Túra, turista élmény, leírás, leírások, turista információ
Várak :: Vár látogatások
Az ónodi vár Ónod településen található. Most újra megindult a vár feltárása, és helyreállítási munkálatai.
Ónod vára a
történeti Borsod vármegye keleti szélén, a Sajó jobb
partján áll. Itt, a Hernád torkolatánál forgalmas
átkelőhely (a körömi rév) alakult ki. A várat a XIV.
század vége felé, az I. Lajos halála utáni zavaros hatalmi
helyzetben Cudar Péter kezdte építeni a falu temploma körül.
Az okleveles adatokat az ásatások megerősítették.
Sajó melletti sík területen szabályos, négyzet alakú
vár állt. A várudvart két vagy három oldalról épületek
és egy torony vette körbe. A teljes befejezésre csak Zsigmond
konszolidáció-ja után került sor. A Cudar család 1470-ben
kihalt, s a vár és az uradalom többszöri tulajdonosváltás
után 1516-ban Perényi Imre nádoré lett.
Perényi két nagy birtokközpontja,
Siklós és Terebes között utaztában Ónodon is sokat
időzött, ezért 1516 és 1520 között a romos várat
alapjaitól újjáépíttette. A Perényiek lakályossá tett
reneszánsz várkastélyát sárospataki várukhoz hasonlóan
faragott nyíláskeretek díszít
ették. Cserépkályhákat is rakattak. A
kályhacsempék egy részét Bécsből hozatták.
A nádor utódai
korszerűsítették a vár védelmét. A belső vár köré
széles falövet húztak, a sarkokon a falak síkjából kiugró
bástyákból oldalazó tüzet lehetett zúdítani a falakat
és a szomszéd bástyákat ostromló ellenségre.
A Perényiek kihaltával a várat - több zálogbirtokos után -
Rákóczi Zsigmond szerezte meg 1602-ben. Miután 1596-ban a
török elfoglalta Eger várát, Ónod az Oszmán Birodalom
határán álló végvár lett. Veszélyezt
etettsége és megnövekedett katonai
fontossága miatt az országgyűlés többször is elrendelte
javítását, megerősítését. A XVII. század közepén újabb
"modernizáció" következett: földdel töltötték fel a
palota és a külső falöv közötti területet. 1682 augusztusában,
a Bécs ellen indított hadjárat során a budai pasa seregei
elfoglalták a várat, majd átadták Thököly Imrének.
Ónodot 1685-ben foglalták
vissza. A várra három év múlva egy tatár
könnyűlovas-támadás mért végső csapást. Az ónodi
országgyűlés idején már csak a romjai álltak. A
palotaszárnyat 1707 után bontották le, s ekkor töltötték
fel a pincéket is. A megmaradt falakból az Erdődy grófok
magtárat építtettek, amely a XIX. század közepén még
állt. A Sajó áradásaitól pusztított, a helyiek által
kőbányaként, jégveremként
használt rom megmentésére 1985-ben kezdődtek meg a
feltárások és a helyreállítási munkálatok. Ezek pár év múlva félbe maradtak. Most 2004 körül újra kezdték a feltárást.
A csáki-vár romjai alulról nézve.
Csákvártól északnyugatra, a Kőhányás-puszta közelében, a Vértes egyik hegycsúcsán - 207 méter magasan - állt egykor a Csáki vár. A vár falainak a felszínen kevés nyoma található, és alaprajzi elrendezése feltárás nélkül ma már nem állapítható meg.
A vár építője Anonymus szerint Szabolcs vezér unokája Csák volt, mert mint írja: "Árpád vezér pedig innen (ti. Bodajk hegyétől) kelet felé Elődnek, Szabolcs apjának nagy erdőt adott, melyben Szabolcs unokája, Csák sok idő múltán várat emelt."
Amíg a vár állt, a Csák nemzetség birtoka volt. A hagyomány szerint 1038-ban Béla herceg, a későbbi I. Béla királyt, Csák fia György innen kísérte Lengyelországba. 1188-ban III. Béla által győri püspökké kinevezett Csák Ugrin birtoka lett, aki itt is halt meg 1204-ben.
Csák Máténak a rozgonyi csatában történt veresége után, az ismeretlen körülmények között és idővel rommá lett vár a király birtokába került. Volt a Rozgonyiaké, majd a Török családé. Még a török időkben is védelmi szerepet töltött be, végül a geszetesi vár tartozéka lett. Lassan az alapjáig elpusztult.
A csókakői vár belső képe.
A cseszneki vár romjai a település feletti dombon található. Szép kilátásnyílik a környékre a felújítás alatt lévő helyről.
Arany János: Szondi apródja. Drégely vára.
Az ergi vár bejárata, kapuja.
Az Esztergomi vár.
A Füzéri vár felújítás alatt van jelenleg. A falu felett 150m-rel helyezkedik el. Látogatható, a közelben tartózkodnak akiknél a kulcs van.
