonyfa volt a neve. Templom�r�l a XVI. sz�zadb�l val� az első �r�sos adat.

A kereszteződ�sn�l balra fordulva v�gigmegy�nk a Főv�gen, ahol egy szakaszon fon�dik jelz�s�nk a K s�vjelz�ssel. Mi nem t�r�nk le a sz�les �tr�l, hanem kiss� jobbra tartva, legelők�n gyalogolunk a L�szl�-kasz�l� ir�ny�ba. Keresztezz�k a Nagy-�rok v�lgy�t �s r�videsen a Farkasf�hoz tartoz� Kiserdő h�zaihoz �rkez�nk, ahonnan 35 perc alatt Farkasfa k�zs�gbe ereszked�nk. �rintj�k a fa harangl�bat, s n�h�ny m�ter ut�n az aut�busz-fordul� melletti T�ka Koccint�ban kis időre megpihenhet�nk. (A menetrend szerinti aut�buszokkal Szentgotth�rdra utazhatunk.)

Farkasfa
Az Őrs�g �s a Vendvid�k hat�r�n ter�l el. A faluban egy sz�p fa harangl�bat l�thatunk. Hat�r�ban tal�lhat� a szigor�an v�dett Fekete-t�. A k�zs�gtől �szaki ir�nyba - m�r messziről j�l l�that� - műk�dik az Orsz�gos Meteorol�giai Szolg�lat egyik radar�llom�sa.

A Főv�gen hagyjuk el Farkasf�t �s miut�n elmegy�nk a t�vvezet�k alatt, az utols� mag�nyos �p�letn�l jobbra fordulunk. Felkapaszkodunk az aszfaltozott �tig, amelyet keresztezve t�bb kisebb kanyar ut�n leereszked�nk a Kis-patak v�lgy�be. Felkapaszkodva a sz�les �tig, �rintj�k Bal�zsfalva (Ap�tistv�nfalva) sz�lső h�zait, majd DNy-i ir�nyba haladunk a n�hol igen s�ros �ton. Kb. 35 perc alatt �rj�k el az Orfalui-nyeregben �ll� keresztet.
Keresztezz�k az aszfaltutat, elmegy�nk a t�vvezet�k alatt, majd sz�p fenyvesben kanyarg� �sv�ny v�g�n �rj�k el a Sűrű-erdőt. (Ide �rkezik Orfalub�l a P n�gyzetjelz�s is.)
�lesen jobbra fordulva k�vetj�k a P s�vjelz�seket, majd t�bb kanyar ut�n ki�r�nk a magyar-szlov�n �llamhat�rt k�vető sz�les �tra.
Jobbra fordulunk �s addig gyalogolunk a "hat�r�ton", am�g kb. 20 perc m�lva jobbra t�r�nk �s az erdősz�len haladva el�rj�k a K�tv�lgy-Čepinci hat�r�tkelőh�z vezető aszfaltozott utat. Itt ism�t jobbra fordulunk, majd n�h�ny t�zm�ter ut�n balra, a Katalin-hegy ir�ny�ba. Jelz�s�nk nem vezet fel a tetőre, azonban a n�h�ny perces kit�rő mindenk�ppen meg�ri a f�radts�got, hiszen felejthetetlen k�rkil�t�sban lesz r�sz�nk.
Visszat�rve a jelzett �tra n�h�ny perc alatt K�tv�lgyre �rkez�nk, ahol az �t jobb oldal�n �ll� kereszttel szembe, balra fordulunk. (Mintegy 150 m-re kocsma �s nyom�sk�t tal�lhat�.)

K�tv�lgy
A t�jk�pileg megkap� helyen fekvő telep�l�s 1951-ben, Permise �s Ritkah�za egyes�t�s�vel j�tt l�tre. A r�bavid�ki h�t szlov�n telep�l�s egyike.

