Túra, turista élmény, leírás, leírások, turista információ

Túra, turista oldalra lépés.

Pilis-hegység túra leírás

2004-12-19 :: Rám-szakadék túra Rám-szakadék túra alulról felfelé. Dömös :: Rám-szakadék :: Lukács-árok :: Dömös
2005-04-17 :: Pilisszentkereszt - Rám-szakadék - Dömös Pilisszentkeresztrõl indulva Dobogókõn kersztül a Rám-szakadékon leerszkedve Dömösre vitt a túra.
2005-08-06 :: Lukács-árok túra Lukács-árok túra. Dömös :: Lukács árok :: Pilismarót
2005-11-22 :: Prédikálószék Túra a Prédikálószékre. Elég nagy köd volt, így a kilátásban nem tudtunk gyönyörködni.
2005-12-17 :: Pilisszentlélek Egy rövid pilisi túra Hután. A faluból indultunk és oda is értünk vissza
2007-09-09 :: Klastrompusztai körút Pilisszentléleken álltunk meg autóval. Onnan átsétáltunk Klastrompusztára, majd vissza egy másik ösvényen. Erõs szél fújt.

Lukács-árok

A túra útvonala: Dömös - Dömös - Lukács-árok - Lukács-árok - Árpád-vár - Szakó-nyereg - Hosszú-hegy - Pilismarót

Dömösről indultunk erre a rövid túrára. A terep nem ígérkezett könnyűnek, de legalább az idő kedvezett és a táv sem volt hosszú. A reggeli kávé után megindultunk a Rám-szakadék felé vezető úton. Erre kell indulni ki a faluból, ha a Lukács-árok felé indul az ember. A Rám-szakadék felé nagyon sokan mentek, páran a Lukács-árkot választották. Itt egy körtúra van kialakítva, hogy vagy a Lukács-árkon fel, és a Rám-szakadék vonalán lehet lejönni, vagy fordítva. Ez a jelzés a .

A falu fel van készülve a turistákra, szépen rendbentartott úton lehet kifelé haladni a Rám-szakadék felé. A védett értékek miatt autóval egyre kevésbé kívánatos bejutni erre a részre. Sajnos a település nagyrészt mint átmenő forgalmat érzékelni a sok turistát, kevesen maradnak ezen a csinos településen. Nos az utunk csendben folyt kifelé menet, elég sok kirándulóval találkoztunk, akik nagyrészt a Rám-szakadék irányába indultak. A falu központjától a turista jelzéshez csatlakozott a és jelzés.

Ezen a 3-as jelzésen mentünk kifelé. Az utolsó házakat elhagyva, az erdőben egyre többször fedezhettük fel a korábbi nagy eső nyomait. A hegyoldalon friss vízmosásokat láthattunk, ezek egy része az úton ekkor is keresztülfolyt, de főleg sok sarat hordott le a domboldalról. A és a jelzés hamarosan bevágott jobbra az erdőbe, elindítva minket a Lukács-árok felé tartó ösvényen. Mint már írtam itt fut a jelzés is, amely a Rám-szakadék felé irányít majd minket a tetőn.

Már korábban jártunk ezen a szakaszon, de akkor kicsit ránk esteledett, emlékezni viszont jól emlékeztünk, hogy erre nagyon sokszor át kell kelni az itt folyó patakon. Most az esőzésektől megdagadt patakon volt még nehezebb az átkelés. Kicsit sár is volt, a patak is meg volt telve, és így a kövek is vizesek voltak. Nem volt könnyű az utunk. A jelzés jól fel van festve, de sokszor a könnyebb átkelés miatt kerülnünk kellett egy kicsit. Egyébként a széles erdei út, amelyen indultunk jól látható, járható volt.

Az út folyamatosan szűkült, ahogy a tető felé haladtunk. A középső szakaszon márcsak egy méter széles volt, a fenti részen néhol 20 centisre keskenyedik a meredek domboldali részen. Oda kell figyelni, mert ha megcsúszik az ember és leszalad az aljába, akkor már csak a mentők hozzák fel. Azért óvatosan különösebb probléma nélkül tudtunk haladni. A táj, az erdő egyszerűen csodálatos, és szép, ahogy magunkalatt hagyjuk a patakot, itt kisse meredeken emelkedik a hegy, de kis ügyeséggel megoldható.

Felértünk a tetőre, itt egy kicsit megpihentünk, és vizsgáltuk a jelzéseket, és az utakat. Azt hamar észrevettük, hogy le kell a csúszós domboldalon ereszkednünk a patakhoz, azon át kell jutnunk, mert a túloldalon folytatódik a jelzés. A másik megoldás itt a gerincen lett volna, sőt talán arra vezetett korábban a jelzés, de ott jókora bedőlt fák állták el az utunk. A ezen szakasza nem volt egyértelmű, de könnyen meg lehetett találni azután, hogy átjutott valahogy az ember a patakon.

Hamar megtaláltuk az átjutás után a víz forrását, vagy egyik forrását, a szépen kiépített Júlia-forrást. Itt esőbeálló, és padok is vannak, elég jó állapotban, így bátran meg lehet állni pihenni. Mi is ezt tettük, ittunk , ettünk egy jót. A térképet a folytatásának a megkeresésére nem sokat kellett forgatni, mert szépen látszott egy távolabbi fán a jelzés. A kis pihenő után elindultunk azon az ösvényen.

A Szakó-nyeregre felérve keresztezte az utunk a Téry út nevű turista ösvény, amely Dobogókőre vezet fel. Nekünk most a célunk Pilismarót volt, így azon az úton mentünk tovább. Innentől, szinte végig, de a településig a jelzésen kellett mennünk, így az egyébként sem bonyolult turistajelzés figyelést le lehetett erre a színre redukálni. Innen az út könnyűnek mondható, csendes erdőben, néha tisztásokon kellett végigmenni, semmi problémára nem emlékszem.

Nagyon sok lepke volt a jó időre tekintettel az erdőben, és végig az út mellett is. Kellemes séta volt. A Hosszú-hegyen végig jó volt az út, csak az úton folydogáló vízet kellett kicsit kerülgetni. A jelzés végig jelezve volt, így miután Pilismarót közelében letértünk az erdőbe, azt is jól észlelni lehetett. Ez a szakasz, az erdei volt egy kicsit nehezebb, és kevésbé kijárt, de nem volt még benőve az aljnövényzet által. Épp csak az esőtől felnőtt növényzet próbálta a területét visszaszerezni.

A rövid kissé benőtt úton hamar túljutottunk, és a köves, néhol egy patak mellett futó úton nyugodtan sétáltunk ki a a faluba bevezető köves útra. Ekkor már szinte lent voltunk a falu szintjén, így csak be kellett sétálni. A sáros gumik leverésére szolgáló bevezető szakasz mellett az út és a patak el is volt kerítve, mint lésőbb megtudtuk azért, hogy ne kerüljön lehetőleg semmi a patakba, mert a Pilisi Tájvédelmi Körzet - Pilis Bioszféra Rezervátum területének volt kijelölve. Az út nem volt fárasztó és nehéz összeségében, kellemes volt végig. Szép szakasz a Pilisben.