Túra leírások

/Túra, túrázás

Túra leírások, turista információ, élmény, ismertető

Városnézések, kirándulások.

2005-05-21 :: Tatai tó körüli séta A tatai tavat néztük meg.
2005-07-01 :: Sárospatak Fáradtak voltunk, így csak kiautókáztunk Sárospatakra, megtekintettük a várat, majd Regécre másztunk fel a várat megnézni. Érdemes, szép a kilátás.
2005-10-15 :: Eger Egy délutan beugrottunk az egri várat és a várost megnézni. Régen jártam már itt is, így érdekelt, mire emlékszem a városból.
2006-07-09 :: Veszprém Rövid veszprémi séta, várlátogatással.
2006-07-29 :: Balassagyarmat Szécsény és Hollókõ felé megálltunk enni, és fagyizni a városban.
2006-07-29 :: Hollókõ Kiutaztunk Hollókõre, megnéztük a várat, a falut.
2006-07-29 :: Szécsény Szécsényre utaztunk, és ismerkedtünk meg a a településsel, és a látnivalókkal.
2006-08-26 :: Esztergom sétahajó Sétahajóval Budapestrõl elmetünk Esztergomba. Ott sétáltunk egyet a városban, majd busszal vissza.
2006-11-11 :: Ónod Otthon voltunk és kimentünk a Sajó partra, és megnéztük az Ónodi várat.
2007-01-06 :: Csesznek Csesznekre utaztunk egy kis kikapcsolódásra. Felmentünk megnézni a várat.
2007-10-13 :: Debrecen Debrecenben jártunk, a Da Vinci kiállítást indultunk megnézni. Elõtte volt egy kis idõnk, de csak a fõtérre, és a Déri múzeumbe jutottunk el.


nod

nod, Az nodi vr bstyja
nod trtnete A terlet az skor ta lakott. Elszr 1296-ban emltik, Olnod nven. A 14. szzad msodik felben mr vros. Ebben az idben plt a vr, Borsod megye els kvra. 1561-ben s 1582-ben a trkk megostromoltk, de nem foglaltk el. Miutn Eger trk kzre jutott (1596), nod volt az egyik legfontosabb erdtmny. 1639-ben a trkk felgyjtottk. Ksbb a nmetek lttk annyira szt, hogy mr nem felelt meg erdtmnynek. A Rkczi-szabadsgharc idejn katonai szllsnak hasznltk a vrat. 1707. mjus 31-n nod kzelben kerlt sor az nodi orszggylsre, amelynek sorn kimondtk a Habsburg-hz trnfosztst. A szabadsgharc alatt sokat szenvedett a krnyk, de utna nod a megye egyik legvirgzbb teleplsv fejldtt. Az iparosods megindulsval szerepe cskkent.

A Saj foly az nodi vr alatt
nod vra a trtneti Borsod vrmegye keleti szln, a Saj jobb partjn ll. Itt, a Hernd torkolatnl forgalmas tkelhely (a krmi rv) alakult ki. A vrat a XIV. szzad vge fel, az I. Lajos halla utni zavaros hatalmi helyzetben Cudar Pter kezdte pteni a falu temploma krl. Az okleveles adatokat az satsok megerstettk. Saj melletti sk terleten szablyos, ngyzet alak vr llt. A vrudvart kt vagy hrom oldalrl pletek s egy torony vette krbe. A teljes befejezsre csak Zsigmond konszolidci-ja utn kerlt sor. A Cudar csald 1470-ben kihalt, s a vr s az uradalom tbbszri tulajdonosvlts utn 1516-ban Pernyi Imre ndor lett. Pernyi kt nagy birtokkzpontja, Sikls s Terebes kztt utaztban nodon is sokat idztt, ezrt 1516 s 1520 kztt a romos vrat alapjaitl jjpttette. A Pernyiek laklyoss tett renesznsz vrkastlyt srospataki vrukhoz hasonlan faragott nylskeretek dsztettk. Cserpklyhkat is rakattak. A klyhacsempk egy rszt Bcsbl hozattk. A ndor utdai korszerstettk a vr vdelmt. A bels vr kr szles falvet hztak, a sarkokon a falak skjbl kiugr bstykbl oldalaz tzet lehetett zdtani a falakat s a szomszd bstykat ostroml ellensgre. A Pernyiek kihaltval a vrat – tbb zlogbirtokos utn – Rkczi Zsigmond szerezte meg 1602-ben. Miutn 1596-ban a trk elfoglalta Eger vrt, nod az Oszmn Birodalom hatrn ll vgvr lett. Veszlyeztetettsge s megnvekedett katonai fontossga miatt az orszggyls tbbszr is elrendelte javtst, megerstst. A XVII. szzad kzepn jabb “modernizci” kvetkezett: flddel tltttk fel a palota s a kls falv kztti terletet. 1682 augusztusban, a Bcs ellen indtott hadjrat sorn a budai pasa seregei elfoglaltk a vrat, majd tadtk Thkly Imrnek. nodot 1685-ben foglaltk vissza. A vrra hrom v mlva egy tatr knnylovas-tmads mrt vgs csapst. Az nodi orszggyls idejn mr csak a romjai lltak. A palotaszrnyat 1707 utn bontottk le, s ekkor tltttk fel a pincket is. A megmaradt falakbl az Erddy grfok magtrat pttettek, amely a XIX. szzad kzepn mg llt. A Saj radsaitl puszttott, a helyiek ltal kbnyaknt, jgveremknt hasznlt rom megmentsre 1985-ben kezddtek meg a feltrsok s a helyrelltsi munklatok. Ezek azonban flbemaradtak. Metltmzas dszts Az sats sorn az pletek maradvnyain kvl a vrban foly let apr emlkei, cserpednyek s vegtrgyak tredkei, dszes klyhacsempk, vaseszkzk, a ruhzat s a fegyverzet fmrszletei, csontfaragvnyok, llatcsontok a konyhai hulladkbl, valamint a berendezs s az pletek vasalsai, szegei is elkerltek. A kermiatrgyakat tisztts utn a restaurtorok kaptk meg, akik nagy trelemmel illesztettk ssze a mlt szemtre vetett apr tredkeit. (Restaurls utn minden kermiatredk szmot kap, amit lemoshatatlan festkkel a cserp felletre runk. A szmot, a lelet lerst, valamint az elkerls krlmnyeit a leltrknyvben rgztjk.)

