Túra leírások
Túra leírások, turista információ, élmény, ismertető
Városnézések, kirándulások.
2005-05-21 :: Tatai tó körüli séta A tatai tavat néztük meg.
2005-07-01 :: Sárospatak Fáradtak voltunk, így csak kiautókáztunk Sárospatakra, megtekintettük a várat, majd Regécre másztunk fel a várat megnézni. Érdemes, szép a kilátás.
2005-10-15 :: Eger Egy délutan beugrottunk az egri várat és a várost megnézni. Régen jártam már itt is, így érdekelt, mire emlékszem a városból.
2006-07-09 :: Veszprém Rövid veszprémi séta, várlátogatással.
2006-07-29 :: Balassagyarmat Szécsény és Hollókõ felé megálltunk enni, és fagyizni a városban.
2006-07-29 :: Hollókõ Kiutaztunk Hollókõre, megnéztük a várat, a falut.
2006-07-29 :: Szécsény Szécsényre utaztunk, és ismerkedtünk meg a a településsel, és a látnivalókkal.
2006-08-26 :: Esztergom sétahajó Sétahajóval Budapestrõl elmetünk Esztergomba. Ott sétáltunk egyet a városban, majd busszal vissza.
2006-11-11 :: Ónod Otthon voltunk és kimentünk a Sajó partra, és megnéztük az Ónodi várat.
2007-01-06 :: Csesznek Csesznekre utaztunk egy kis kikapcsolódásra. Felmentünk megnézni a várat.
2007-10-13 :: Debrecen Debrecenben jártunk, a Da Vinci kiállítást indultunk megnézni. Elõtte volt egy kis idõnk, de csak a fõtérre, és a Déri múzeumbe jutottunk el.
Veszprm
Veszprm neve a szlv Bezprem szemlynvbl ered, melynek jelentse: „makacs, nfej”. Egyes feltevsek szerint Szent Istvn kirly lnytestvrnek, Juditnak a firl neveztk el, akit anyjval egytt elztt apja, Vitz Boleszlv lengyel kirly, s itt telepedtek le. Ms felttelezsek szerint egy vezrrl, vagy pedig a vrmegye els ispnjrl kapta a nevt a vros. Az a legenda, amely szerint Istvn felesge, Gizella kirlyn, akinek Veszprm a kedvenc tartzkodsi helye volt, „Vessz, prm!” felkiltssal mondott le drgakvekkel dsztett bundjrl, hogy ezzel hozzjruljon a Szent Mihly-szkesegyhz ptsi kltsgeihez, termszetesen nem vehet komolyan a vrosnv valdi eredetnek kutatsakor. A Veszprmi-fennsk s a Balaton-felvidk hatrn tallhat, ma kzigazgatsilag Lovas kzsghez tartoz vrsfestkbnya Eurpa jelenleg ismert legrgibb, 35 ezer ves bnyja. Paleolitikus leletek kerltek el Veszprm kzigazgatsi terletrl is: a krgyrn kvl, az Almdi t s a Fredi t kztti trsgben si tzhelyet, mellette llati csontokat s egy dolomitbl kszlt markolkvet talltak a rgszek. A mai jtelep nev vrosrsz nyugati rszn mr az i.e. 5. vezredben neolitikus telepls llt. Ennek feltrsa nemrgiben fejezdtt be. Szakrtk gy vlik, hogy a teleplst az gynevezett lengyeli kultrhoz tartoz emberek laktk; ezt a kultrt legjelentsebb lelhelyrl, a zala megyei Nagylengyelrl neveztk el. A vros terlete az ezt kvet vezredekben is – szinte folyamatosan – lakott volt. Az i.e. 1. szzad vgn Pannonit elfoglal rmaiak valsznleg nem telepedtek meg a vros terletn; viszont hatrban, Gyulafirttnl villt, Balcn pedig villagazdasgot hoztak ltre. Utbbi teleplst sokan az kori iratokban fellelhet Caesarianval azonostjk. A rmaiak utn a Krpt-medenct elfoglal longobrdok s avarok emlkei is megtallhatk Veszprm terletn: Jutaspusztn (a vastlloms kzelben) mindkt np ltal hasznlt telepls s temet maradvnyai kerltek el.
