Túra leírások

/Túra, túrázás

Jelvényszerző túramozgalom leírások

Túra tájegység: Egyéb

Petõfi nyomában jelvényszerző túra mozgalom leírása

Petõfi nyomában - "Az én Petõfim"

Petõfi Sándor nemcsak a legnépszerûbb magyar költõ, hanem a legnagyobb ismert magyar gyalogtúrázó, valóságos csavargó is, aki többször, széltében-hosszában bejárta az országot, ami még akkortájt nem ekkora volt, tehát nem kis teljesítmény egy olyan embertõl, aki nem rendelkezett jó fizikai adottságokkal, sõt: bal lábára sántított, mivel térdkalácsa hiányzott. Egyik kortársa visszaemlékezése szerint sík terepen nem lehetett vele tartani a tempót, de ha emelkedõhöz értek, erõsen lelassult, járása nehézkessé vált.

Akárhogy is volt, mai napig példaértékûnek tekintjük, amit országjárás kategóriában véghez vitt. Sok ember szereti a verseit, csodálja hazaszeretetét, történelmi nagyságát, vagy éppen fent említett tevékenységét. Éppen ezért furcsa, hogy eleddig nem volt a személyéhez, életéhez köthetõ túramozgalom, amely érintené Petõfi Sándor életének fontosabb állomásait, végigjárná néhány fontosabb útvonalát, tiszteletét tenné sorsdöntõ, mára történelmivé vált helyszíneken.

A Járóföld Turista Egyesület 2009. március 15-tõl kiírta az "Az én Petõfim" / "Petõfi Nyomában" elnevezésû túramozgalmat. A mozgalom két fokozatú, csak az elsõ fokozat teljesítése után van lehetõség a második fokozat elérésére.

1. fokozat: "Az én Petõfim"

Az elsõ fokozat teljesítése során a vállalkozó szellemû Petõfi-tisztelõk - szabadon választott módon: autóval, motorral, biciklivel, gyalog - felkeresik a költõ életrajzából ismert fontosabb helyszínek közül a 4 kötelezõen kijelöltet, valamint a szabadon választhatók közül 8 db nekik tetszõt. A teljesítés igazolása múzeum esetében TKM-, vagy ettõl eltérõ múzeumi bélyegzõvel lehetséges, más látnivalók esetében elfogadható bármilyen, az adott település nevét tartalmazó pecsét lenyomata is.

A válogatás mindenki esetében más, személyes érdeklõdésnek, utazási lehetõségeknek megfelelõen alakul, ezáltal mindenki összerakja a neki legszimpatikusabb Petõfi-képet, vagyis mindenkinek meglesz: "Az én Petõfim"-je.

Az egyes helyszínekhez kapcsolódó idézetek Petõfi Sándor különbözõ útleírásaiból válogatott szemelvények.

Igazolás

  • Az itt letölthetõ igazolólap megfelelõ helyeire pecsétekkel, és szöveges válaszok beírásával.
  • A teljesítõt és a fontosabb helyszíneket együttesen ábrázoló fényképekkel is történhet. Ez esetben a fényképeket el kell küldeni a santaoz@freemail.hu címre, vagy megadni a weblap elérhetõségét, ahová feltöltötték õket. Ezekbõl kiderül a teljesítés hitelessége.

Járóföld Turista Egyesület

6050, Lajosmizse, Vendel utca 25.
santaoz@freemail.hu

Díjazás

Oklevél és Petõfi Sándort ábrázoló kitûzõ. A kitûzõ ára 300 Ft, amit csekken kell elküldeni a fenti címre, ezen kívül egy felbélyegzett válaszborítékot kell mellékelni az igazolólap mellé.

Kötelezõen felkeresendõ helyszínek

  • Kiskõrös - Petõfi Szülõház Múzeum. Ebben a házban született a költõ 1823. január 1-jén(?) Cím: Kiskõrös, Petõfi tér
  • Dömsöd - Petõfi-fa, Petõfi Emlékház. Egy hónapig élt itt, szüleinek volt itt lakóháza is, és a ma is a Duna-parton álló öreg tölgy, a Petõfi-fa alatt írta a "Piroslik már a fákon a levél..." kezdetû költeményét. Cím: Dömsöd, Bajcsy-zsilinszky utca 6.
  • Pápa - A Református Kollégiumban tanult, de nem fejezte be. Itt kötött szoros barátságot Jókai Mórral. Felkeresendõ az Ókollégium és mellette a költõ egykori lakhelye, egy kis emlékház, rajta emléktáblával. Cím: Pápa, Petõfi utca 11.
  • Pest - Március 15. tér (Petõfi-szobor), Pilvax köz (Pilvax kávéház), Nemzeti Múzeum (itt valójában nem szavalta el a Nemzeti dalt, de a legendák és a százhatvan éves hagyomány szerint igen, ráadásul minden évben itt tartják a központi ünnepséget, tehát felkeresendõ) - mint az 1848. március 15-én kirobbant forradalom Petõfi-emlékhelyei. Cím: Pesti belváros: Március 15. tér, Pilvax köz, Múzeum körút

Választható helyszínek

  1. Aggtelek - 1845-ös észak-magyarországi útja során látogatást tett a Baradla-barlangban. Ezt emléktábla örökíti meg a bejárat feletti sziklafalon.