Leereszked�nk a v�lgybe, ahol egy pall�kkal lerakott vizenyős r�szen �tkelve, n�h�ny m�ter ut�n keresztezz�k a rossz minős�gű, keskeny aszfaltozott utat.
A postal�d�k melletti �sv�nyen felkapaszkodunk a h�zakig, - nagyon figyelj�k a jelz�seket - ahol balra egy s�deres-murv�s �ton folytatjuk t�r�nkat. (A kis k�poln�n�l csatlakozik jobbr�l a P+ jelz�s, amely a szemk�zti gerincen �ri el ism�t a P s�vjelz�st.)
Kb. 15 perc alatt, el�rj�k K�tv�lgy utols� �p�let�t �s bet�r�nk az erdőbe. Mintegy 250 m ut�n balra fordulunk �s elhagyjuk eddigi sz�les utunkat. F�l�tt�bb sz�p szakaszhoz �rkezt�nk: jobbr�l a hegy oldal�ban m�ly horhosok, v�zmos�sok h�z�dnak eg�szen az �ltalunk k�vetett ritk�n j�rt �tig. Fel�rve a gerinc�tra, azon megy�nk egy darabig, majd t�bb kanyar ut�n leereszked�nk egy patakv�lgybe. A v�lgyet balra, az un. Venci �tj�n D-DNy-i ir�nyba k�vess�k. A v�lgyfőh�z �rkezve, egy v�zmos�s mellett meredeken kapaszkodunk felfel�. A kereszt�tn�l jobbra fordulunk �s kb. 8 perc m�lva el�rj�k a Felsősz�ln�kről indul� sz�les talajutat. Ezen jobbra tartunk, majd k�zvetlen�l a h�zak előtt balra, lefel� indulunk. K�t kanyar ut�n a sz�les kocsi�ton jobb k�z fel� megy�nk tov�bb. Kb. 15 perc alatt a Kakas-dombra �r�nk. �tv�gunk a legelőn (villanyp�sztorok k�s�ret�ben), majd az erdőbe �rve, meredeken leereszked�nk Felsősz�ln�k sz�lső h�zaihoz. Ki�rve a mű�tra balra fordulunk, majd a h�don �tkelve, Felsősz�ln�k k�z�pontj�ba �rkez�nk.
A k�zpontban posta, ABC, kocsma tal�lhat�. A templommal szemben �ll� �p�let pinc�j�ben helyt�rt�neti ki�ll�t�s v�rja az �rdeklődőket, megtekint�s�t ne mulasszuk el. (A menetrend szerinti aut�buszokkal Szentgotth�rdra utazhatunk.)

Felsősz�ln�k
Magyarorsz�g legnyugatibb telep�l�se. A k�zs�g feletti J�nos-hegyen s�t�lva sok sz�p r�gi h�zat l�thatunk �s gy�ny�rk�dhet�nk a vendvid�ki panor�m�ban. A falut�l egy �r�s s�t�val �rhető el a - m�ra m�r turista zar�ndokhelly� v�lt - H�rmashat�r, (Ausztria, Magyarorsz�g, Szlov�nia) ahol egy eml�kmű, esőh�z, asztalok �s padok tal�lhat�k.