Az egyik legrégibb Árpád-kori várunk története híven tükrözi a magyar nép
vérzivataros évszázadait. Hogy mikor épült, nem tudni biztosan. Tudjuk,
hogy a Kompolt nemzetségbeli Adronicus tulajdona volt, és hogy tőle vásárolta
meg II. Endre. A tatárjárás idején - a felvidéki várakhoz hasonlóan - nem
került az ellenség kezére. Komolyabb átépítésbe IV. Béla fia, az az V. István
kezdett, aki a mai Zemplén területének, így Füzérnek is a birtokosa volt.
Apjával többször viszályba keveredett, s amikor kenyértörésre került sor
közöttük, ide menekítette családját a kevésbé biztonságosnak tartott Sárospatakról.
Az Árpád-ház kihalásáig királyi tulajdon volt. Az Anjouk adományaként később
Druget Fülöpé, majd 1430-ban - Zsigmond király jóvoltából - a Perényi család
birtokába került. Perényi Péter koronaőr ebben a kicsiny, de eldugott, bevehetetlennek
vélt várban rejtette el és rövid ideig itt őrizte a magyar Szent Koronát.
A vár a Perényiek után a Báthoryaké lett. Báthory István lengyel királlyá
való koronázása után testvérére, Erzsébetre hagyta a várat. Az ő házasságkötésével
Füzér a Nádasdyakra szállt, majd Thököly-birtok lett. A Thököly-felkelést
követően Lipót császár felrobbantatta falait. A Rákóczi-szabadságharcot
követően előbb Károlyi-birtok, majd a Kecer család tulajdona lett. Végül
ismét a Károlyiak vásárolták meg, és a füzérradványi uradalmukhoz csatolták.
Hollőkői vár. Szép kilátás, szépen felújítva.
A Rozsnyói-katlan egy szembetűnő nem erdősített hegycsúcsán, Rozsnyótól (Rožňava) keletre emelkedik Krasznahorka vára (hrad Krásna Hôrka). Egyik fő látványossága Jókai Mór A lőcsei fehér asszony című regényéhez témául szolgáló Andrássy-Serédy Zsófia múmiája.
Az eredeti gótikus stílusban épült vár 1320-ban keletkezett. A szabálytalan háromszöges alaprajzú nem nagy várból az ún. felső várudvar maradt fenn. A várat a török veszély idején kezdték megerősíteni. Három ágyúbástyával és ágyúterasszal ellátott reneszánsz erődítmény keletkezett. Ebben az időben a vár belseje is barátságosabb gótikus-reneszánsz jelleget szerzett és külseje a mai alakját vette fel.
Az Andrássy-család három nemzedéke fejtett ki igyekezetet a vár megszerzése érdekében, amit végre 1642-ben siker koronázott. 1735-ben a vár előkapuja és a kapubejárat előtt a barokk Nepomuki Szent János kápolna épült.
A 18. század második felében az egyik bástyát barokk-klasszicisztikus, Szűz Mária születésének kápolnájává alakították át. A főoltáron a Krasznahorkai Szűz Máriának elnevezett fekete Madonna képe látható amely később egyházi körmenetek célpontjává vált.
A várban a Betléri Múzeum (Múzeum Betliar) kiállítása van elhelyezve, amely a vár történelmét és építészeti fejlődését, valamint a nemesség akkori életmódját és lakáskultúráját mutatja be. Mivel a vár egyike a legjobb állapotban fennmaradt váraknak Szlovákiában, eredeti belső részekkel, igazán van mit megcsodálni. Sok érdekességgel kecsegtet a vár konyhája és fegyvergyűjteménye.
A vár mellett a 20. század végén hatalmas középkori parkot létesítettek, amelyet az évente megrendezett várünnepségek alkalmával vesznek igénybe.
Krasznahorkaváralja (Krásnohorské Podhradie) községben az Andrássy-család márványkoporsóival egy érdekes szecessziós mauzóleum található. A váraljában szintén egy szecessziós épületben van elhelyezve a portré-gyűjteményt bemutató galéria.
Megközelítés: gépkocsival egészen a várig, gyalog Krasznahorkaváraljából a sárga jelzés mentén kb. 30 perc.
A mecseknádasdi vár romjai. Csak az alaprajzot lehet lekövetni a falak mentén.
Részben felújított vár. Építettek egy kerek bástyát, amelyről szép kilátás nyílik a településre. Van egy másik bástya 1m-es falig felhúzva, és meghagyták a szétrobbant lőporos tornyot.
A szabályos téglalap alaprajzú, külsõtornyos vár a Séd patak partja mentén, egy alig kiemelkedõ dombon épült.