    "Aggtelekre érvén, vezetõt hívattam s fáklyákkal ellátva magunkat, elindulánk a barlangba, melyet Baradlának neveznek ottan, s mely mindjárt a falu mellett van. A kálvinista rektor künn ácsorgott a ház elõtt; vezetõim meghívására õ is hozzánk szegõdött. Bementünk. Oh, ti szûkkeblü emberek, kik mindenben örökké szabályokat kerestek és állittok, jertek ide és boruljatok térdre a szabálytalanság remeke elõtt! Soká tünõdtem: mint eredhetett e barlang? És kitaláltam. Mikor a mennyországból kiebrudalták a pártos angyalokat, itt kezdték jövendõbeli lakásukat, a poklot, ásni; azonban itt nem boldogulván, másfelé fordultak. Képzelhetni, mint fáradtak a szegény ördögök e sikertelen munkában, izzadságuk még most is csepeg e félig kész pokol oldalairól és tetejérõl. Mint említém, a falubeli rektor is velünk járt. Ezt a fiatal embert meglepem, gondoltam, a barlang belsõ végéhez érve, hol a látogatók fölkarcolják neveiket. Bevéstem hát nagy betûkkel én is nevemet." (Úti rajzok - 1845)

    Cím: Aggtelek, Baradla-barlang

  2. Aszód - Petõfi Sándor Emlékmúzeum a volt evangélikus iskola épületében. Kedvenc iskolás éveit töltötte ebben a városban, emléktáblája a ház falán van. Gyakran gyalogolt át Gödöllõre, és oltotta szomját a mára róla elnevezett forrás vízébõl. A forrás a két település közötti országút egyik autós pihenõhelye mögött található.

    "Aszód! Hanem ezt nem olvasnod kellene a flegmatikus papírról, de hallanod, ah, amint ajkaimról legördül társaságában az elandalodás sóhajtásának: Aszód! - Csak egyszer kellene ezt a szót tõlem hallanod, s azonnal kitalálnád, hogy én itt három esztendõig tanultam... akarom mondani: jártam iskolába. S mily eseménydús három esztendõ! 1. Itt kezdtem verseket csinálni - 2. Itt voltam elõször szerelmes - 3. Itt akartam elõször színésszé lenni." (Úti rajzok - 1845)

    Cím: Aszód, Szontágh lépcsõ 2.

  3. Balassagyarmat - A költõ 1845-ben és 1847-ben az egykori Balassa Szállóban éjszakázott. Ennek emlékére állították fel szobrát a Palóc-ligetben.

    "Éjfél lett, mire Gyarmatra értünk. Szép csillagos, holdas éj volt. Az egész város fölött némaság lengett, csak egy pár kocsmából hallatszott hegedû- és bõgõszó s az ivók egy-egy kurjantása. Másnap vásár volt. A vásár legkedvesebb látványaim egyike. Átaljában mindazon hely és alkalom, hol minél több embert láthatok. Én a természetnek is meleg barátja vagyok; de hiába, egy szép hölgyet, egy részeg embert stb. mégis sokkal nagyobb gyönyörûséggel szemlélek, mint akármi tájat. Gyarmaton megnézvén az igen szép megyeházat, s a most épülõ roppant börtönt s a vásárban egyet fordulván, elindultam Vácra." (Úti rajzok - 1845)

    Cím: Balassagyarmat, Palóc liget

  4. Cinkota - Petrovics (Petõfi) ház. Petõfi számos alkalommal megpihent anyai nagybátyja házában, és 1847-es erdélyi utazása során is átutazott a falun.

    "Mingyárt a Rákos mellett esik Cinkota, hol a hires kántor s egyik nagyapám szendereg az úrban. Egyiket sem ismertem ugyan, hanem azért béke hamvaikra." (Úti levelek -1847)

    Cím: Cinkota, Georgina utca

  5. Debrecen - Itt született 1848. december 15-én Petõfi Sándor fia, Zoltán, és a római katolikus plébánián keresztelték meg, amire emléktábla hívja fel a figyelmet. Továbbá itt jelentkezett szolgálatra a költõ 1849. januárjában Bem tábornoknál.

    "Voltál-e már Debrecenben, barátom? láttad-e e pusztai várost, vagyis e városi pusztaságot? Ha porba vagy sárba akarsz fúladni, csak ide jõj, itt legkönnyebben célt érhetsz; de az orrodat jól befogd, mert különben, mielõtt megfúlnál, a guta üt meg a szalonnaszagnak miatta. Mennyi szalonna, mennyi hízott disznó van itt! a szellem mégis oly sovány, hogy csak úgy csörög a bordája, épen mint az idevaló híres talyigás lovaknak. Itt ha vesznek is könyvet, tán csak azért veszik, hogy bele szalonnát takarjanak." (Úti levelek -1847)

    Cím: Debrecen, Szent Anna utca 21.

  6. Füzesabony - A mai Gelej-kocsma épületében, 1845-ös és 1847-es utazásai során többször is megszállt Petõfi Sándor. Ezt tanúsítja az épület falán 1973-ban elhelyezett emléktábla is.

    Cím: Füzesabony, Hunyadi u. 35.

  7. Gödöllõ - Többször megfordult a városban, itt fordította le a 1843-ban Robin Hood-ot. 1845 augusztusától októberéig több alkalommal is töltött Gödöllõn egy-két hetet. A költõ barátjánál, Erdélyi Ferenc református lelkésznél ismerkedett meg Mednyánszky Bertával, a Grassalkovich uradalom jószágkormányzójának leányával. Hazautazása után levélben kérte meg Berta kezét, de a lány apja elutasította õt. Mednyánszky Bertához írt verseit Petõfi a Szerelem gyöngyei címû ciklusába gyûjtötte egybe. Az egykori szállásának helyén álló házat emléktábla jelöli.

    Cím: Gödöllõ, Petõfi tér 16.

  8. Hortobágy - Emléktábla és Petõfi-szobor. A hortobágyi csárdában járt a költõ 1842-ben, s itt írta a "Hortobágyi kocsmárosné angyalom" címû versét. A Petõfi Sándor Általános Iskola elõtt állították fel 1973-ban, a költõ 150. születésnapján Petõfi mellszobrát, hortobágyi látogatása elõtt tisztelegve.