A trgyak kztt talltunk ngy, sajtos magyarorszgi termknek tn XV. szzadi metltmzas renesznsz dszkermia-tredket is. (Lsd a Szra brt kermik cm rsunkat. – A szerk.) Hasonl eljrssal Mtys kori klyhacsempk is kszltek. Ez a technika a nmet s a lengyel terleteken csak a XV-XVI. szzad forduljn jelent meg, s a XVI. szzad msodik negyedben vlt ltalnoss. gy tnik teht, hogy a vegyes mzas technikt alkalmaz magyarorszgi (udvari?) mhely megelzte kortrsait. A korsk, kancsk, tlak sszefoglal nevket a ksztsi eljrsrl kaptk: gets eltt a felletkre tbbnyire geometrikus mintkat karcoltak, amelyeket klnfle szn mzakkal tltttek ki. A bekarcolt vonalak tbbnyire megakadlyoztk, hogy getskor a mzak sszefolyjanak. A klnfle szn mezkn kvl a trgyak fellett bepecstelt mintk, appliklt “szamcadszek”, a korskat gerezdekre oszt glasorok, ttrt ktmnyek dsztik. Az nodi leletcsoport jobb minsg pldnyain a zld, srga s barna lommzon kvl alkalmaztak fehr, st a legjobb pldnyokon kk nmzat is. A metltmzas technikval kszlt ednyek nem az egsz trtneti Magyarorszg terletrl, csak Esztergomtl Fzrig kzphegysgi vrak, mezvrosok kzelbl kerltek el. Nhny darabot talltak az Alfldn s a Dunntlon is. Br az egyes pldnyok keltezse nincs megoldva, a kutatk azt felttelezik, hogy a felboml udvari mhely mestereinek egy rsze az szaki-kzphegysg egy vagy tbb kzpontjba kltztt, s ott folytatta mestersgt. Megfelel megrendel hinyban azonban az ott gyrtott termkek minsge fokozatosan romlott. A mhely(ek) mkdsnek vgn mr csak lommzakat hasznltak. Mhelyek rulkod nyomai Az nodi kisleletek feldolgozsnak voltakpp mg csak az elejn tartunk. Pldul a cserpednyek anyaga s formi alapjn tpusok klnthetk el. Ezeket idrendbe lltva a kermiamvessg fejldsre kvetkeztethetnk. Az egy korszakbl szrmaz klnfle tpusok az egykori ednykszletre, gy kzvetve a trolsi, fzsi s tkezsi szoksokra vetnek fnyt. Ha az nodi ednyek anyagt, formjt, dsztseit sszehasonltjuk kzeli (pldul a szomszdos Mohi mezvros terletrl elkerlt) s tvolabbi (pldul dunntli) lelhelyeken tallt, hasonl kor trgyakkal, akkor az elbbi esetben tbb, az utbbiban kevesebb hasonlsgra s j nhny jellemz klnbsgre bukkanhatunk. Ezek egy rsze persze lehet vletlen vagy az eltr letsznvonal fokmrje, de lehet a fazekassgban mr ekkor megmutatkoz mhelyrgik, piackrzetek rulkod nyoma is.