A vár magva a XV. századi eredetû, egykor 25 m magas, 10x12 m méretû, alul 2-2,5 m, felül alig 1 m vastag falú négyzetes lakótorony, az ehhez északról csatlakozó kõfallal körülvett várudvar és a keletrõl bevezetõ kaputorony. A lakóépületbe az elsõ emeleten nyílt, csapóhídként leengedhetõ külsõ ajtón keresztül lehetett bejutni, ahonnan csigalépcsõ vezetett a felsõ emeletre, de ugyaninnen lehetett a kúttal ellátott földszinti részbe leereszkedni. A torony tetejére késõbb épített ágyúterasz helyén eredetileg feltehetõen faszerkezetû védõfolyosó lehetett magasba nyúló sátortetõvel.
A lakótorony második emeletén a lovagterem, a harmadik egy kisebb elõtérbõl nyíló nõi lakosztály és a déli homlokzat elé kiugró árnyékszék épült. Ezt a magot vizesárok vette körül, amelyben csapóhíd vezetett keresztül. A városban fakadó vagy az ide vezetett forrás vize látta el az udvaron épült vízgyûjtõt is ivóvízzel.
A vár bõvítése Kinizsi Pál nevéhez fûzõdik, bár errõl írásos emlékünk nemigen maradt. Az építkezések során a lakótorony körül mintegy 20-30 méteres körzetben észak felé kimélyítették a talajt, és az innen kitermelt földbõl a vár nyugati oldalán 10-15 m magas földsáncot emeltek, melynek belsõ oldalát rézsûs támfallal erõsítették meg. Ezután megépült az északi, majd a déli külsõ fal, melyeket ugyancsak támpillérekkel biztosítottak, és végül elkészült a keleti várfal is. Az így kialakított 48x65 méteres területen belül megépült a lakótoronyhoz L alakban csatlakozó kétemeletes palota. A palota pontos beosztását nem ismerjük, de bizonyos, hogy a várudvarról díszlépcsõ vezetett az elsõ emeletére. Egy-egy szinten 4-6 nagyobb méretû helyiség volt. Itt helyezkedett el a lakótoronyból ide telepített lovagterem és az elsõ emeleten a házi kápolna.
A lakóhelyiségek elõtt többszintû, 4-5 m szélességû, körbefutó védõfolyosó húzódott, melynek falaiban keskeny lõréseket vágtak, és az épülettömb négy sarkán egy-egy kerek alaprajzú külsõ tornyot emeltek.
Feltehetõen 1490 után épült meg a nagyjából patkó alakú, két emeletes magas - barbakánszerû - kapuvédõmû, bejáratát egy keskeny, kétemeletes kiugró kaputorony védte, amelyhez az elõtte levõ árkon át, cölöpökön nyugvó fahíd vezetett. Az övezõ árok szélén és a várfalak külsõ síkja mentén palánkfal húzódott.
Nagyvázsony és vidéke a Vázsonyi (Vezsenyi) nemzetség õsi birtoka volt, e nemzetség már a XII. században szerepelt okleveleinkben. A vár, illetve annak lakótornyának építése is e nemzetség nevéhez fûzõdik. Az építés pontos idejét nem ismerjük, de tudjuk, hogy Vezsenyi László Mária királynétól 1384-ben kapott engedélyt arra, miszerint barnagi birtokán, a Szabad-hegyen várat építhessen. A Zádorvár építését a veszprémi káptalan 1386-ban per útján leállíttatta és bár az ezt követõ évtizedben az építkezés folytatódott, a majdnem kész várat rövid idõ után elhagyták. Az ezt követõ években Vázsony mellett felépítették a ma is látható vár magvát képezõ lakótornyot, az övezõ falakkal és a kaputoronnyal. Vázsonykõ az 1437-es várösszeírásban még nem szerepelt.
A vár elsõ ízben csak 1469-ben fordult elõ okleveleinkben ,,castrum Wasonkew" alakban Udvary Pál várnagysága idején. A család utolsó férfitagja Vezsenyi László volt, Mátyás király hû embere, aki többször járt Rómában, Velencében követként, 1472-ben meghalt. A királyra szállt vázsonyi birtokát Mátyás kedvelt vitézének, Kinizsi Pálnak adományozta.
Kinizsi hûségesen szolgálta a királyát, Mátyást, részt vett a moldvai hadjáratban, 1471-ben visszafoglalta Nyitra és Hubina várakat a lengyelektõl, 1476-ban, mint Nándorfehérvár kapitánya részt vett Szabács visszavételében, a következõ évben az ausztriai hadjárat egyik hõse volt. 1478-tól a déli részek fõkapitánya lett, egyben temesi fõispán is. Kenyérmezõnél mérte a legnagyobb vereséget a törökökre, akik kénytelenek voltak 1483-ban békét kérni. De hiába volt minden vitézsége, õt is utolérte a halál 1494. november 29-én.
A vázsonyi pálos templomban temették el, vörös-márvány sírkövét felesége Magyar Benigna készíttette.