Elterjedt, br nem bizonytott vlemny, hogy a honfoglal magyarok mr erdtmnyt talltak a veszprmi vrhegyen. Anonymus gy r a Gesta Hungarorumban: „Szalk apja, sb, meg rkny apja, se tovbblovagolva a Balaton vize mentn, elrkeztek Tihanyhoz, majd miutn ott a npeket meghdtottk, tizennegyed napra bejutottak Veszprm vrosba.” Ha a vr valban llt mr a honfoglals idejn, akkor 9. szzadi frank vagy korbbi avar erdtmny lehetett. Salzburg rseke egy, a ppnak 870 krl rott jelentsben emltst tesz arrl, hogy 866-ban Kocelnek, a frankok morva hbresnek tartomnyban, Ortahu vrosban templomot szentelt Szent Mihly tiszteletre. Amennyiben ezzel a mai Szent Mihly-szkesegyhzra utal (vagyis Ortahu azonos lenne Veszprmmel), akkor nemcsak a vr, hanem maga a vros is ltezett mr a honfoglals eltt. A krds eldntsre azonban valjban nincs elegend bizonytkuk a helytrtnszeknek. Az mindenesetre bizonyos, hogy Veszprm vra az esztergomi s szkesfehrvri vrakkal egytt egyike volt legkorbbi vrainknak, s mr Gza fejedelem korban ltezett. Vitatott azonban, hogy a fbl s fldbl ksztett korai sncokat mikor vltotta fel k erdtmny. Valsznleg egy – akr vszzadokig tart – folyamatrl van sz, amelynek els fzisban a snc homlokt prbltk kvek segtsgvel meredekebb s biztonsgosabb tenni, mg vgl (legksbb a 16. szzadig) a teljes faszerkezetet kfal vltotta fel. A vr kezdetben a mainl kisebb terletre, csupn a Vrhegy szaki rszre terjedt ki. A hegy – az szakitl akkor mg rokkal elvlasztott – dli rszt lpsrl lpsre vettk birtokba, egyfajta „elvr” alakult ki, amelynek feladata az szaki erdtmny s a krnyez teleplsek vdelme volt. Ksbb az szaki rszt bels, a dlit pedig kls vrknt kezdtk emlegetni. A kt klnll erdtmny egybeptse (a bels kapu elbontsa, a kzttk lv rok feltltse) csak a 18. szzadban trtnt meg; a bels vr kapujnak alaprajzt ma is lthatjuk a Szenthromsg tr dli rszn.
Br a hagyomny szerint Veszprm t „hegyre” (Vrhegy, Jeruzslemhegy, Temethegy, Klvria-hegy, Cserht) plt, valsznbb, hogy a vlgyekben, illetve a lejtkn val megtelepeds idben megelzte a dombok beplst. Ennek okt fknt a vzzel val jobb elltottsgban, valamint abban kell keresnnk, hogy a kereskedelmi utak – amennyire csak lehetsges volt – a vlgyekben haladtak. A vr s a kzpkor elejn mg nll vr krli falvak, „szegek” (Szentmargitszeg, Szenttamsszeg, Szentkatalinszeg, Szentivnszeg, Srszeg, Szentmiklsszeg – rszletesebb lersrt lsd a Veszprm kzpkori vrosrszei szcikket) az vszzadok sorn egyetlen teleplss olvadtak ssze. Veszprmnek fontos szerepe volt a keresztnysg bevezetsrt vvott harcban is, I. Istvn itt gyzte le a lzad Koppny seregeit. A vros valsznleg 1001-tl vagy 1002-tl (bizonytottan 1009-tl) pspki szkhely – gy az els pspki szkhely az orszgban –, 1993-tl rseki szkhely. Veszprm vrmegye volt az egyik legkorbban megszervezdtt vrmegye. Mint mr emltettk, a vros kedvenc tartzkodsi helye volt I. Istvn felesgnek, Gizellnak; valsznleg ezzel ll sszefggsben, hogy vszzadokon t a veszprmi pspkk joga volt a magyar kirlynk megkoronzsa, s viselhettk a kirlyn kancellrjnak cmt. Egyes felttelezsek szerint tbb rpd-hzi kirlyn srja is Veszprmben keresend. Valsznleg a veszprmvlgyi apck 1020 krl alaptott monostorban kszlt az a miseruha, ami ksbb a magyar kirlyok koronzsi palstja lett. A – valsgtl minden bizonnyal tvol ll – hagyomny szerint a palst ksztsben maga Gizella kirlyn is rszt vett. A Szent Katalin Domonkos Apcakolostor romjai (Margit-romok) A Szent Katalin Domonkos Apcakolostor romjai (Margit-romok) 1240-ben Bertalan pspk kolostort alaptott a Sd vlgyben a domonkos rendi apck szmra. 