Túra leírások
∗ Túra » Magyar várak
Túra leírások, turista információ, élmény, ismertető
Magyarországi várak, vár látogatásaink
Ónod vára
Az ónodi vár Ónod településen található. Most újra megindult a vár feltárása, és helyreállítási munkálatai. Ónod vára a történeti Borsod vármegye keleti szélén, a Sajó jobb partján áll. Itt, a Hernád torkolatánál forgalmas átkelőhely (a körömi rév) alakult ki. A várat a XIV. század vége felé, az I. Lajos halála utáni zavaros hatalmi helyzetben Cudar Péter kezdte építeni a falu temploma körül. Az okleveles adatokat az ásatások megerősített
Csák vára
A csáki-vár romjai alulról nézve. Csákvártól északnyugatra, a Kőhányás-puszta közelében, a Vértes egyik hegycsúcsán - 207 méter magasan - állt egykor a Csáki vár. A vár falainak a felszínen kevés nyoma található, és alaprajzi elrendezése feltárás nélkül ma már nem állapítható meg. A vár építője Anonymus szerint Szabolcs vezér unokája Csák volt, mert mint írja: "Árpád vezér pedig innen (ti. Bodajk hegyétől) kelet felé Elődnek, Szabolcs apjána
Csókakõ vára
Csókakõ vára a Fejér megyei Csókakõ nevezetessége, a megye lényegében egyetlen középkori eredetû, a török idõkben is használt vára. Székesfehérvártól északnyugati irányba haladva, már messzirõl az utazók szemébe tûnik a a vár, ami a Vértes hegység szélén, 479 m tengerszint feletti magasságon, egy sziklaplatón épült. Stratégiailag kedvezõ fekvésû, mivel a mai 81-es út elõzményét, a Gaja-patak völgyében haladó utat ellenõrizte. (Ez az út azonos a
Csesznek vára
A Bakony hegységében elbújva, egy sziklaszirten láthatóak Csesznek várának festõi kõfalai. Ez az erõdítményünk az 1241–42-es tatárjárás utáni nagy várépítési korszak szülötte. Az elsõ várat a Bana nembeli Jakab báró, kardhordozómester emeltette egy védelemre kiválóan alkalmas sziklacsúcson. A XIV. század elején a Csák nemzetség vásárolta meg, tõlük cserével Anjou Károly király csatolta az uralkodói birtokokhoz a vadban bõvelkedõ területet.
Drégely vára
Drégely vára egy vár a Börzsöny északi részén, Drégelypalánk és Nagyoroszi községektõl egyforma távolságra, a zöldellõ hegyek egyik 444 méter magas sziklacsúcsán. A mongol könnyûlovasok elvonulása után, a horvát tengerpartról hazatérõ Árpád-házi IV. Béla király parancsára végrehajtott várépítések idején emeltette a környezõ területeket birtokló Hontpázmány nemzetség. Elsõ, fennmaradt okleveles említése 1285-bõl származik, akkoriban Hont
Eger vára
Az egri vár Eger nagy történelmi múltú vára. A hozzá fûzõdõ leghíresebb történelmi esemény az 1552-es ostrom, amikor a várvédõk Dobó István kapitány parancsnoksága alatt visszaverték az Oszmán Birodalom túlerõben lévõ seregét. Eger történelmi múltú városát a hasonló nevû patak két oldalán találhatjuk a Bükk déli lábainál. Szent István király itt alapította meg az elsõ püspökségek egyikét, az Egri fõegyházmegyét, melynek területe egészen
Esztergom vára
Az esztergomi vár a Duna jobb partján emelkedõ, több mint ötven méter magas, szakadékos oldalfalakkal határolt magaslaton áll. A vár Magyarország középkori történelmének kiemelkedõ fontosságú helyszíne. Déli részén mûködik a Várszínház, a Magyar Nemzeti Múzeum Esztergomi Vármúzeuma, valamint a Panoptikum. Az épületegyüttes 2008-ban elnyerte a az Európai örökség helyszíne kitüntetõ címet. Az esztergomi Várhegy királyi palotájának építését Géza