Benigna asszony nem sokáig maradt özvegy, mert alig fél év múlva Kamácsáci Horváth Márkhoz ment feleségül. Horváth 1508-ban meghalt, és Benigna a következõ évben már Kereki Gergely felesége lett, aki okmányhamisítástól kezdve templomfosztogatáson keresztül a rablógyilkosságig minden bûnt elkövetett. Végül is 1519-ben saját felesége gyilkoltatta meg Kerekit. A férjgyilkost a bíróság halálra ítélte, és vagyonát elvette, de II. Lajos király Kinizsi Pál érdemeire tekintettel megkegyelmezett neki.
A vár a mohácsi csatavesztés utáni idõben elhagyatottan állt, amikor 1527-ben Szapolyai János Bodó Ferencnek? Kinizsi egykori várnagyának, 1528-ban pedig Ferdinánd király a Horváth testvéreknek adományozta. Vázsony a török terjeszkedés során fontos végvár
lett, és a pápai vár kapitányának volt alárendelve. A XVI. század végén 1593-ben Veszprém elestének hírére az õrség a várból elmenekült, és így a feltehetõen török kézre került. Nem sokkal késõbb azonban ismét a magyaroké, akik 1605-ben Bocskai István hajdúi, majd 1620-ban Bethlen Gábor hadai elõtt nyitották meg a vár kapuit. A XVI - XVII. századi építkezések idején került sor a lakótorony legfelsõ faszerkezetes szintjének kõvel történt átépítésére, ezáltal egy emelettel való magasítására. A barbakánt megerõsítették, a falakat kb. 2 m magas földfallal vették körül, melyet cölöpsorral és vesszõfonással rögzítettek.
A Horváth család kihaltával 1649-ben a várat Zichy István szerezte meg, de benne továbbra is királyi õrség maradt. Thököly kurucai Barkóczy Ferenc vezetésével 1683-ban elfoglalták. II. Rákóczi Ferenc szabadságharca idején még játszott némi szerepet, de ennek leverése után megszûnt minden hadi jelentõsége. Késõbb a lakótoronyban börtönt létesítettek, majd 1756-ban egy pálinkaégetõ vette bérbe. A vár karbantartásával senki sem törõdött, és 1856-ra már csak a torony állt, annak zsindelytetejét 1857-ben tûz pusztította el. Ettõl kezdve a torony még épen maradt helyiségeiben kiöregedett cselédek laktak, ahonnan az utolsó 1955-ben költözött ki.
A vár feltárását és mûemléki helyreállítását 1955-ben kezdték meg. Régészeti munkáit Éri István, építészeti helyreállítását Sedlmayr János végezték.
A pécsváradi vár felújított, és a belső feltárás alatt lévő része.
Pusztavár Komlóska felett található. Egy hegygerincen terül el. Az önkormányzat pár éve megtisztogatta a vár környékét, ezt azért amikor mi ott jártunk, már a természet hódította vissza.
A regéci vár télen a falu felől nézve.
A regéci vár romjai, felújítás alatt.
Salgóvár a Börzsöny nyugati részén található Nagybörzsönyből megközelíthető hegy tetején található. Pár szikla, és falmaradvány kivételével nem sok látszik a korábban itt található várromból.
A sárospataki vár.
A siklósi vár hazánknak fontos történelmi nevezetessége. Erődjének első falait még a 13. szd-ban, 1251 körül rakták le. Az első írásos emlék 1297-ből való és a pécsi káptalanság irattárában megtalálható. Ekkor már várnagya (castellánusa) volt OMODEUS de TOPORD személyében aki SOKLYOSY PÉTER várnagya.
A török 1543-ban több napig tartó ostrom után foglalta el a várat. Vas Mihály a vár kapitánya sokáig ellenállt a túlerőnek. Csak akkor adta fel, amikor a török szabad elvonulást ígért a vár népének. A török nem állta a szavát. Galád módon orvul lekaszabolta a békésen elvonuló magyarokat. 143 évig tartó török uralom kezdődött ekkor.
E korszaknak számtalan emléke megmaradt (fürdő, csatornázás, dűlőnevek, temetői sírok, stb.) A legszebb a néhány évvel ezelőtt helyreállított dzsámi, mely Európa Nostra díjat is kapott. A szövetséges csapatok I. Lipót király idejében, 1686-ban szabadították fel a várat. Ezután a vár 1686-1698-ig a császári kincstár tulajdona.
A siklósi vár utolsó birtokosa a Benyovszky család volt. A várat és a hozzá tartozó birtokokat Benyovszky Lajos pozsonyi ügyvéd vásárolta meg a Batthyányi családtól 1873-ban. Tőle, idősebb fia Móric örökölte a várat és az uradalmat. Gróf Benyovszky Móric/1872-1936/ és öccse Rudolf/1874-1955/ anyjuk Ocskay Erzsébet révén ükunokái voltak a Benyovszky család legismertebb tagjának gróf Benyovszky Móric/1741-1786/ világutazónak, madagaszkári királynak. Grófi rangot örökbefogadás révén nyertek a fivérek 1902-ben uralkodói jóváhagyással. (Gróf Benyovszky Mórictól származik a család ifjabb grófi ága). A gróf jelentős közéleti személyiség volt, Siklós város és Baranya megye közéletében egyaránt meghatározó szerepet töltött be. Kétszer került a parlamentbe a siklósi választókerület képviselőjeként, és háromszor töltötte be Baranya Vármegye főispáni tisztét. A Siklóson töltött évek alatt berendezte a vár addig üresen álló termeit. Felesége Batthyány Lujza grófnő, férje halála után eladta a várat a Honvéd Kincstárnak. 4.A Kincstár tiszti üdülővé kezdte átalakítani a várat, de a második világháború kitörése meghiusította az elképzelés megvalósítását. Az 1950-es évek közepéig üresen, megrongálva, kifosztva állt az épület. Felújítása 1956-ban kezdődött, múzeumot, szállodát, éttermet létesítettek benne.