    "Hortobágy, dicsõ rónaság, te vagy az isten homloka. Megállok közepeden s körültekintek oly elragadtatással, milyet nem érez a svájci az Alpeseken, milyet csak a beduin érez Arábia sivatagjaiban. Milyen szabadon lélekzem, mint tágul keblem!
    Mennyivel hosszabb utat tesz itt a nap, mint máshol! Megmérhetetlen a láthatár, s olyan, mint egy kerek asztal, leborítva az ég világoskék üvegharangjával, melyet egy felhõcske sem homályosít. Gyönyörû tavaszi nap van. Az útfélen itt-ott egy-egy pacsirta emelkedik fölfelé dalán, mint fonalán a pók. Néhány lépésnyire az uttól csillog egy kis tó, szélén sötétzöld káka és világoszöld sás; mellette bíbicek nyargalásznak búbos fejeikkel, s a tó közepén nagyokat lép hosszú, piros lábaival a melankolikus gólya. Egy dûlõföldnyire legel a gulya; hosszú botjára támaszkodva áll mögötte a gulyás és meg­emeli elõttünk kalapját, nem szolgaiságból, mint a felföldi német és tót, hanem emberségbõl, mint magyarhoz illik." (Úti levelek - 1847)

    Cím: Hortobágy, Nagycsárda és József Attila utca 1.

  9. Kecskemét - Petõfi Sándor 1828. május 10-én járt elõször a városban - ekkor írta be Schiffendekker Dániel tanító úr az evangélikus iskolába. Az iskola helyén épült a századforduló idején az evangélikusok bérháza, az ún. Luther-udvar. 1984-ben jól látható, koszorú elhelyezésére is alkalmas emléktáblát állítottak a hajdani iskolára az Arany János utca felõl. Késõbb, 1843. január 15. és április 7. között a Szabó József vezette társulat színészeként tartózkodott Petõfi Kecskeméten. Kilenc verset írt itt. A Korona vendéglõ színpadán aratta legnagyobb színészi sikerét a Lear király bolondjának szerepében.

    Cím: Kecskemét, Arany János utca és Luther udvar

  10. Kiskunfélegyháza - Petõfi szülei 1924 októberében költöztek Kiskõrösrõl Félegyházára. A kis Sándor ekkor 22 hónapos volt. A család a vályogfalas, nádtetõs Bánhidi-féle házban lakott az Ótemplom mögött. Petõfi gyermekéveinek emlékei találhatók meg az elhíresült Szülõföldemen c. költeményben. Félegyházi gyermekkori emlékekhez kapcsolódik A gólya c. költemény is, és valóságos félegyházi emberek voltak Petõfi A helység kalapácsa c. komikus eposza fõszereplõinek, a ,,fondor lelkületû egyházfinak" a mintái, akiknek a viselt dolgairól a 7 éves kis Petrovics Sándor sokat hallhatott édesapjától a Hattyúházban, amelyet 1824-1830-ig mészárszékként bérelt.

    Cím: Kiskunfélegyháza, Szent János tér 9. és Petõfi tér

  11. Kocsér - Kutyakaparó csárda. Balla Antal, Pest megye fõmérnökének 1766-os térképén már megtalálható a csárda. 1877-ig a jászapáti hivatalos írások külsõ, vagy kiscsárdaként emlegetik, csak a szájhagyomány nevezte Kaparási csárdának. Petõfi Sándor 1847 januárjában írta meg a csárdáról a Kutyakaparó címû versét.

    Cím: Kocsér, Kõröstetétleni út (külterület)

  12. Kunszentmiklós - Petõfi itt írta a Megy a juhász szamáron... (1844) és a Búcsú Kunszentmiklóstól ... címû veresket. Kiállítása a Virágh kúriában látható.

    Cím: Kunszentmiklós, Kossuth tér 1/b

  13. Maglód - A hagyomány szerint itt, az egykori falusi mészárszékben ismerkedtek meg Petõfi Sándor, a költõ szülei. Petrovics István, a költõ apja a hentesüzletben volt henteslegény, Hrúz Mária, a költõ édesanyja pediga tanítónál dolgozott cselédként. A hajdani hentesüzlet falán lévõ emléktábla idõvel elkallódott, de 1991-ben pótolták.

    Cím: Maglód, Petõfi tér

  14. Miskolc - 1847-ben megszállt itt egy éjszakára, errõl ma a ház falán emléktábla emlékezik meg. Ekkor írta ,,Alkony" címû versét, melyet a diósgyõri várból megfigyelt naplemente ihletett.

    Cím: Miskolc, Tanácsház tér 7.

  15. Osffyasszonyfa - Petõfi emlékét õrzi a Ragyogó-hídon és az egykori Salkovics-házon elhelyezett tábla. Ennek a háznak az udvarán található egy kõasztal, amelyen állítólag verseit írta. A mûvelõdési házban, - amely elõtt a költõ szobra is áll - emlékszobát rendeztek be.

    Cím: Osffyasszonyfa, Kossuth Lajos utca 44., volt Salkovics-ház és külterület

  16. Penc - Cserhát Tájmúzeum egyik szobája. A költõ a cserháti faluban négyszer is megfordult.

    Cím: Penc, Rákóczi utca 25.

  17. Sárospatak - Petõfi Sándor emléktáblája.

    "Délután értem Patakra. Szent föld. E város volt a magyar forradalmak oroszlánbarlangja. Itt tanyáztak a szabadság oroszlánai. Elõször is a várat néztem meg, mely hajdan Rákócziaké volt, most pedig valami Preczenheimé. A várból mentem a kollégiumba, telt poharak- és víg diákokhoz. Magam is hozzáláttam. Szükség is volt rá. Felejteni akartam, hogy magyar vagyok." (Úti levelek - 1847)

    Cím: Sárospatak, Rákóczi utca 17.