Füzér vára
A Füzéri vár felújítás alatt van jelenleg. A falu felett 150m-rel helyezkedik el. Látogatható, a közelben tartózkodnak akiknél a kulcs van. Az egyik legrégibb Árpád-kori várunk története híven tükrözi a magyar nép vérzivataros évszázadait. Hogy mikor épült, nem tudni biztosan. Tudjuk, hogy a Kompolt nemzetségbeli Adronicus tulajdona volt, és hogy tőle vásárolta meg II. Endre. A tatárjárás idején - a felvidéki várakhoz hasonló
Hollókõ vára
A Hollókõi vár a Cserhát hegyei között, az UNESCO által a Világörökség részévé nyilvánított palóc település, Hollókõ közelében, egy kiugró sziklaszakadék szélén áll. A hollókõi várat a Kacsics-nemzetség Illés ágának tagjai a tatárjárás után kezdték építeni a falu melletti sziklára (az öregtorony alsó szintjeit Kacsics András valószínûleg még a tatárjárás elõtt emelte). Az erõdítményt az évszázadok során fokozatosan bõvítették: fal
Krasznahorka vára vára
A Rozsnyói-katlan egy szembetûnõ nem erdõsített hegycsúcsán, Rozsnyótól (Ro¾òava) keletre emelkedik Krasznahorka vára (hrad Krásna Hôrka). Egyik fõ látványossága Jókai Mór A lõcsei fehér asszony címû regényéhez témául szolgáló Andrássy-Serédy Zsófia múmiája. Az eredeti gótikus stílusban épült vár 1320-ban keletkezett. A szabálytalan háromszöges alaprajzú nem nagy várból az ún. felsõ várudvar maradt fenn. A várat a török veszély idején kezdt
Mecseknádasd vára
Az Óbányai-völgy bejáratánál, a hegy tetején kereszttel jelzett helyen találhatók a Réka-vár romjai. A várat Skóciai Szent Margit szülõhelyeként tartja számon a két nemzet. A községtõl nyugatra a Halász-patak (vagy a nép nyelvén Rák-patak) mellett, a 70 m magas Várhegy lapos tetején találhatók a nádasdi vár maradványai. A szakemberek szerint kb. 200 m hosszú, 36 m széles várudvart terméskõbõl rakott 3 m vastag fal övezte, ennek maradványai egyes szakaszo
Nógrád vára
A nógrádi vár az Ipoly folyó által félkörívbe fogott Börzsöny belsejében megbújó Nógrád község névadó vára, amely a környezõ vidékbõl hatvan méterre kimagasodó, nagy területû fennsíkot koronázza. A 11. század várépítkezéseinek megfelelõen fagerendákból alkotott, kazettás szerkezetû, majd földdel töltött várfalak jelentették a védelem erejét. Így épülhetett a nógrádi ispánsági vár is. Az évszázadokon át királyi kézben lévõ birtok
Nagyvázsony vára
A szabályos téglalap alaprajzú, külsõtornyos vár a Séd patak partja mentén, egy alig kiemelkedõ dombon épült. A vár magva a XV. századi eredetû, egykor 25 m magas, 10x12 m méretû, alul 2-2,5 m, felül alig 1 m vastag falú négyzetes lakótorony, az ehhez északról csatlakozó kõfallal körülvett várudvar és a keletrõl bevezetõ kaputorony. A lakóépületbe az elsõ emeleten nyílt, csapóhídként leengedhetõ külsõ ajtón keresz
Pécsvárad vára
A 6-os számú fõtról lekanyarodva érhetõ el Pécsvárad települése, a településen belül a hegyoldalban álló templom tornyát követve lehet megtalálni a várat. Budapest felõl érkezve, Mecseknádasd után, a Mecseken átkelve táblák jelzik Pécsváradot. Története: A vár egy Szent István királyunk által alapított bencés monostorra épült. A Szent Benedek atyáról elnevezett apátságot Szent István halálának évében, 1038-ban szentelték fel, alapítólevelébe
Regéc vára