A rendszerváltás után a várból kiköltözött az addig ott lévő múzeum, szálloda és turistaszálló. Onnantól kezdve nem volt igazán gazdája a várnak. Tulajdonjogilag - mint védett műemlék - a magyar államhoz tartozik. Az állagmegóvásról, a szükséges felújításokról a Állami Kincstár, illteve a Kincstári Vagyoni Igazgatóság gondoskodik. A "nyitva tartás joga" fél éves időszakokra száll csak a városra. A kilencvenes évek végén hosszas "lebegtetés" után végre kiírják a hasznosításról szóló pályázatot, melyen Siklós Város Önkormányzata az egyedüli pályázó. A város pályázata sikeres, elnyeri a hasznosításra szóló jogot, a vár továbbra is a magyar állam tulajdona.
Majdnem fél éves egyezkedés után 2000. májusában sor kerül a szerződés aláírásra, és a "vár kulcsának átadására" is. Az eredeti kiíráshoz képest kedvezőtlenebb anyagi hátteret biztosít az állam (a vár felújítására legalább 1 milliárd forintot kéne költeni…), ennek ellenére az önkormányzat nem lép vissza, eltökélt szándéka, hogy ismét élet költözik a vár ódon falai közé…
Sirokon jártunk szintén egy OKT teljesítés során. A vártól indult a túra.
A vár romos, de látogatható, azonban a lépcsők elkoptak, vigyázva kell közlekedni a várban.
A szécsényi vár romjai.
Szabadbattyánban található a Kulavár nevű torony.
Szarvaskő településen jártunk, az Országos Kéktúra teljesítése miatt.
A várhoz nem mentünk fel, ugyanis onnan folytatódik majd egyszer a túra. A kép a vár alól készült.
A szigligeti vár Szigligeten a Balaton mellett.
A tapolcai medence délnyugati részén, régen a Balaton szigetét képezõ 230 m magas vulkánikus hegy tetején állnak az észak-déli irányú, szabálytalan alaprajzú, belsõtornyos, késõbb külsõtornyos rondellás alsó várral bõvített vár maradványai.
A meglévõ vár alaprajza kevés módosítással ma is õrzi a XVI. századi alakját. A vár legkorábbi része a megtört, nyújtott téglalap alaprajzú felsõ vár két négyzetes öregtornya, és a két kisebb, ugyancsak négyzetes torony. A két kisebb torony közül az egyik a felsõ vár felvonóhidas bejáratú kaputornya. Az itt áthaladó út a belsõ vár udvarára vezet, melynek a nyugati falához egy lakóépület és ennek déli oldalához egy kisebb torony támaszkodott, aljában a börtön lehetett.
A felsõ vár legmagasabb pontján a déli és nyugati fal szögletében a várkápolna maradványai láthatók, melynek nyugat felõl tekintélyes nagyságú támpillér támaszkodik. E falrészlet hármas tagozódást mutat, a legvékonyabb mellvédfallal.
A felsõ vár déli és keleti sarkában az öregtorony állt, ehhez nyugatról a várkápolna, északról pedig a palota csatlakozott. A palota északi és a felsõ vár keleti falánál a keleti négyzetes alaprajzú középsõ torony emelkedett, ezt a gyilokjáró kötötte össze a felsõ vár északi végében levõ, a keleti falhoz csatlakozó kapuvédõ toronnyal. Ezzel szemben az északnyugati, kör alakú saroktorony, a kettõ között pedig az elõudvar vagy falszoros helyezkedett el.
A felsõ vár kaputornya elõtti saroktoronnyal szemben, a keleti vár falánál a Martonfalvay Imre által épített nagyméretû, kb. 20 m átmérõjû, ágyúlõréses, pártázatos rondella látható.
A felsõ vártól északra elterülõ külsõ vagy alsó várat lõréses fal övezte, melyet az északi falban és a nyugati oldalon egy-egy kisméretû négyzetes torony szakított meg. Az alsó vár délnyugati sarkában a felvonóhidas kaputorony állt, elõtte a várárokkal. Az alsó várból ma már csak kevés részlet látható.