  18. Sátoraljaújhely - Kazinczy Múzeum falán lévõ emléktábla.

    "Tennap reggel Ujhelybe rándultam Kazinczy Gábor barátomhoz, s a napot nála és vele töltém, milyen pompásan? ezt csak az képzelheti, ki Kazinczyt ismeri. Valódi csoda­gyer­meke a természetnek a szónoklatban." (Úti levelek - 1847)

    Cím: Sátoraljaújhely, Dózsa György utca 11.

  19. Szabadszállás - A forradalmár költõ gyermekkorát Szabadszálláson töltötte, számtalanszor megfordulhatott a város határától 800 m-re lévõ Csintovai csárdában amelyet apja az 1830-as években bérelt. Az 1826-ban épült városháza elõtt zajlott Petõfi kudarccal végzõdõtt követválasztási gyûlése 1848-ban. A temetõben nyugszik Petõfi menyasszonya, az akkor debreceni színésznõ, Prielle Kornélia.

    Cím: Szabadszállás, Petõfi Sándor utca, Kálvin tér 1. és a temetõ

  20. Szatmárcseke - Kopjafás temetõ, Kölcsey Ferenc sírja.

    "A Tiszán innen fekszik Cseke, és a csekei temetõben Kölcsey Ferenc. Tavaly õsszel egypár hétig laktam itt, s meg-meglátogattam a szent sírt, melyben a legnemesebb szívek egyike hamvad. Halmánál nincs kõszobor, még­csak fejfa sincs, melyre neve volna fölírva; de nincs is rá szükség, mert az odalépõ vándornak szívdobogása megmondja, ki van ott eltemetve. Csendes e táj; a városok, a nagyvilág zaja nem hangzik idáig. A nagy férfi sírja körül csak a szellõ rezgeti a tövisbokrokat, a tövisbokrok virágain vadméhek donganák, s távol az andalgó Tisza halkan mormogja dalát, hogy a koporsónak álmát meg ne zavarja." (Úti levelek - 1847)

    Cím: Szatmárcseke, Táncsics utca

  21. Széphalom - A Kazinczy kertben lévõ Kazinczy Emlékmúzeum.

    "Ujhelytõl félórányira éjszak felé esik Széphalom, Kazinczy Ferenc egykori lakása. Nevét megérdemli, mert festõi szépségû táj. Különben pedig szent hely, szent az öreg miatt, kinek ott van háza és sírhalma. Kötelessége volna minden emelkedettebb lelkû magyarnak életében legalább egyszer odazarándokolnia, mint a mohamedánnak Mekkába. És mégis jobb, ha nem mentek oda, mert nagyon erõslelkûeknek kell lennetek, hogy azon sírhalomnál meg ne esküd­jetek, miszerint a hazáért soha, de soha egy lépést is tenni nem fogtok." (Úti levelek - 1847)

    Cím: Sátoraljaújhely-Széphalom

  22. Székesfehérvár - vándorszínészként fellépett 1842-ben. A városban látható a költõ "inges" szobra.

    Cím: Székesfehérvár, Géza Nagyfejedelem tér

  23. Vác - Petõfi-emléktábla. Az elsõ magyar vasútvonalat Pest és Vác között építették meg, ezen utazott Petõfi is, amirõl verse is szól.

    "A legkárhozatosabb vekszák egyike, ha az ember Vácra siet, hogy a gõzösön még aznap Pestre érjen, s gõzös öt-hat perccel elõbb indul el onnan, mint az ember ott terem. Így jártam. Amint a váci hegyrõl leereszkedtem, ott ment a gõzös épen alattam, s mire a városba értem, a gõzös már ement. Vácon kellett az éjt töltenem. És ez kínos éj volt! Valami kísértet bolygatott, nagyszerû, méltóságos alak, de minden tagja összezúzva. Másnap reggel tudtam meg: ki volt? Azon fogadóban, melyben háltam, van a színpad; az elõttem megjelent éji kísértet kétségkívül az itt agyonvert színmûvészet szelleme vala."

    Cím: Vác, Vasútállomás

  24. Szlovákia, Beje - Petõfi-emléktábla. Itt volt református lelkész Tompa Mihály költõ. Itt látogatta meg õt 1847-ben Petõfi Sándor, innen kirándultak együtt Murány várába.

    "Beje Gömör megyebeli falu Rimaszombat és Rozsnyó között. Ezt nem a te kedvedért mon­dom, barátom, aki úgyis tudod, hanem azok kedvéért, akik nem tudják és vajhmi nagy ezek­nek az õ száma. Itt vagyok Bején, mégpedig a papnál, tiszteletes Tompa Mihály barátunk és kollegánknál. Víg napokat élünk, de mindazáltal csalatkozol, ha azt hiszed, hogy kevesebbet civakodunk, mint hajdan nálad Eperjesen. Minden pillanatban összeveszünk." (Úti levelek - 1847)

    Cím: Szlovákia, Beje, Szent-Iványi-kúria

  25. Szlovákia, Kassa -

    "Kassára úgy uzsonnatájban értünk, s az eperjesi szekér csak másnap indult, s így az éjjet ott töltém. Gyalázatos fogadónak leggyalázatosabb szobájába esvén, restelltem otthon maradni. Bejártam a várost. Bevetõdtem a színházba is, hol német komédiások remekeltek a kontárkodásban. Én is játszottam, de soha sem nyaggattuk így halálra a mûvészetet, mint ezek. Oh, városa Kassának! vagyon a te környékedben bõsége az erdõségnek, melynek fáin teremnek ágak, különösen alkalmatosak furkósbotokra; és te városa Kassának, még sem használod ezen ágakat fegyverekül, hogy velük kiugrasd falaid közül a mûvészetnek ezen halálos ellenségeit; oh nem, te ezt nem teszed, sõt inkább seregestül csõdülnek mindkét nembeli lakóid, s hallgatják - a gyönyör tengerében fuldokolva - az irgalmatlan ordításokat és hebegéseket " (Úti rajzok - 1845)

    Cím: Szlovákia, Kassa, ?