1246-tl 1252-ig itt lt IV. Bla kirly lnya, a ksbb szentt avatott Margit. A zrda a trk idkben megsemmislt, ma mr csak romjai llnak. A tatrjrskor a vr ellenllt a tmadsoknak, s br 1276-ban, amikor Csk Pter ndor hadai feldltk a vrost, majd 1380-ban egy tzvsz sorn is megrongldott, mindig kijavtottk s fejlesztettk. Csak IV. Lszl kirly 1276-ban killtott oklevelbl tudunk a Veszprmben krlbell szz vig mkd Kptalani Fiskola ltezsrl. Az iskola, ahol a „ht szabad mvszeten” kvl jogot is oktattak, Magyarorszg els felsfok oktatsi intzmnye volt. Csk Pter ugyanezen vi puszttsai utn a Kptalani Fiskola valsznleg nem plt jj. A Bcsben s Itliban tanult Vetsi Albert pspksge (1458–1486) Veszprm virgz korszaka volt. Jelents ptkezsek zajlottak, a vrosba nhny vtizedre a renesznsz kultrja kltztt be. A Vetsit kvet pspkk legnagyobb gondja mr a vr megerstse volt az egyre jobban fenyeget trk veszly ellen – sikertelenl.
A trk idkben Veszprm nem volt kpes nagymrtk ellenllsra, gy trtnhetett, hogy 1552 s 1683 kztt sszesen tzszer cserlt gazdt. A vr krli teleplsrszek a folyamatos harcok s portyzsok miatt elnptelenedtek. A pspk Smegre tette t a szkhelyt, a vros lakossga ttrt a reformtus vallsra, a vr dli rszn (a mai Megyei Brsg helyn) templomot, lelkszlakot s iskolt alaptottak. A kptalan 1630-as visszatrsekor megkezdte a veszprmiek rekatolizlst, a vrbeli protestns kzpontot felszmoltk, a hitk mellett tovbbra is kitartkat a Jeruzslemhegyre teleptettk, prdiktorukat, Btorkeszi Istvnt glyarabsgra tltk. A vros a trk veszly elmltval sem llegezhetett fel. A Rkczi-szabadsgharcban a kurucok oldalra ll Veszprmet 1704-ben Heister, a csszri hadsereg fparancsnoka kegyetlenl megbntette. A bevonul csapatok kiraboltk a szkesegyhzat s felgyjtottk a vrost; a nagyprpostot tbb kanonokkal egytt megvertk s kifosztottk. A hatalmas pusztuls emlke legendkat szlt: ksbb tudni vltk, hogy a katonk lakodalmat rendeztek a templom kzepn, s a vr ngy sarkban csak azrt gyjtottak tzet, hogy boszorknytncot jrhassanak. A 18. szzadot s a 19. szzad elejt bks fejlds jellemezte. A vros, fleg gabonapiacnak ksznheten, a Kzp-Dunntl kereskedelmi kzpontjv vlt, lakossga a korbbinak csaknem hatszorosra emelkedett. Ekkor plt a vr mai pleteinek tbbsge, kztk a legjelentsebb a Pspki (ma rseki) palota (1776). Veszprm mg gyorsabb fejldsnek akadlya a vroslakknak a pspkkel szembeni feudlis fggse volt. Br az Esterhzy Imre pspkkel 1723-ban kttt egyezsg garantlta a sajt nkormnyzatot s brvlasztst (valamint szmos egyb jogot is rgztett, pldul az adzsra s az italmrsre vonatkozlag), a ksbbiekben a testletek mkdsbe a pspkk tbbszr is beavatkoztak. Nem nztk ezt j szemmel Veszprm polgrosod laki, ezrt 1746-ban s utna is tbb alkalommal krvnyeztk a telepls szabad kirlyi vross nyilvntst, cljukat azonban nem sikerlt elrnik. Krvnyket V. Ferdinnd kirly 1836-ban vgleg elutastotta. A problma vgl csak 1870-ben olddott meg, amikor Veszprm fggetlen nkormnyzattal rendelkez, gynevezett rendezett tancs vross vlt. A katolikus egyhz bizonyos mrtk befolysa azonban egszen 1945-ig megmaradt.