A tapolcai medence már az õskorban lakott hely volt, ahol a rómaiak is megtelepedtek. A honfoglaláskor a tapolcai és a káli medence közötti területet a Kál törzs szállta meg, késõbb Bulcsúnak és nemzetségének lett szálláshelye. A törzsek által megszállt területek közötti gazdátlan föld a X. század végén, a XI .század elején a fejedelem, majd pedig a király kezébe került. Szigliget is ezek közé tartozott, mert a XII. század elejéig a zalai vár birtokai között említik.
Az 1121-ben kel oklevél szerint e terület az Atyusz nemzetség birtoka, a XIII. század elején e nemzetségbõl származó Ogyz bán, majd a görög származású Kalián zalai ispán birtoka. Ennek magtalan halála után ismét a királyé lett, aki az 1259-ben a zalai ispánsággal együtt fiának, István ifjabb királynak, majd 1260-ban a pannonhalmi bencéseknek adományozta.
Favus apát két év alatt a várat fel is építtette, amely annyira megtetszett a királynak, hogy az 1262-ben a nyitrai Debréte a somogyi Alma és a zalai Bak birtokokért elcserélte. Ettõl kezdve, mint királyi várat a Pok nemzetséghez tartozó Móriczhidai családra bízta, akik az általuk alapított mórichidai premontrei prépostság gazdag egyházi felszereléseit, kincseit is itt õrizték.
A Héder nembeli III. Péter veszprémi püspök 1275-89 között a várat elfoglalta és a kincseket Veszprémbe vitte, ahonnan a Pok nemzetség csak a XV. század elején kapta vissza. E nemzetségbõl származó Móric gróf a Sajó melletti ütközetben IV. Béla király életét megmentette, és ezért, valamint hûségéért magas tisztségeket, s nagy birtokokat kapott.
Egy 1300-ban kelt oklevél említi elõször várnagyát, Acitust, aki a környék birtokait fosztogatta. Egy Mihály nevû alvárnagyot pedig a veszprémi püspök kiközösített az egyházból, mert bántalmazta a tapolcai plébánost és káplánját, sõt a püspök malmát erõszakkal elfoglalta.
Ebben az idõben kezdett a vár alatt, a mai falu helyén egy új település kialakulni, melyet a XV. század elején Újfalunak vagy Szigligetnek - Wyfalu sive Zegligeth - neveznek. Móric fia Miklós unokája Simon 1348-ban a szigligeti várnak és tartozékainak birtokosa. A Móriczhidai család ezután még mintegy száz évig birtokos Szigligeten, és feltehetõen ebben az idõben kerülhetett sor a vár jelentõsebb bõvítésére. A Móriczhidaiak 1424-ben kölcsönös örökösödési szerzõdést kötöttek a Laczk családdal, és bár a család nem halt ki, I. Ulászló Szigligetet 1441-ben a Laczk családdal rokon Némai Kolos Jeromosnak adományozta.
A meggyengült királyi hatalom miatt gyakorivá lettek ebben az idõben a hatalmaskodások. 1442-ben Berky Flóris szigligeti várnagy támadta meg és rabolta ki az almádi kolostort. Szigligetet 1445-ben az Újlakyak birtokai között sorolták fel, kiknek birtoklási idejére esik a várnak második jelentõsebb megerõsítése és bõvítése. Újlaky Lõrinc halála után 1521-ben a feltehetõen a Móriczhidaiakkal rokonságban álló tóti Lengyel család szerezte meg a vár birtokában.
A mohácsi csata után I. Ferdinánd a Szapolyai Jánoshoz csatlakozó Lengyel család birtokait, köztük Szigliget várát is elvette, és enyingi Török Bálintnak adományozta. A várat azonban Kulcsár István porkoláb nem akarta átadni Török Bálint megbízottjának, Martonfalvay Imre deáknak, aki naplójában írta le a vár elfoglalásával kapcsolatos eseményeket.
Az ostrom után Török Bálint Imre deákot nevezte ki a vár kapitányává, aki azonnal hozzálátott annak kijavításához és a középkori várnak a kor harcászati követelményeinek megfelelõ átalakításához.
Martonfalvay elõször a külsõ várat építette ki, és az említett kutat is ásatta. A belsõ várban 1953-ban feltárták a kör alakú kútszerû vízgyûjtõt, melynek fenekét Martonfalvay ólomlemezekkel záratta le, nehogy a víz megszökjön belõle. Ezeknek az építkezéseknek során alakult ki a várnak az az alaprajza, melyet Giulio Turco 1569-ben készített rajzai örökítenek meg.
Török Bálint, mint ismeretes, 1541-ben Imre deákkal együtt török fogságba került, azonban utóbbinak sikerült kiszabadulnia.
A vár 1547 körül került vissza a lengyel család birtokába, kapitánya Lengyel Brigitta férje, Magyar Bálint lett. Magyar Bálint 1571-ben már betegen feküdt Szigliget várában, de mégis visszaverte a török támadásokat. 1573. május 12-én kelt oklevelében Pármás János arról értesíti Nádasdy Ferencet, hogy Magyar Bálint meghalt.