  26. Szlovákia, Eperlyes (Presov) - Petõfi Sándor, Tompa Mihály és Kerényi Frigyes költõi versenyének emlékoszlopa a Vílec-dombon.

    "Eperjesen Kerényi Frigyeshez szállottam, s nála tölték egy hónapot. Vannak házak, melyekbe mihelyt belépek, úgy érzek, mintha otthon volnék; vannak ismét, mikbe sehogy sem tudom magam otthonosítani. Így vagyok a városokkal is. Eperjes azok egyike, hol az elsõ pillanatban otthon voltam. Tudj' isten, olyan kedves város nekem ez az Eperjes; csinos, szép, zajos, vidám, barátságos tekintetû. Olyan, mint egy életteljes fiatal menyecske" (Úti rajzok - 1845)

    Cím: Szlovákia, Eperlyes, ?

  27. Szlovákia, Lõcse (Levoca) -

    "Reggel indultunk s délután értünk Lõcsére. Még aznap tovább akartunk utazni, de a város minden lova - még a postamester is - szántani volt. Ennélfogva a nap hátralevõ részét a vén Lõcsébe kelle töltenünk, melyben igen sok szép fiatal leányzó szívecskéje dobog, de nem a magyar nyelvért, s ezért, bármi szépek, nem méltók, hogy róluk többet szóljak. Amelyik leány nekem tetszeni akar, magyar legyen az lelkestül-testestül, különben zsebkendõjét sem emelem fel a földrõl, ha leesik; de az igaz magyar leányért, oh, azért mindent megtennék, amit csak hõsi elszántság tehet, még meg is házasodnám." (Úti rajzok - 1845)

    Cím: Lõcse (Levoca)

  28. Szlovákia, Késmárk (Kezmarok) -

    "Másnap jókor reggel Késmárkra értünk, a Kárpátok tövéhez, és ... esõs idõ volt. Egy fikarcot sem láthattunk a Kárpátokból. Délelõtt meglátogattam Kerényivel Hunfalvy Pált, a tanítványaitól általánosan szeretett professzort... ezt azért hozom föl, mert oly ritkaság, mint most nálunk a józan és becsületes kritikus. Megnéztük Tököly várát, melynek még legépebb része a kápolna, bár ebben is már hanyatt fordulva hevernek a földön a szentek és angyalok; szegények!" (Úti rajzok - 1845)

    Cím: Szlovákia, Késmárk (Kezmarok)

  29. Szlovákia, Igló (Spiska Nova Ves) -

    "Három hetet töltöttem Iglón, melynek lakói és tájéka egyaránt gyönyörködtettek. A Kárpátok egészen oda látszanak, de ottlétem alatt tán sohasem álltak köd- vagy felhõtlenül; s e derû-borúban úgy tetszettek nekem, mintha volnának a természet oltára s a felhõ és köd körülötte a tömjénfüst." (Úti rajzok - 1845)

    Cím: Szlovákia, Igló (Spiska Nova Ves)

  30. Szlovákia, Murány -

    "A napokban megnéztük Murány várát, mely ide valami hat órajárás. Aki valaha Gömörbe vetõdik, nagyot vétkezik maga ellen, ha ezt meglátogatni elmulasztja. Magyarország legszebb megyéinek egyike Gömör s ennek ismét legszebb vidéke Murány. Gyönyörûségesen vadregé­nyes táj. Szép, derûlt nyári délután jártunk a nevezetes romokon, melyek talán hazánk vala­mennyi várai között legközelebb álltak a felhõkhöz a mindenfelõl szédítõ meredekségû kõ­szikla-ormon. Körös-körül a még magasabb hegyláncon sötét fenyvesek, alant a mélységes völgyben a kéklõ köd alatt fehér juhnyájak és tehéncsordák. A nyájak kolompoltak, a madarak daloltak és fütyöltek, távolabb a hámorok zúgtak, mindenütt zaj, életzaj, csak itt fönn a bércen, hol egykor kardok csörögtek és ágyúk dörögtek, csak itt volt csend, halálcsend - kivévén, hogy Tompa Mihály hortyogott." (Úti levelek - 1847)

    Cím: Szlovákia, Murány

  31. Szlovákia, Rozsnyó (Roznava) -

    "Három napot valék töltendõ Rozsnyón. Rozsnyó völgyben fekszik magas meredek hegyek között, mint az alamizsna-krajcár a koldus kalapjában. Aggtelek felé Pelsõcig hosszu, keskeny völgyön keresztül visz az út; ha ezt a hosszu, keskeny s rozsnyói kerek völgyet valamivel tele öntenék, egy óriási bunkósbot alakulna. Egyébiránt kellemes utazás esik benne. E völgy egy roppant nemzeti zászló is egyszersmind: vörös föld, fehér kõsziklák, zöld erdõ." (Úti rajzok - 1845)

    Cím: Szlovákia, Rozsnyó (Roznava)