Visszat�rve a P s�vjelz�shez, a mozi ir�ny�ba indulunk tov�bb. Kb. 800 m gyalogl�s ut�n P s�vjelz�s�nk jobbra fordul. Innen indul a P h�romsz�g jelz�s, amelyet a Hamp�-v�lgyben k�vetve, egy �ra alatt �rhet�nk a magyar-szlov�n-osztr�k h�rmashat�rra.
Kb. 15 perc alatt a J�nos-hegy gerinc�re �r�nk, ahol jobbra fordulva, a s�deres-murv�s gerinc�ton folytatjuk utunkat. A gerincről hol jobbra, hol balra ny�lik szemet gy�ny�rk�dtető kil�t�s a k�rnyező dombokra, valamint Ausztria �s Szlov�nia hegyeire. �tk�zben t�bb jellegzetes �t menti n�pi fesz�let szolg�l j� fot�t�m�ul.
Egy bal oldali, alig �szrevehető �p�letrom ut�n nagyon figyelj�nk a jelz�sekre! (Sajn�latos m�don itt rendszeresen lekaparj�k a jelz�seket!) Az �tkanyarulatn�l jobbra felkapaszkodunk a h�zakhoz vezető �ton, majd a helyiek �ltal haszn�lt �sv�nyen ereszked�nk le a v�lgybe. (Jobbra mellett�nk benőtt m�ly�t h�z�dik.) Miut�n ki�rt�nk a szentgotth�rdi �tra, azon balra megy�nk kb. 500 m-t. A h�d ut�n r�gt�n jobbra fordulunk. A mag�nter�leten �thaladva figyelj�k az erdő sz�l�n a jelz�seket. Az erdőbe �rve a jobb oldali m�ly�ton kapaszkodunk felfel�. A szint�tra �rve, jobbra gy�ny�rű p�fr�nyokat l�thatunk. T�bb kanyar ut�n kb. 20 perc m�lva, egy hajtűkanyar ut�n, el�rj�k a r�gi K�tv�lgy - Als�sz�ln�k k�z�tti �ton a kőkeresztet.
A kereszt ut�n 150 m-rel, jelz�s�nk balra fordul. (Itt �gazik el a P+ jelz�s, amely K�tv�lgy�n a kis k�poln�n�l csatlakozik ism�t a P s�vhoz.) Leereszked�nk a Szakonyfalui-patak v�lgy�be, ahol a magas aljn�v�nyzet miatt nagyon figyelj�k a jelz�seket, majd a t�ls� oldalon ism�t 50 m szintk�l�nbs�get legyőzve, balra a jelleghat�r ment�n indulunk tov�bb.
Kb. 40 perc m�lt�n sz�p r�tre �rkez�nk, ahol hatalmas fenyők �rny�k�ban egy csinos kis vad�szh�z �ll. Mellette asztalok �s padok tal�lhat�k. A hely arr�l nevezetes, hogy m�g a "vasf�gg�ny" idej�n, turist�k sz�m�ra e helyet jel�lt�k meg Magyarorsz�g legnyugatibb pontjak�nt. Eml�k�t kis ker�t�ssel k�rbevett kopjafa őrzi, amely a k�r� �ltetett fenyők miatt ma m�r alig l�that�.
A vad�szh�zi pihenőt elhagyva, a Grajka-patakn�l jobbra fordulunk - innen indul Szakonyfalu fel� a P n�gyzet jelz�s - majd, kb. 100 m ut�n balra �tkel�nk a patakon. A nem r�giben t�rt�nt fakiv�g�sok miatt, sajnos a jelz�s itt el�gg� ritka.
Meredeken felkapaszkodunk a gerincre, ahol jobbra tartva az �tcsom�pontn�l vadetetőh�z �r�nk. Itt a sz�les �ton balra fordulunk. A v�lgy v�g�n �rj�k el a Szentgotth�rd - Ap�tistv�nfalva k�z�tti aszfaltutat �s a Zsida-patakot.
Az utat keresztezve a patakv�lgyet k�vetj�k. T�bbsz�r �tkel�nk a patakon, s r�videsen felkapaszkodunk Zsidahegyre. A telep�l�s v�g�n balra fordulunk �s ism�t leereszked�nk a Zsida-patakhoz, ahol Zsida főutc�j�ra �r�nk. Innen gyakorlatilag az aszfaltozott utat k�vetve kb. 35 perc alatt Szentgotth�rd v�rosk�zpontj�ba �rkez�nk.

Szentgotth�rd
Műeml�k r�mai katolikus pl�b�niatemploma 1748-64 k�z�tt �p�lt barokk st�lusban. A kupolafresk�t Dorfmeister Istv�n festette, mely a szentgotth�rdi csat�t �br�zolja. A volt cisztercita kolostor a templommal egyidős, vele szervesen egybe�p�lt. Az egykori k�nyvt�r ma h�zass�gk�tő terem, fresk�it Gusner M�ty�s festette. A magt�rtemplom az 1183-ban alap�tott cisztercita templom alapjainak felhaszn�l�s�val �p�lt 1677-ben. A XVIII. sz�zad v�g�n magt�rr� alak�tott�k, 1985-88 k�z�tt sz�nh�zteremm� �p�tett�k �t. A P�vel �goston Helyt�rt�neti �s Nemzetis�gi M�zeum a v�ros helyt�rt�neti eml�keit �s a k�rny�kbeli vend falvak n�pi kult�r�j�t mutatja be.

2. sz�m� t�ra

�tvonal: Felsősz�ln�k - H�rmashat�r.