A Regéci vár egy 1300 körül épült vár a Zempléni-hegység középsõ részén. I. Lipót császár rendelete értelmében Caprara generális a várat 1686-ban leromboltatta, azóta már csak a romjai állnak. Regéc nevét, ami szláv eredetû és szarv, földnyelv a jelentése 1298-ban említik elõször, megemlékezve arról, hogy a Baksa nembeli Simon fia György Regéc alatt ütközött meg 1285-ben egy, az úgynevezett második tatárjárás során az országra tört tatárok egy
Siklós vára vára
A siklósi vár hazánknak fontos történelmi nevezetessége. Erõdjének elsõ falait még a 13. szd-ban, 1251 körül rakták le. Az elsõ írásos emlék 1297-bõl való és a pécsi káptalanság irattárában megtalálható. Ekkor már várnagya (castellánusa) volt OMODEUS de TOPORD személyében aki SOKLYOSY PÉTER várnagya. A török 1543-ban több napig tartó ostrom után foglalta el a várat. Vas Mihály a vár kapitánya sokáig ellenállt a túlerõnek. Csak akkor adta fel, amiko
Szigliget vára
A szigligeti vár Szigligeten a Balaton mellett. A tapolcai medence délnyugati részén, régen a Balaton szigetét képezõ 230 m magas vulkánikus hegy tetején állnak az észak-déli irányú, szabálytalan alaprajzú, belsõtornyos, késõbb külsõtornyos rondellás alsó várral bõvített vár maradványai. A meglévõ vár alaprajza kevés módosítással ma is õrzi a XVI. századi alakját. A vár legkorábbi része a megtört, nyújtott téglalap alapra
Torna vára vára
A Gömörbõl a Szepességbe vezetõ út védelmére emelt tornai vár alapítása a múlt homályába vész. Egyes források szerint az addig királyi birtokot a tatárjárás idején az ország védelmében kimagasló érdemeket szerzett Tornai nemesi família kapta meg IV. Béla királytól. Egy 1357-bõl származó oklevél szerint Luxemburgi Zsigmond engedélyt adott az akkori birtokos Tornai Jánosnak a vár kibõvítésére és átépítésére, a következõ évtizedekben az új kõvár
Várgesztes vára
A várgesztesi vár. Turista szállóként és étteremként is üzemel. Ingyen nem látogatható. A várgesztesi vár a vértesi várrendszer legnagyobb és legjelentősebb tagja volt. Első okleveles említésekor, 1332-ben is már királyi várként szerepelt. A belső vár szabályos téglalap alaprajzú, melynek külső falai nagyrészt a második emelet ablakkönyöklőinek magasságában állnak. A vár északi homlokzatán van a kapubejárat - mely félköríves záródású és egysz
Visegrád vára
A visegrádi kett?s várrendszer egyike a tatárjárás tanulságait felismer? IV. Béla által épített váraknak. Jelent?ségét egészen a török korig meg?rizte. Egyszerre több fontos funkciót is betöltött: védte a Duna völgyét, ellen?rizte a Buda-Esztergom kereskedelmi útvonalat és egyúttal vámhely is volt. A vár két részb?l áll Az alsóvár építtetését IV. Béla kezdte el 1247 körül. Különlegesnek számított, ugyanis nem az út mellé építették, mint ahogy szok
Egyéb túra , turista tudnivalók
A turista tízparancsolata.
Túra-, turistajelzések. Turista induló csomag. Turista térkép jelzések.
Turista térkép jelzések, kis összefoglaló térkép olvasáshoz.
Túrázással kapcsolatos weboldalak gyüjteménye.
Turistaház, kulcsosház, szálláshely - saját tapasztalaim
Az erdő fohásza - A turizmus alapja
Turista mozgalmak, jelvényszerző túramozgalom kiírások
Várak, vár látogatás túra
Hungary Card, Magyarországi turizmus kártya, saját tapasztalok, és felhasználás
Kisvasút, erdei vasút tapasztalataim
Turista hírek, információk
Turista. A kifejezés mit takar?
Magyarorszag terkep