  32. Szlovákia, Rimaszombat (Rimavska Sobota) -

    "Következõ nap Rimaszombatba mentem a rozsnyói luteránus lelkésszel, kinek eszét tisztelni, szívét szeretni tanultam meg. Rimaszombat csinos kis város; de az a két roppant fogadó benne úgy veszi ki magát, (hogy magyarosan szóljak) mint mikor a kis unoka fölteszi nagyfejû öregapja pápaszemét. A város alatt folyt a Rima vize, melyben úgy megfürödtem, hogy majdnem belefúltam. Nem nagy a víz, hanem épen malom alatt esett a fürdés, hol egyenest keresztül akarván csapni, a habok alá sodortattam." (Úti rajzok - 1845)

    Cím: Szlovákia, Rimaszombat (Rimavska Sobota)

  33. Szlovákia, Selmecbánya (Banska Stiavnica) - Emléktábla volt iskolája, az Evangélikus Líceum falán. Iskolásként, tizenhat évesen itt írta Szeberényi Lajos emlékkönyvébe a következõ alkalmi verset:

    "Kegytelen a végzet; nem hagy sok idõig örûlni
    Minket együttlétünk édeni napjainak.
    Ámde az a földnek bármely részére ragadhat,
    Érted ezen kebel ég, s lészen örökre hived."

    Cím: Szlovákia, Selmecbánya (Banska Stiavnica)

  34. Szlovákia, Sajógömör (Gemer) - A költõ emléktáblája.

    "Gömörön megháltunk. Itt kettõt találtam, mi figyelmet érdemel; a torony és a temetõ. A torony tetején van kereszt, csillag és félhold. A temetõ pedig páratlan a maga nemében. Oly meredek hegyoldalon fekszik, hogy a halottat - kivált sáros idõben - kötéllel kell fölhúzni. Ha megriad a föltámadás trombitája, ezek a szegények borzasztó salto mortálét fognak csinálni, mielõtt rendeltetésök helyére jutnának." (Úti rajzok - 1845)

    Cím: Szlovákia, Sajógömör (Gemer)

  35. Szlovákia, Királyhelmec - Petõfi Sándor szobra.

    "Délután két óra tájban Királyhelmecre értem. Fölfegyverkezett étvággyal rohan­tam a kocsmába, ésvott haltam volna meg éhen, ha történetesen nem lett volna kocsisom tarisznyájában kenyér és szalonna, mert a kocsmárosnak egy árva falatka ennivalója sem volt." (Úti levelek - 1847)

    Cím: Szlovákia, Királyhelmec

  36. Szlovákia, Várgede (Hodejov) - Itt is vendégeskedett felvidéki utazása során. Egykori szállásának falán emléktábla áll.

    "Pompás napokat töltöttem Várgedén. Említésre méltó Kubinyi Rudi könyvtára, mely magába foglalja az angol, francia, német, olasz s spanyol irodalom remekeit s csaknem az egész magyar irodalmat. Csak aztán sok ilyen jóravaló ember volna hazánkban, mint Kubinyi Rudi!" (Úti rajzok - 1845)

    Cím: Szlovákia, Várgede (Hodejov)

  37. Szlovákia, Fülek (Filakovo) - A várdombon álló várromok.

    "Losoncra menvén Várgedérõl az út Füleken visz keresztül, hol szinte romokban fekszik az egykor nevezetes vár. Természetes, hogy összejártam; de kimondhatatlan harag fogott el, midõn láttam, hogy a romokat lehordják az utcákat tölteni, hogy amely köveken õseink szent vére szárad, azokon most tapodjanak. Fülek sokáig volt a török kezében. Ha naponként abból a borból kellett volna inniok, melyet én itt a kocsmában ittam: fogadom, száz évvel elõbb szabadult volna meg tõlök Fülek." (Úti rajzok - 1845)

    Cím: Szlovákia, Fülek (Filakovo)

  38. Szlovákia, Losonc (Lucenec) - Petõfi-emléktábla. Az 1845-ös felvidéki utazása során hosszabb ideig tartózkodott Losoncon. Errõl így ír:

    "Losoncon egy hetet tölték. Dicsõséges eszem-iszom világ volt... egyébiránt szellemi élvezetek nélkül sem szûkölködtem; mert Losoncon sok lelkes barátom és sok kedves leányka van. Azt is híresztelték- alig értem oda -, hogy házasodom, s hogy kit veszek el, mi rám nézve igen is hízelgõ volt; de mindazonáltal e hírt csak mendemondának vagyok kénytelen nyilatkoztatni. Megnyugtatására mindazon hölgyeinek, kik érettem tán titkon epednek, viszontszerelembõl várva földi boldogságukat.Losonc igen mulatságos kis város. A deákság gyakran verekedik. Hõs fiúk! az idén is agyonvertek egy csizmadia-legényt! Béke hamvaira! És borostyán a ti homlokaitokra, hazámnak ifjú bajnokai! És Losonc egyébként is mulatságos városka. Nem említve fürdõjét, van itt egy úriember, ki ha az utcán mutatkozik, az egész város gyerkõcei fütyölni kezdenek. E hajborzasztó zene kíséri õt utcából-utcába. Az egész história, ha jól értesültem ez: Az említett úriember több gyönyörûséget lel a borban, mint a vízben. Egyszer, midõn volna ilyetén berugott állapotban, megállott közel egy kutyához, s azt füttyeivel csalogatta maga után, de a kutya meg se mozdult, mert hiányában vala a mozdulás egy mellõzhetetlen kellékének: az életnek." (Úti rajzok - 1845)

    Cím: Szlovákia, Losonc (Lucenec)

  39. Szlovákia, Gács - Forgách-kastély.

    "Megnéztem Gácson a várat. A vár, melyet a Forgách grófok bírnak, nem igen ó: körülbelül a tizenhetedik században épülhetett. Bejártam néhány teremét, melyek közül leginkább vonta magára figyelmemet az, hol a családképek vannak. E képek egyikétõl alig tudtam elválni. Egy hölgy volt: szép, fiatal és tébolyodott." (Úti rajzok - 1845)

    Cím: Szlovákia, Gács

  40. Szlovákia, Ajnácskõ (Hajnacka) - Várrom a falu fölötti Vár-hegyen.

    "Útba esik Hajnácskõ. Most már nem is rom, mert tulajdonosa ledöntette végkép." (Úti rajzok - 1845)

    Cím: Szlovákia, Ajnácskõ (Hajnacka)

  41. Szlovákia, Vecseklõ (Vecelkov) - A Juhász család házában szállt meg Petõfi 1845-ben itteni utazása során. A kertben állt sokáig az a vén körtefa, ahova a hagyomány szerint barátaival lepihent. 1990-ben márvány emléktáblát helyeztek el a kultúrház falán, majd felavatták a költõ mellszobrát.