A Lengyel család kezére visszakerült, rossz állapotban levõ vár javítása 1580-ban a királyi kamara ismételten pénzt utalt ki. Ez az összeg azonban csak a legszükségesebb javításokhoz lehetett elegendõ, mert Lengyel István 1588-ban arra kéri a királyt, hogy a rajkai birtokért cserélje el Szigligetet, mert a vár állapota, hadfelszerelésének elégtelensége és a török közelsége miatt nem képes a vár megtartására. Az ott levõ katonák is rajta követelték az elmaradt zsoldot. Az 1613. évi 16. tc. más várakkal együtt Szigliget várának õrséggel való ellátását és a zsold kifizetését rendelte le, majd az 1618. és az 1622. évi rendelkezések ugyanezt megismételték. Ennek ellenére a vár helyzete nem javult meg. 1606-ban Lengyel János, 1630 körül Lengyel Boldizsár volt a várkapitánya. A vár õrsége 12 huszár, 25 gyalogos és 1 tüzérbõl állt. Boldizsár után Gáspár a várkapitány, aki saját költségén hajókat készíttetett a török elleni védelem céljaira.
A hódoltság végén a még mindig Lengyel család birtokát képezõ Szigliget vára elvesztette hadi jelentõségét, Javításaival senki sem törõdött, így lassan pusztulásnak indult. A XVII. század végén villámcsapás következtében a vár legnagyobb része leégett, majd a még álló épületek lerombolását I. Lipót király rendelte le.
II. Rákóczi Ferenc szabadságharca idején a kuruc seregek a várat már nem használtál, fokozatosan romba dõlt, köveit a lakosság építkezéseihez széthordta. A még megmaradt falakat 1931-ben, 1953-ban és 1965-66-ban erõsítették meg.
A tatai vár.
A Gömörből a Szepességbe vezető út védelmére emelt tornai vár alapítása a múlt homályába vész. Egyes források szerint az addig királyi birtokot a tatárjárás idején az ország védelmében kimagasló érdemeket szerzett Tornai nemesi família kapta meg IV. Béla királytól. Egy 1357-ből származó oklevél szerint Luxemburgi Zsigmond engedélyt adott az akkori birtokos Tornai Jánosnak a vár kibővítésére és átépítésére, a következő évtizedekben az új kővár lett a Tornaiak birtokközpontja. 1406-ban fiú utód hátrahagyása nélkül kihalt a család, ezért a várbirtok visszakerült a királyi Kamara kezelésébe. Rövid ideig a lengyel Moscic báró zálogát képezte, majd 1409-től más uradalmakért cserébe Berencsi István tulajdonába került át. Ez utóbbi felvette a Tornai családnevet, így ő lett a második Tornai família megalapítója.
Az 1440-es esztendőkben állandó fegyveres háborúskodás zajlott Tornai Szilveszter földesúr és a közeli Jászó prépostságát – és a Felvidék nagy részét – megszállva tartó cseh husziták között. 1448 körül Jiskra cseh martalócai rövid időre birtokukba vették, de a Tornaiaknak sikerült visszafoglalni tőlük az erősséget és 1453-as ostromukat csak nagy nehézségekkel sikerült visszavernie. 1476-ban vásárlás útján a korszak leghatalmasabb főnemesi famíliája, a Bebek család szerezte meg.
A mohácsi csata utáni belháborús időkben az akkori tulajdonos Bebek György báró a két király közül annak a pártjára állt, aki nagyobb adományt ígért neki. 1566-ban éppen az erdélyi János Zsigmond-párti volt, mikor is Habsburg Ferdinánd király serege megostromolta és elfoglalta a főúr hatalmában lévő Krasznahorka, Szendrő, Pelsőc, Szádvár és Torna várait. A tornai várbirtokot rövidesen a Mágóchy és a Káthay famíliák kapták adományul.
Maga az erősség, bár tulajdonosai igyekeztek fejleszteni a korszerűbb, ágyúkkal vívott hadviselésnek megfelelően, már nem számított nagyobb hadászati fontosságú helynek, sorsa a Felvidék kulcsának tekintett, közeli Kassa városának urától függött. Így 1605-ben Bocskai István felkelő hajdúi, majd 1619 – 1626 között Bethlen Gábor erdélyi fejedelem csapatai előtt nyitott kaput a kis létszámú helyőrség. Mivel idáig nem ért el a török hódoltság, a hadi krónikák a Habsburg császári ház elleni felkelések során említették meg Torna várát és az érte folyt véres csatákat. 1671-ben a Wesselényi-féle összeesküvésbe keveredett Káthay famíliától elkobzott erődítménybe császári zsoldosok vonultak be, kiktől 1675-ben bujdosók foglalták el. Strassaldo császári generális, kassai főkapitány katonasága azonban még az ősz folyamán visszafoglalta. Három év múlva, mikor Teleki Mihály erdélyi kancellár serege a vár alá érkezett, az őrség magyar katonái felkoncolták a német zsoldosokat és átadták az erdélyieknek a posztot. 1685-ben Schultz császári generális csapatai harc nélkül szállták meg a kurucok által kiürített várat, amit a bevonuló Habsburg fegyveresek puskaporral több helyen is felrobbantottak. Az így használhatatlanná tett Torna várát többé nem említették meg a történelem és a hadi krónikák lapjain.