A kermiamzak sszettelbl rekonstrulhatk az egykori mzak receptri. Ha megfelelen nagyszm mintnk van, a leleteket a mzak sszetevi alapjn csoportokba rendezhetjk. A csoportok kztti klnbsgek rtelmezse a kzeljv fontos feladata lesz. Rgszeti, rtegtani rvekkel dnthet el, hogy a mzsszetevk klnbsgeinek van-e kronolgiai jelentsge. Megvlaszolsra vr az a krds is, hogy az eltrseknek funkcionlis oka van-e, minthogy bizonyos mzfajtkat csak meghatrozott ednyformkon talltunk. Taln a formai s dsztsbeli sajtossgok alapjn elklnthet mhelykrzetek kztt is akad eltrs. Az sszmennyisghez kpest kis szmban elkerlt metltmzas ednyek esetben az egyes mhelyek megklnbztetse sem tnik lehetetlennek. Ha erre csakugyan md nylik, nagy lpst tesznk e rendkvli minsg kermiafajta trtnetnek megismerse fel. Tomka Gbor (Magyar Nemzeti Mzeum)

 

További túra helyszín, leírás

Állatkert - vadaspark séták, kirándulások logó kép

Állatkert, vadaspark

Séták, látogatások hazánk vadasparkjaiban, állatkertjeiben.
Arborétum, növénykert kirándulások. - kirándulás tájegység képe

Arborétum

Arborétum, növénykert kirándulások.
Városnézés - kirándulás tájegység képe

Városnézés

Inkább telerüléseket érintő, gyakorlatilag városnéző kirándulások.
  Aggtelek tájegység képe

Aggtelek

Az Aggteleki-karszt és az Aggteleki-hegység körzetében bejárt túrák, kirándulások leírása.
Bakony tájegység képe

Bakony

A Bakony-hegység területén túráztunk, kirándultunk, ezen túrák leírása.
Balaton-felvidék tájegység képe

Balaton-felvidék

A Balaton környékén, a Balatoni-dombság területére tehető túráink.
Börzsöny tájegység képe

Börzsöny

Túrék a Börzsönyben, Börzsönyi túra ismertetők.
Budai-hegység tájegység képe

Budai-hegység

Túráink a Budai-hegységben, turista ösvények, kirándulások.
Bükk tájegység képe

Bükk

A Bükk-hegységi túráink, kirándulásaink leírása, túra útvonalak, ismertetők.
Cserehát tájegység képe

Cserehát

Cserehátot érintő túráink, a turista ösvények leírása.
Tájegység általános kép

Cserhát

Túrák a Cserhátban, Cserháti túrák ismertetője.
Egyéb tájegység képe

Egyéb

Egyéb, hegységhez, dombsághoz nem köthető túráink ismertetése
Gödöllõi tájegység képe

Gödöllői

Túrák a Gödöllői-dombság területéhez köthetően.
Tájegység általános kép

Gerecse

A Gerecse területét érintő túrák, kirándulás leiírások.
Tájegység általános kép

Kőszeg

A Kőszegi-dombság területén áthaladó túra útvonalak.
Kárpátok tájegység képe

Kárpátok

a Kárpátokat érintő túráink, kirándulások a Kárpátokban.
Tájegység általános kép

Kemeneshát

Kemenesháti kirándulások, túrista ösvények, túrák.
Mátra tájegység képe

Mátra

A Mátrában túráztunk, Mátrai kirándulások leírása.
Tájegység általános kép

Mecsek

Túráink a Mecsekben, turista ösvények, túra útvonalak.
Pilis tájegység képe

Pilis

A Pilisi-hegységet érintő túra útvonalaink. Bejárt turista ösvények.
Szekszárdi-hegység tájegység képe

Szekszárdi-hegység

A Szekszádi-hegységben megtett túráink leírása.
Tájegység általános kép

Velencei-hegység

Túrák, turista ösvények a Velencei-hegységben, saját élményeink.ű
Vértes tájegység képe

Vértes

A Vértes-hegység és a hozzá kapcsolaható túráink, turista útvonalak.
Tájegység általános kép

Villányi-hegység

Amikor a Villányi-hegységben és környékén kirándultunk.
Tájegység általános kép

Visegrádi-hegység

Turista ösvények a Visegrádi-hegységhez köthetően.
Tájegység általános kép

Zalai-dombság

A Zalai-Dombság területéről szóló kirándulások, túrák leírása.
Zempléni-hegység tájegység képe

Zempléni-hegység

Amikor a Zemplénben túráztunk, turista utak leírása.
 

További túra helyszín, leírás

 

Egyéb túra , turista tudnivalók

A turista tízparancsolata.
Túra-, turistajelzések. Turista induló csomag. Turista térkép jelzések.
Turista térkép jelzések, kis összefoglaló térkép olvasáshoz.
Túrázással kapcsolatos weboldalak gyüjteménye.
Turistaház, kulcsosház, szálláshely - saját tapasztalaim
Az erdő fohásza - A turizmus alapja
Turista mozgalmak, jelvényszerző túramozgalom kiírások
Várak, vár látogatás túra
Hungary Card, Magyarországi turizmus kártya, saját tapasztalok, és felhasználás
Kisvasút, erdei vasút tapasztalataim
Turista hírek, információk
Turista. A kifejezés mit takar?
Magyarorszag terkep