    "Kirándulást tettük többen Vecseklõre (egy barkó faluba), ahol megháltunk. Van itt fürdõ és savanyú víz, mely egészen olyan, mint a parádi, csak gyöngébb egy kissé. Míg itt uzsonnáztunk, Csomai Jóska cigánybandája gyönyörû nótákat húzott Lavotta, Csermák s másoktól; s különösen megragadt - melyet most elõször hallottam - a karancsaljai nóta. Hogyne! Az ég is derült-borult hallatára, egyfelõl nap sütött, másfelõl esõ esett, szóval, magyar nóta, magyar vigalom megtestesülése volt." (Úti rajzok - 1845)

    Cím: Szlovákia, Vecseklõ (Vecelkov)

  42. Erdély, Koltó (Coltau) - Teleki-kastély és benne a Petõfi Múzeum. 1847-es erdélyi útjának állomása. Kastélyában töltötte a mézes heteket Szendrey Júliával.

    "Ez egy kis falu Kõvár vidékén, a Lápos­völgyben, Nagy-Bányától egy órányira délre. A táj olyan szép, mintha az én képzeletem után alkotta volna a természet. Hogyan jöttem én ide? kérdezed. Megfelelek rá. E falu egy barátom birtoka. S hol oly édes, de oly édes mézesheteket tölténk Júliámmal, amilyen boldogságot halandó álmodni és elbírni csak képes." (Úti levelek - 1847)

    Cím: Erdély, Koltó (Coltau)

  43. Erdély, Marosvásárhely (Targu Mures) - Petõfi-emléktábla a Görög-házon, ami ma Hadsereg háza, és Petõfi-dombormû a Teleki-házon. Petõfi Sándor, Bem hadseregéhez utazva 1849. január 21-én érkezett Marosvásárhelyre. 1849. július 22-én itt írta utolsó elõtti levelét Szendrey Júliának majd feltételezett halála elõtt két nappalis megfordult a városban.

    Cím: Erdély, Marosvásárhely (Targu Mures) , volt Görög-ház és Teleki-ház

  44. Erdély, Segesvár (Sighisoara) -

    Cím: Erdély, Segesvár (Sighisoara)

  45. Erdély, Fehéregyháza (Albesti) - A Petõfi-emlékmû, a költõ feltételezett elestének helyén, valamint a Petõfi Múzeum.

    Cím: Erdély, Fehéregyháza (Albesti), Ispánkút

  46. Erdély, Nagyvárad (Oradea) - Petõfi Sándor park, az egykori Schlauch-kert.

    Cím: Erdély, Nagyvárad (Oradea), a római katolikus püspöki palota mellett

  47. Erdély, Nagyszalonta (Salonta) -

    "Szalontán egy nagy ember lakik, s e nagy ember jó barátom, s e jó barátom Arany János, ,,A Toldi" szerzõje. Ha e mûvet még nem olvastad, ugy hiába beszélnék róla; ha pedig olvastad, ugy fölösleges a beszéd. S e költeményt egy egyszerû falusi jegyzõ írta e kis szobácskában, melynek hossza öt, széle pedig két lépés; ami tulajdonkép rendén van. Éltem legszebb napjai közé sorozom e hetet, melyet itt töltöttem új barátom családi körében." (Úti levelek - 1847)

    Cím: Erdély, Nagyszalonta (Salonta)

  48. Erdély, Kolozsvár (Cluj Napoca) -

    "Kolozsvárott vagyok, s még mindig azon tötöm fejemet, hogy csak­ugyan itt vagyok-e vagy sem? annyiszor indultam már ide s fordultam ismét vissza utközben, hogy végre örökös obsittal küldtem el a reményt, e városba valaha eljuthatnom." (Úti levelek - 1847)

    Cím: Erdély, Kolozsvár (Cluj Napoca)

  49. Erdély, Szatmárnémeti (Satu Mare) -

    "Szatmár derék város a Szamos partján; van egy nagy piaca, nagy kétágú püspöki temploma, nagy vendégfogadója, kaszinója, készülõ szinháza, két cukrásza és két költõje... Pap Endre és Riskó Ignác. Kár, hogy mind a kettõnek használatlanul hever s már rozsdásodni kezd lantja, hanem hiszen majd kicsiszolom, hogy meg nem köszönik." (Úti levelek - 1847)

    Cím: Erdély, Szatmárnémeti (Satu Mare)

  50. Erdély, Nagykároly (Carei) - 1. Az egykori Arany Szarvas fogadó ablakából látta meg 1846-ban Petõfi a parkban sétálgató Szendrey Júliát. 2. Egykori Arany Csillag fogadó, itt találkozott 1847 szeptemberében a vármegye liberális ifjúságával.