Jelz�s: piros h�romsz�g ( ) t�v: 3,8 km

Felsősz�ln�k�n a Hamp�-v�lgyben indul a P h�romsz�g jelz�s, onnan, ahol a P s�v a J�nos-hegy ir�ny�ba indul.
A sz�les v�lgyben egy darabig aszfaltozott, majd s�deres �ton gyalogolunk Ny-i ir�nyba. A v�lgy v�g�n�l, az �llamhat�rt jelző t�bla előtt balra t�r�nk �s a vizenyős r�szen �tkelve m�r erdőben folytatjuk t�r�nkat. Szemet gy�ny�rk�dtető fenyvesben, moh�s oldalak mellett vezet az emelkedő �t. R�vid v�zszintes szakasz ut�n, meredek emelkedő lek�zd�s�vel �r�nk fel a 384 m magass�gban l�vő magyar-osztr�k-szlov�n H�rmashat�rra, ahol egy eml�kművet, esőh�zat, asztalokat �s padokat tal�lunk.

3. sz�m� t�ra

�tvonal: Nagyr�kos - Kerk�sk�polna - G�d�rh�za.

Jelz�s: z�ld s�v ( ) t�v: 16,1 km

Nagyr�koson a szattai el�gaz�st�l indulunk t�r�nkra.

Nagyr�kos
Az 1800-ban �p�lt reform�tus templom a k�zs�g �szaknyugati v�g�n �ll. A falu k�zpontj�ban tal�lhat� a XIII. sz�zadban �p�lt katolikus műeml�k templom. A Zala partj�n �p�lő faluh�zban a k�sőbbiekben sz�ll�st, inform�ci�t kaphatunk. A falu sz�l�tte volt Gorza S�ndor /1918-96/ akinek �lete sor�n �sszegyűjt�tt - elsősorban n�prajzi - anyagai, Sz�lőf�ldem Nagyr�kos c�mmel 1997-ben l�ttak napvil�got.

Elhaladva a v�lgyh�d alatt, gyenge emelkedőn �rj�k el a Belsőszert, majd az aszfalt�t hamarosan balra kanyarodik. Mi tov�bb egyenesen, a sz�les erd�szeti �ton haladunk tov�bb. Keresztezz�k a K�polna-erdőt, majd egy kis hidat, ahonnan kb. f�l �ra alatt �r�nk Kerk�sk�poln�ra.

Kerk�sk�polna
A reform�tus imah�zban tal�ljuk a Sylvester J�nos termet, ahol a XVI. sz�zadban �lt neves reform�torr�l l�thatunk ki�ll�t�st. (Kulcs 150 m-re a t�ls� oldalon!) Az �p�let mellet egy harangl�b is l�that�.

V�gigmegy�nk a főutc�n, majd a k�zs�g v�g�n balra fordulunk, ahonnan Magyarf�ldig aszfaltozott �ton gyalogolunk.

Magyarf�ld
Piciny telep�l�s Vas �s Zala megye hat�r�n. Nev�t 1898 �ta viseli.

A k�zs�get csak �rintj�k �s 10 perc m�lva m�r a Berki-hegyen pinc�k, pr�sh�zak k�z�tt vezet a jelzett �t.
A Cs�p�n-b�kkh�z �rve kanyarg�s �ton keresztez�nk egy lapos v�lgyet, amely ter�let csapad�kos időj�r�s eset�n el�gg� vizenyős.
Nem sok�ra D-i ir�nyba fordulunk a folyamatosan balra tart� �ton - Vas �s Zala megye hat�ra - m�gnem egy der�ksz�gű kanyarral DNy-i ir�nyba f�l �ra alatt G�d�rh�z�ra ereszked�nk.
Z�ld s�vjelz�s�nk az am.-n�l �r v�get.

G�d�rh�za
R�gi fazekas falu, mely Magyarszombatf�hoz tartozik. L�tnival�ja egy 200 �ves fa harangl�b.

Felkeresendő műeml�kek, illetve műeml�k jellegű objektumok

1./ Szalafő, Pityerszer - Szabadt�ri M�zeum
2./ Őriszentp�ter, Templomszer - Rk. műeml�ktemplom
3./ Pankasz - Szokny�s harangl�b
4./ Kercaszomor - Szomor�ci harangl�b
5./ Magyarszombatfa - Fazekash�z
6./ Velem�r - Rk. műeml�ktemplom
7./ Szlov�nia, Kapornak (Krplivnik) - Őrs�gi N�prajzi Gyűjtem�ny