Erdélyben található Torda közelében Toroczkó. A Székelykő alatt található a település, és pár kilométerre tőle a vár.
Fenn van egy kimagasló dombon, romos, de ennek ellenére jó állapotban van a vár.
A várgesztesi vár. Turista szállóként és étteremként is üzemel. Ingyen nem látogatható.
A várgesztesi vár a vértesi várrendszer legnagyobb és legjelentősebb tagja volt. Első okleveles említésekor, 1332-ben is már királyi várként szerepelt. A belső vár szabályos téglalap alaprajzú, melynek külső falai nagyrészt a második emelet ablakkönyöklőinek magasságában állnak. A vár északi homlokzatán van a kapubejárat - mely félköríves záródású és egyszerű élszedéssel díszített.
Az 1960-ban megindult régészeti kutatás alapul szolgált a vázlattervek elkészítésére, melyek szerint a helyreállítást végezték. A sokféle igény - kőtár, raktár, konyha, étterem, turistaszálló, gondnoki lakás - kielégítésére törekedtek, de előtérbe helyezték a helyreállítási szempontokat, melyek közül a nyíláskiegészítések jelentették a legnagyobb problémát.
A veszprémi-vár bejárata.
A visegrádi kett?s várrendszer egyike a tatárjárás tanulságait felismer? IV. Béla által épített váraknak. Jelent?ségét egészen a török korig meg?rizte. Egyszerre több fontos funkciót is betöltött: védte a Duna völgyét, ellen?rizte a Buda-Esztergom kereskedelmi útvonalat és egyúttal vámhely is volt. A vár két részb?l áll Az alsóvár építtetését IV. Béla kezdte el 1247 körül. Különlegesnek számított, ugyanis nem az út mellé építették, mint ahogy szokás volt, hanem az út keresztül futott a vár bels? területén. Az alsóvár legérdekesebb része a lakótorony az ún. Salamon-torony, ami nevét az újkorban, arról a téves feltételezésr?l kapta, hogy itt ?rizték Salamont, aki veszített a Szent Lászlóval és Gézával a trónért vívott küzdelemben. Magyarországon szinte egyedülálló épület dél-német minták alapján épült. Nagy Lajos alatt itt m?ködött a híres harangönt? Gaal Konrád. Ma a lakótorony öt emeletén múzeum található, ahol Visegrád történetével ismerkedhet meg a látogató.
A Fellegvárat 1249-ben IV. Béla felesége, Lascaris Mária családi ékszereinek árából kezdte építetni a kiváló természeti adottságokkal rendelkez? helyen, menedékvárnak a Nyulak szigetén él? domonkos apácák számára. Ekkor a vár háromszög alaprajzú volt. Két tornya volt, a legveszélyeztetettebb helyen épült öregtorony és a déli bejáratot véd? kaputorony. Az Anjou korban n?tt meg a vár jelent?sége. Károly Róbert miután a várat megszerezte Csák Mátétól, 1323-ban ide helyezte a királyi udvart. 1335-ben itt tartották a híres visegrádi királytalálkozót és az els? Anjou király végül maga is a várban hunyt el 1342-ben. A várban ?rizték a magyar szent koronát, majd 1370-ben Nagy Lajos lengyel királlyá választása után a lengyel koronát is. Az Anjou korban építették a palotaszárnyakat és egy újabb, küls? várfalat. Luxemburgi Zsigmond a várhoz egy harmadik falgy?r?t építetett és több reprezentatív építkezést hajtott végre. A török uralom után 1686-ban, Buda felszabadítása után ötnapi ostrommal foglalták el a Habsburgok. A végvár rendszer megsz?nésével a vár feleslegessé vált, ezért pusztulni hagyták. A napjainkig is tartó feltárási és rekonstruálási folyamat 1871-ben indult el.
Túra , turista tudnivalók
A turista tízparancsolata.
Túra-, turistajelzések. Turista induló csomag. Turista térkép jelzések.
Turista térkép jelzések, kis összefoglaló térkép olvasáshoz.
Túrázással kapcsolatos weboldalak gyüjteménye.
Turistaház, kulcsosház, szálláshely - saját tapasztalaim
Az erdő fohásza - A turizmus alapja
Turista mozgalmak, jelvényszerző túramozgalom kiírások
Várak, vár látogatás túra
Hungary Card, Magyarországi turizmus kártya, saját tapasztalok, és felhasználás
Kisvasút, erdei vasút tapasztalataim
Turista hírek, információk
Turista. A kifejezés mit takar?
Magyarorszag terkep