Az els magyarorszgi vastvonalak elkerltk a vrost. Amikor 1872-ben vgre megplhetett a Szkesfehrvr–Veszprm–Szombathely vonal, a pspk s a vros vezeti megakadlyoztk, hogy az a vroson haladjon t, gy a vastlloms Jutasnl, a vroskzponttl tbb kilomterre plt meg. Ez a dnts a vros fejldsre nzve slyos kvetkezmnyekkel jrt: Veszprm chesipara, gabonapiaca hanyatlsnak indult, korbbi kereskedelmi szerepe megsznt. A gazdasgi stagnlst a npessgnvekeds megllsa is tkrzte. Ksbb, 1910-ben kialaktottak egy, a vroson thalad szrnyvonalat a Balaton irnyba. Ez azonban nem bizonyult elegendnek ahhoz, hogy Veszprm kitrjn a korbbi elszigeteltsgbl. A vros infrastruktrja ugyanakkor sokat fejldtt. 1896-ra kiplt a vz-, 1908-ra pedig az elektromos hlzat. Tbb kis vrosszli tavat (Balogt, Klist, Nagy- s Kist) s mocsarat lecsapoltak. 1884-ben Czollenstein Ferenc omnibuszjratot indtott Veszprm s Balatonalmdi kztt. Jelents ptkezsek is zajlottak a szzadforduln. Ehhez az idszakhoz kthet tbbek kztt az j Vrmegyehza (1885–87), a Postapalota (1901), a mai Etvs Kroly Megyei Knyvtr (1902), a Megyei Brsg (1905), a Kroly-templom (1907) s a Petfi Sznhz (1908) ltrejtte, valamint a Szent Mihly-szkesegyhz talaktsa (1907–1910). Az vros tr, a Rkczi utca s a Szabadsg tr szecesszis–eklektikus polgrhzai is javarszt ebbl a korszakbl szrmaznak.
A gazdasgi fellendls az 1930-as vekig vratott magra; ekkor a vrosba szmottev hadiipar teleplt. 1930-ban a kzigazgats tszervezsvel sszefggsben az sszes tbbi rendezett tancs vroshoz hasonlan Veszprm is megyei vros lett. 1937-re elkszlt a vroson tvezet 8-as szm orszgos ftvonal Szkesfehrvr s az osztrk hatr kztt. Az tvonal rszeknt plt meg Veszprm jelkpe, az orszg egyik legnagyobb viaduktja, a Szent Istvn vlgyhd. A vrost, nem utolssorban jelents hadizemei miatt, a msodik vilghbor sorn tbb bombatmads is rte. Mg ma sem egyrtelm, hogy a Viadukt kzps vt 1945. mrcius 21-n jjel a visszavonul nmet csapatok robbantottk-e fel, vagy pedig egy szovjet bomba hatsra dlt-e romba. Az azonban biztos, hogy a nmetek a nagy vet fel akartk robbantani; erre irnyul tervket hrom btor veszprmi polgr hzta keresztl, amikor mg a tl folyamn egyenknt kiszereltk a gyutacsokat a robbantltetekbl. Kt napra r a szovjet csapatok – jelents utcai harcok nlkl – bevonultak Veszprmbe. Az jjpts befejeztvel az 1950-es vekben folytatdott az iparosts, (fleg vegyipari) kutatintzetek s a vegyipari egyetem (ma Pannon Egyetem) teleptsvel prhuzamosan. A cl az volt, hogy a vros a kzp-dunntli iparvidk tudomnyos kzpontjv vljon. Mindezek kvetkeztben a npessg 40 v alatt hrom s flszeresre ntt (ma mr cskkenben van). A megnvekedett lakossg elhelyezsre nagy laktelepek jttek ltre. A Cserht csaldi hzas vezetnek jelents rszt elbontottk, a helyn „j vroskzpontot” alaktottak ki. A 8-as t nvekv forgalmt a vrost elkerl krgyrre tereltk. Megkezddtt (s mg ma is tart) a Veszprmen bell halad bels krgyr ptse. Veszprm 1990-ben vlhatott megyei jog vross.