    "Kietlen prózai város, azonfelül még itt tavaly a nemeskeblû konzervatív párt kortesek által agyon is akart veretni, s mindezeknek dacára gyönyörrel vagyok benne, mert itt ismertem meg Julis­kámat, a világ legdicsõbb leányát." (Úti levelek - 1847)

    Cím: Erdély, volt Arany Szarvas fogadó és a volt Arany Csillag fogadó

  51. Erdély, Erdõd (Ardud) - Várkastély romja, ahol Szendrey Júlia élt. Többször meglátogatta itt késõbbi feleségét, de a lány apja ellenezte a kapcsolatukat, így Júlia szembe fordulva apjával, Petõfit választotta.

    "Nagykárolyból Erdõdre jöttem, hol kedvesem lakik. Erdõd falunak vagy városnak tökéletesen oly rendes, mint szobának az én szobám. Most már képzelheted, mily rendes. Nevezetessége nincs, kivevén kedvesemet, tehát kivevén kedvesemet és a várat, melyben õ lakik. Még csaknem egészen ép vár, körülbelül a XV. századból, nemigen nagy dombon, két kicsiny és két nagy toronnyal, honnét éjszakra ellátszanak Szatmárnémeti templomai. Hajdan Rákóczi bírta e várat." (Úti levelek - 1847)

    Cím: Erdély, Erdõd (Ardud)

  52. Erdély, Nagybánya (Baia Mare) -

    "Oh, mennyire szeretem e várost! már negyedszer vagyok itt, s egyre jobban tetszik. Ezek a vén házak olyan barátságosan köszöntik az érkezõt, mint valami kedélyes öregurak. Azt ohajtom, hogy ott haljak meg, ahol születtem, az alföld rónáin, a Tisza és a Duna között. Vigyék ki holttestemet messze, messze a világ zajától s a puszták közepén temessenek el, hol sírhalmam, bármily alacsony lenne is, a legma­gasabb domb lesz a végtelen láthatáron, melyet senki meg nem látogat, csak a bujdosó parlag-kóró, a nyári délibáb és az õsz vándormadarai. De ha nem az alföldön halok meg, ha hegyek között kell meghalnom: ugy leginkább ohajtom, hogy itt temessenek el Nagy-Bánya regényes völgyében."(Úti levelek - 1847)

    Cím: Erdély, Nagybánya (Baia Mare)

  53. Erdély, Zelestye (Poiana Codrului) -

    "Pünkösd elsõ napját Zelestyén töltöttem, az üveghutában, mit még sohasem láttam, s így rám nézve igen érdekes volt. Láttál-e már üveget fújni? barátom, azok­nak az embereknek ez olyan könnyen megy, mint nekem a versírás; az ördög gondolta volna. Azt tudtam, hogy minden üvegnél egy-egy tüdõ szakad meg, hát pedig dehogy. A vidék gyönyörû; regényes, erdõs völgy Erdély tõszomszédságában. Különösen gyönyörködtem este, midõn minden sötét volt, csak a hutából világított rám a pokoli tûz. Körös-körül a roppant sötétség s középütt ez a láng... olyan volt a világ, mint egy haragos, félszemû szerecsen-óriás." (Úti levelek - 1847)

    Cím: Erdély, Zelestye (Poiana Codrului)

  54. Ukrajna, Munkács, Vár - A munkácsi vár falán emlékeznek arról, hogy Petõfi Sándor 1847. július 12-én a várban járt. Az emlékmûvet Rákóczifalva ajándékozta Munkács városának és a Rákóczi-kör tagságának.

    "Fölmentem a várba, az udvarokat s egypár szobát bejártam, de a börtönöket nem mutatták meg, talán mert egyedül és egészen ismeretlen voltam, vagy senkit sem eresztenek a föld alá? nem tudom. Egy teremben többek között ott van Rákóczi Ferenc és Zrínyi Ilona arcképe is. Más helyen órákig elnéztem volna e dicsõ képeket, de itt csak futólag szemléltem õket, mert siettem kifelé. Tudj' isten, e falak közt ugy összeszorúlt keblem, hogy alig bírtam lélekzetet venni." (Úti levelek - 1847)

    Cím: Ukrajna, Munkács, Vár

  55. Ukrajna, Beregszász - Petõfi Sándor szobra az egykori Bereg vármegyei Kaszinó elõtt Petõfi Beregszászi tartózkodásának állít emléket.

    "Munkácstól egy jó etetés Beregszász. Közönséges mezõváros, van benne gót templom, megye­ház és magyar kocsmáros, ami nagy vigasztalás (nem a templom, hanem a magyar kocsmáros), ha az ember három napig csupa zsidó kocsmákban hentergett. Dicsekedés nélkül szólva, a legnagyobb emberbarátok egyike vagyok, s tisztelem, becsülöm a zsidókat, de már a kocsmákból csak kikergetném õket pokolig, mert ami ronda, csak ronda az, hiába!" (Úti levelek - 1847)

    Cím: Ukrajna, Beregszász

  56. Ukrajna, Ungvár - Petõfi-emléktábla. 1847 júliusában utazott át ezen a tájon Petõfi Sándor. 1847. július 11-én lépte át Ung megye határát. Elgyönyörködött a Latorca-menti vidék szépségében.

    "Ungvár egyébiránt szörnyen komisz város. Piszkos és rendetlen. Épen olyan, mint a részeg ember, ki pocsétába bukott, s most sárosan tántorog hazafelé. Az Ung folyása kanyargó, víze világoszöld, környéke a rév körül, hol kompon jön át az ember, erdõs. Csend volt, amint áthoztak, kellemes erdei csend, melyet csak egyes madárfüttyentés és az evezõlapátok egyhangú lobicskolása zavart meg!" (Úti levelek - 1847)

    Cím: Ukrajna, Ungvár, Petõfi tér

Felsoroltakon kívül elfogadható más Petõfi-vonatkozású hely felkeresése is, amelyet esetleg a teljesítõ fedez fel. Igazolás ez esetben is ugyanaz.