- A tra kpeit megtekintheti a kvetkező galriban: Veszprm kpgalria.
- Egyb trzssal kapcsolatos kpgalrik: Dzs-z.hu kp galrik.
További túra helyszín, leírás
Állatkert, vadaspark
Séták, látogatások hazánk vadasparkjaiban, állatkertjeiben.Arborétum
Arborétum, növénykert kirándulások.Városnézés
Inkább telerüléseket érintő, gyakorlatilag városnéző kirándulások.Aggtelek
Az Aggteleki-karszt és az Aggteleki-hegység körzetében bejárt túrák, kirándulások leírása.Bakony
A Bakony-hegység területén túráztunk, kirándultunk, ezen túrák leírása.Balaton-felvidék
A Balaton környékén, a Balatoni-dombság területére tehető túráink.Börzsöny
Túrék a Börzsönyben, Börzsönyi túra ismertetők.Budai-hegység
Túráink a Budai-hegységben, turista ösvények, kirándulások.Bükk
A Bükk-hegységi túráink, kirándulásaink leírása, túra útvonalak, ismertetők.Cserehát
Cserehátot érintő túráink, a turista ösvények leírása.Cserhát
Túrák a Cserhátban, Cserháti túrák ismertetője.Egyéb
Egyéb, hegységhez, dombsághoz nem köthető túráink ismertetéseGödöllői
Túrák a Gödöllői-dombság területéhez köthetően.Gerecse
A Gerecse területét érintő túrák, kirándulás leiírások.Kőszeg
A Kőszegi-dombság területén áthaladó túra útvonalak.Kárpátok
a Kárpátokat érintő túráink, kirándulások a Kárpátokban.Kemeneshát
Kemenesháti kirándulások, túrista ösvények, túrák.Mátra
A Mátrában túráztunk, Mátrai kirándulások leírása.Mecsek
Túráink a Mecsekben, turista ösvények, túra útvonalak.Pilis
A Pilisi-hegységet érintő túra útvonalaink. Bejárt turista ösvények.Szekszárdi-hegység
A Szekszádi-hegységben megtett túráink leírása.Velencei-hegység
Túrák, turista ösvények a Velencei-hegységben, saját élményeink.űVértes
A Vértes-hegység és a hozzá kapcsolaható túráink, turista útvonalak.Villányi-hegység
Amikor a Villányi-hegységben és környékén kirándultunk.Visegrádi-hegység
Turista ösvények a Visegrádi-hegységhez köthetően.Zalai-dombság
A Zalai-Dombság területéről szóló kirándulások, túrák leírása.Zempléni-hegység
Amikor a Zemplénben túráztunk, turista utak leírása.További túra helyszín, leírás
Egyéb túra , turista tudnivalók
A turista tízparancsolata.
Túra-, turistajelzések. Turista induló csomag. Turista térkép jelzések.
Turista térkép jelzések, kis összefoglaló térkép olvasáshoz.
Túrázással kapcsolatos weboldalak gyüjteménye.
Turistaház, kulcsosház, szálláshely - saját tapasztalaim
Az erdő fohásza - A turizmus alapja
Turista mozgalmak, jelvényszerző túramozgalom kiírások
Várak, vár látogatás túra
Hungary Card, Magyarországi turizmus kártya, saját tapasztalok, és felhasználás
Kisvasút, erdei vasút tapasztalataim
Turista hírek, információk
Turista. A kifejezés mit takar?
Magyarorszag terkep